Pillantásod végigfut majd árnyékomon

Pillantásod végigfut majd árnyékomon,

s az árnyékom

túlnő önmagán

lombszerű formává.

A sápadt nap ragyogni fog felettünk,

mint egy lámpa,

mely megpörköli égető kérdéseink …

Foglyul esünk a sárszínű fény által,

levegőért kapkodva, összeszorított ajkakkal,

a válaszokért kutatva,

melyeket nem lelünk

e ragyogó félelmes éjszakában.

De gravitációtól megszabadult árnyaink

megrázzák a jázminbokrokat,

szétfújják hajtásaik,

s az éjszaka lehelete hátunkra szitál.

A sárgult levelek fáradtan hullnak majd alá,

hisz véges-végtelen fogják beszívni e léget.

Az ősz örök bölcsessége pedig mintha

meglepetéssel töltene el minket …

A fordítás Leonid Levin és Elisavietta Ritchie által készített angol változat alapján készült.

Fordította: Nagy István Paphnutius,.2012