Ars longa, vita brevis

Paphnutius

Paphnutius

A tokodi Szent Borbála szobor és Bányász emlékmű, valamint a Szent Márton templom története

2021. szeptember 16. - Paphnutius

01_20210914_133000.jpg

A tokodi Szent Borbála szobor és Bányász emlékmű,

valamint a Szent Márton templom története

02_20210914_101733.jpg

Az emlékművet 2006. december 3-án, Szent Borbála napja előestéjén avatták, a bányaszerencsétlenségekben elhunytak emlékére épült.

03_20210914_101733_masolata.jpg

A dorogi szénmedencében, Tokodon történt a legnagyobb bányaszerencsétlenség, 1942. július 31-én. Az Erzsébet aknában 51 bányász halálát okozta a sújtólégrobbanás.

04_20210914_101757.jpg

A Szent Márton templom mellett elkészült emlékmű Szent Borbálát ábrázolja. Ifj. Mátrai Lajos alkotása. Az 1920-as évek végén készülhetett műkő öntvény, nagyon szép megmunkálással.

05_20210914_101744.jpg

A szobor egykor a bánya kas (leszálló lift) gépházában volt felállítva, ahová a bányászok, leszállás előtt egy rövid fohászra betértek. A fohászt segítette egy kifüggesztett imaszöveg.

06_20210914_101806.jpg

1947-ben a kommunista hatalomátvétel után sikerült a szobrot a plébánia kertjébe áttenni, így elkerülte a megsemmisülést. Közel 60 évig a templomkertben állt. A szobor mögött emlékfal márványtábláin, az elmúlt 100 év bányabaleseteiben elhunyt hetvenöt bányász nevét olvashatjuk.

07_20201107_135516.jpg

 

Tokodi Szent Márton templom

Tokodon a Szent Márton püspök tiszteletére felszentelt első Katolikus Templomot Szent István király építette. Gyökere az akkori időkig nyúlik vissza.

08_20210914_133909.jpg

Az időközben ujjá épített templom 231 éves, a Hegyes kő lábánál az országos kéktúra útvonal mellett gyönyörű helyen található. Barokk stílusával, festményeivel, oltárával lenyűgöző hangulatával idevonzza az embereket. Műemléki védelem alatt áll, nemzeti érték, a Kulturális Örökség része.

09_20210914_134011.jpg

A legelső tokodi templomot Szent István építtette, Szent Márton püspök tiszteletére. Fából épült és leégett a faluval együtt, a tatárjárás idején. Ezért még romjai sincsenek. A tatárjárás utáni időkben, az Esztergom-szentkirályi János-lovagok építettek templomot jobbágyaiknak, a XIV. században. Kőből épült és a török háborúk idején megrongálódott, majd romos lett.

10_20210914_134032.jpg

Az esztergomi főkáptalan kezdi újjáépíteni 1707-ben. 1732-ben, Szent Márton püspök tiszteletére épült fatornyú, két harangos templom áll már itt körülötte temetővel.

1755-ben már nincs tornya. Két oltára közül a főoltár Szent Márton, a templom védőszentje tiszteletére szentelve, a mellékoltáron Szent Rozália festménye, Borbála és Katalin szobra. Fa kórusán orgona van.

11_20210914_134109.jpg

1783-ban a templom, a nép befogadására képtelen, ezért lebontották, majd 1786-ban épült a mai templom, Szent Márton püspök tiszteletére, részben kőből, részben égetett téglából.

12_20210914_134015.jpg

II. József császár a Pálos rendet is eltörölte. A rend egyik felső magyarországi kolostorának temploma is megszűnt. Berendezéséből a főoltár, egy mellékoltár és a díszes szószék, a tokodi templomba került. Ezek a barokk fénykorából valók.

13_2019_04_19_hegyes-ko_26.jpg

Tokod látképe a templommal a Hegyes-kőről

A templom tornya 1926 nyarán egy villámcsapás által súlyosan megsérült. A szentély mennyezetére Szent Márton, a templom védőszentje seccoját Diósy Antal festőművész festette 1934-ben.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paphnutius.blog.hu/api/trackback/id/tr6316690762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása