Gánt
Gánt, Fejér megyében, Székesfehérvártól 24 kilométerre fekszik. Jelentős bányásztelepülés volt, ma fontos turisztikai célpont.
Amiért sokan idelátogatnak manapság, az a felhagyott bauxit bányák külfejtéseinek, rekultivált területei.
A rekultiváció, a bányászat befejezése után, a terület visszaintegrálását jelenti a természetbe.
Gánt, Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye. 1920-ban fedezték fel a környéken. Az első külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották meg.
1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel.
A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962. december 31-én bezárták. Ma múzeumként működik (Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás).
A II. világháború idején Németország foglalta le hadiipara számára. A bánya csúcstermelése 1953-ban, 600 000 tonna volt. Ekkor a Szovjetunió tartott igényt az itt bányászott kiváló minőségű bauxitból az Almásfüzitői Timföldgyárban készült timföldre, amelyből alumíniumot készítettek.
Egymás után nyitottak a fejtések, 5 helyen is volt. Jelenleg jó kis túrával mindegyik bejárható. 1987-ben a kitermelés megszűnt.
A kőzetben található alumínium ásványok színtelenek. A kőzet, a vastartalmától kapja piros színét. A vas ásványai közül a hematittól. Az itt található bauxitban az alumínium ásványok közül boehmit, diaszpor és gippsit fordul elő leggyakrabban. Ezen kívül a nagyon ritka titán ásványai is megtalálhatóak a kőzetben, valamint agyagásványok.
A föld szilárd köpenyének 99%-a csupán 8 elemből áll. Ezek közül az alumínium a harmadik, ami 8%-ot jelent. Legtöbb az oxigén, 46%, második a szilícium 28%. A többi: vas 5%, kálcium, nátrium, kálium, magnézium összesen 12%.
Az itt képződött bauxit telepek úgynevezett karszt bauxitok, amelyek manapság már nem képződnek, ellentétben a trópusokon folyamatosan keletkező laterites bauxittal.
Az itt található bauxit a középső kréta korban képződött, 110 millió évvel ezelőtt, tehát korábban, mint amikor kihaltak a dínók, mert az 65 millió éve történt. Egy változó intenzítású, 30-35 millió évig tartó geokémiai folyamat során, vagyis vegyi úton.
Vértesben található Gánt jelenleg is látogatható külszíni fejtésből szabadtéri geológiai múzeumot hoztak létre.
A tanösvény 13 állomásból álló, 3,5 km hosszú, 1-1,5 óra alatt végigjárható. Az új látogatóközpont megnyitásával már csak nyitvatartási időben, belépőjeggyel látogatható
Március közepe – nov. 15.: K – V: 10-18., nov. 16. - március közepe. : hétvégén 10.00 - 17.00.
Belépődíj (2022): Múzeum, tanösvény: 1000 Ft, diák/nyugd.: 500 Ft.
Az ismertető táblákkal jelzett útvonalon betekintést nyerhetünk a környék földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan jött létre a gánti bauxittelep, milyen ásványok találhatók itt.
Sokan Mars-béli tájnak képzelik a helyet.
A bányagödör alján felszivárgó vízből képződő apró tavacskákban ebihalak növekednek.
A bauxit réteg felett eocén korú kőzetrétegek találhatók, amelyben a környéken széntelepek képződtek mindenfelé a Vértesben. Itt is található széncsík a kőzetben
A bauxit karsztosodott fődolomit felszínen található. Aki túrázik a Vértesben, vagy a Gerecsében jó eséllyel ilyen sziklákon jár.
A természet még ott is kezdi visszahódítani a területét, ahol az ember gondozza azt.
A kép hátterében látogatható a múzeum, ahol ásványok és bányászeszközök láthatóak.
Ha még maradt energiánk a Bauxitföldtani tanösvény végigjárása után, felkereshetünk további felhagyott bányagödröket is.
Ezek közül egyet járhatóvá tettek ösvényekkel, tereplépcsőkkel és korlátokkal. Ide nem is kell belépőt fizetni.
Nyáron, ha zöldbe borul minden, érdekes látványt nyújt, ahogy a természet belakja a kihalt bányagödröket.
A többi terület már nem előkészített, ezért csak gyakorlott túrázóknak javasolt. Megközelítésük a sárga és piros jelzések követésével lehetséges.
Ne feledjük, hogy a közelben, a község túlsó határán vezet az országos kék is, ezért kéktúrázók is útba ejthetik.
VÉGE
