Béndekpusztai templom

„Gyugynak harangot hozott a víz!”

Körtúra a Somogyi-dombságban: Gyugy - Béndekpuszta

A gyugyi róm. kat. templom, Szent Jakab plébánia

Gyugy, Szőlősgyörök és Hács között fekvő település. A Balatonboglári borvidék részét képezi. A XIV. századtól folyik itt szőlőtermesztés. Már az avar korban is település volt. 1238-ban a Bő nemzetségből származó Izsép szerezte birtokul a vidéket. A honfoglalástól évszázadokig sok diófa volt errefelé. A honfoglaló ősök a diófát gyugy-nak hívták. A település neve ezt a szót őrzi. Katolikus temploma 900 éves, az Árpád-korban épült.

Kálvária, Gyugy

Gyugy alig 300 lakosú település, mégis sok nevezetessége van. Először talán a mondás álljon itt:

„Megyünk Gyugyra búcsúba!”

Az ősi templom egykori harangjára utal. A török vész idején a harangot eltemették egy mély gödörbe és csak a szájhagyomány őrizte emlékét. Már véget ért a török uralom, amikor egy hatalmas felhőszakadás kimosta az eltemetett haragot.

Az eseményt a helyiek szakrális csodaként élték meg és a vidéken is végigfutott a hír, hogy: „Gyugynak harangot hozott a víz!” Hamarosan zarádokhely lett, búcsút rendeztek és vásártartási jogot is kapott. A harangot bújtató „szent gödör” ma is látható a templom mellett. Ottjártunkkor éppen munkások rakták rendbe a meglehetősen nagy árkot.

II. János Pál emlékfa, Gyugy

Az I. világháború idején a harangot beolvasztották, így megszűntek a búcsúk és a vásárok is. Az ezredfordulón a falu úgy döntött, hogy feléleszti a hagyományokat és újrakezdődtek a búcsúk is. A templom mellett 2018-ban avatták Izsép lovasszobrát. A mű Egri György csabacsűdi szobrász alkotása. Most letakart állapotban volt.

A Szent-György vonalon fekvő energizáló pad

A hagyomány szerint, csupán az ezotéria és alternatív tudományok által elismert, a földet behálózó Szent-György vonalak energizáló hatásúak. Ezekből kettő is átszeli Gyugyot, mégpedig a templom oltárán keresztezik egymást. A templom körül 3 padot is elhelyeztek az energia vonalakra, amin sokszor pihennek meg, csupán ezért ideérkező hívők, életerőt gyűjteni. Van, aki azt mondja, olyan hatással volt rá, hogy aznap éjjel nem aludt. Én jól aludtam éjjel, nem ébredtem fel egyszer sem. Lehet nekem nyugodt álmot adott.

A templomban létrejövő Szent-György vonal kereszteződés. Nem tudományosan alátámasztott elméletek szerint, a Szent György-vonalak vagy más néven sárkányvonalak hasonlóan hálózzák be a föld felszínét, mint az emberi test akupunktúrás pontjait összekötő energiai vonalak. Kialakulásukat a Föld mágnesességével próbálják indokolni. Rezgésként kell elképzelni, aminek feltöltő, energizáló hatása van, ami nagy mennyiségben akár káros is lehet. Ahol ilyen vonalak keresztezik egymást, szakrális helyek alakultak ki, például Majkpuszta, vagy éppen Gyugy. Az elmélet kiterjedt követőtáborral, kidolgozott vizsgáló módszerekkel és irodalommal rendelkezik. ezért leírásom csak egy felszínes megfogalmazás.

Van itt II. János Pál emlékfa, Trianon emlékmű, 2007-ben felszentelt Örökkévalóság Parkja és a temetőben egy különleges urnafal. Érdekesség, hogy a temetőben áll a kilátó, amely zenél is, amikor rálépünk a lépcsőre.

Urnafal

 A gyugyi temetőben felépített zenélő kilátóból szép rálátás van a somogyi dombokra. Háttérben a Badacsony.

A gyugyi kálvária első stációja

Az Örökkévalóság Parkja egy eklektikus tárháza a magyar ősiségnek, történelemnek, a környékbeliek értékrendjén alapuló szelekcióban, a legendáktól a Nobel-díjas tudósokig. Inkább nézze meg, aki arra jár és alkossa meg róla a saját véleményét. Nem fogom felsorolni az itt kiírt neveket, talán csal annyit, hogy Nimródtól Puskás Öcsin át Karikó Katalinig, van itt minden.

A kálváriába is beraktak egy zenélő látványelemet. Egy Trianonra emlékeztető zenélő installáció, ami áhitatunk idejére a Nélküledet játsza.

 A zenélő Trianon emlékmű egy installáció, amely a Nélküledet játsza

Talán külön bekezdésben említeném meg a számomra legmeghökkentőbb installációt, ami a Turul legendája címet viseli. Ez sátorszerű építmény lefüggönyözve. Az bejárat feletti falrészből egy fehér lófej mered ki. Talán Arany László meséjére utal, a Fehérló fiára. de azt nem tudjuk meg, hogy ez a Fehérló,  vagy a fia. Amikor közelébe érünk, megszólal Demjén Ferenc Kell még egy szó című dala a Honfoglalásból.

Belépve a függöny mögötti intim térbe, -felhívnám a figyelmet a járófelület, szép famunkájára-, egy életnagyságú diaráma hatású kép tárul fel előttünk. Hátán fekszik ősanyánk Emese, akit épp megtermékenyít egy hatalmas Turul madár. A magyar ősmenzés ihletett pillanatát látjuk, elakad a szavunk, miközben diszkréten szól a háttérben, hogy Kell még egy szó!

Gyugy után elindultunk túránk legtávolabbi pontja felé, a Béndek-pusztai templomhoz és romhoz, a Kacskovics család valaha volt birtokához.. Közben megcsodáljuk a télvégi, somogyi erdőt.

A béndeki lerombolt templom

A Kacskovics család, a Trencsin vármegyei¹ Bán² városból ered. A család Somogy, Nógrád és Abaúj megyében (BAZ) is kiterjedt rokoni ágakkal rendelkezett. Nemességüket 1465-ben, a családi hagyomány szerint Mátyás királytól nyerték el (1465). Nemeslevelük elveszett, pótlása, újbóli elismerése 1815-ben történt.

Címerük négyfelé osztott pajzs, az 1- és 4-ik osztályban hátulsó lábain oroszlán áll, nyaka nyíllal átlőve, első lábaival zászlót tart. A 2- és 3-ik osztályban repülésre készülő madár (tán galamb?) áll. A pajzs fölötti sisak koronájából a nyakán nyíllal átlőtt oroszlán emelkedik ki, zászlót tartva.

Béndek-puszta a Somogyi-dombságban búvik meg. Már teljesen elnéptelenedett hely. Hács és Gyugy települések között terül el. Az 1970-es ’80-as évek között hagyták el utolsó lakói, az épületek, összedőltek, illetve elbontották, tégláit felhasználva.

A zöld sáv jelen lehet ide eljutni. Jelenleg egy templom rom és egy elé épített templom található itt, illetve a közelben egy téglával kirakott nagy, mély kút és a fölé épített, félig összedőlt kútház található. A templomhoz a zöld L jelzés vezet fel.

A környék teljesen elhagyott, mi egyetlen emberrel sem találkoztunk túránk során. Annyira elhagyatott, hogy egy teljes egészben maradt, már oszladozó, de a tél által konzervált, nagy vaddisznó tetemet találtunk.

Egyénként ebben a gyér fás erdőkörnyezetben is folyik fakitermelés, mindenfelé láthatók a nyomai. A nagy fatörzseket már kivontatták és jórészt elszállították, a gallyakat pedig precízen halmokba rakták.

Hatalmas fenyő. Errefelé ritkák a nagy fák.

Tapasztalható, hogy régebben tarvágásos erdő irtás is folyt, és a helyére beültetett 2-3 fafaj még nem tudott igazi erdei ökoszisztémát kialakítani, de törekedtek rá.

Vaddohány termése kinyílt állapotban

Aztán vannak nagy bekerített területek, ahol csemetéket nevelnek és úgy néz ki, mint egy magonc erdő. Ebben az egész erdei állapotfelmérésben egy pozitív észlelésem is van. A jelenlegi fakitermelés szálalásos és nem tarvágás.

Vaddohány éppen nyíló terméstokkal

A gombák már érzik a tavaszt

Az avarkor óta lakott volt ez a hely. Avar sírokat is feltártak, amikben még aranytárgyakat is találtak. Az eredeti templomát a XIII. harmadik században építették. A templom gótikus stílusban épült és ⁴keletelt.

Ez a hatalmas holtfa mutatja, hogy voltak itt nagy fák is....

Az első írásos említése 1331-ben dokumentált. Egy történet szerint a török uralom idején a falu lakossága a templomba menekült, amit rájuk gyújtottak. Senki sem élte túl. Így a hely elnéptelenedett.

A Kacskovics család sírja a templom mellett

A XVIII. században a terület újra benépesült. Részben, a régi templom romjaira klasszicista templom épült, Jelenleg is látható a kis kápolna, mögötte a régi templom romjaival.

A Kacskovics kastély Gyugy határában

A település és környékének egy része, ekkor a felvidéki Kacskovics család egyik ágának birtoka lett. Ma is a templom mellett látható a család tagjainak sírja és a kápolna falán egy emléktábla. Néhány kilométerre Gyugy határában pedig a nagyon szép, de romos kastélyt láthatjuk, gazdasági épületekkel, szép nagy telken. Állítólag már magántulajdon, őrzik is, de a kapu nyitva, mi be tudtunk menni és látható, hogy elkezdődött a kastély épületének felújítása.

Forrás:

Arcanum

Wikipédia

Magyarország Arcanum Térképek: Béndekpuszta

Nagy Iván: Magyarország családai

Hacstortetetehuponthu

Címerhatározó

^{Lösz mélyút}

¹ Trencsén, szlovákul: Trenčín, város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja.

² Bán (szlovákul: Bánovce nad Bebravou) város Szlovákiában. A Trencséni kerület Báni járásának székhelye.

³ A szálalásos erdőgazdálkodás az erdőgazdálkodás modern, környezetvédelmi elveknek megfelelő formája. A faállomány kitermelése állandóan folyik, de szálanként, vagy kisebb csoportokban. Ilyenkor vágásra érett, beteg, vagy túl sűrűn nőtt példányokat termelnek ki.

4 Keletelt – A templom kelet-nyugati fekvésű, így a hívek kelet felé fordulva imádkoznak.

Gyugy mellett, a falutól délkeletre található a Balatonboglári borvidék egyik neves dűlője, a Gesztenyés. A 195–225 méteres magasságban fekvő, erdőkkel körülvett dombhát talaja agyagos barna erdőtalaj, időjárása kicsit hűvösebb, mint a borvidék többi részén.

VÉGE