A koporsó alakú Tábla-hegy, a Nagy-Strázsa-hegyről fotózva
Tábla-hegy
Az ismeretlen Pilis
A Pilis olyan hegyéről hozok képeket, ahová nem járnak turisták. Turista utak sincsenek. Vadlesek vannak, de az egyetlen elhanyagolt úton, amelyet terepjárók képesek használni, keresztbedöntötték a vadlest. Tehát jórészt érintetlen paradicsom.
A neve: Tábla-hegy. Lapos, koporsóalakú hegy, ezért Koporsó-hegynek is hívják. Északi oldalán néhol kilóg egy-egy szikla, de tulajdonképpen növényzettel teljesen fedett.
A tetején teljesen kiírtották a fákat, ettől is laposabb a kinézete. A fák helyét, nagy, zöld rét, egyik felén két vadles. Az egyik szokatlanul magas.
A hegy elzártságát is fokozza, hogy észak felől a Nagy-Strázsa-hegy határolja.
Annak ellenére keresi fel sok ember, hogy fokozottan védett természetvédelmi terület a Tündérbarlang és a szigorúan zárt Sátorkői kristálybarlang okán.
További tiltástényezők, hogy a területet évtizedekig a szovjet katonaság használta, szennyezett, esetleg robbanásveszély is lehet (bár ez szerintem csak ijesztgetés), valamint, hogy a térség afrikai sertéspestissel erősen fertőzött!
A Tábla-hegy, a nagy élmény után már senkinek nem jut eszébe. A Pilis ezen vonulatának következő tagja, a Csurgó-hegy és kesztölci Két-Ágú hegy, amelyet Kesztölc felől közelítenek meg, nem a Tábla-hegy irányából.
Jósszerivel csak néhány terepkerékpáros jár erre.
A Tábla-hegy inkább geológiai szempontból számít különlegességnek. A mindössze 304 méter magas. Keletkezését és felépítését tekintve elüt a Pilistől.
A Visegrádi-hegységet és a Börzsönyt kialakító miocén kori vulkanizmus során, az esztergomi Vaskapu-hegytől idáig egy tektonikai törés jött létre.
Ennek mentén dácit és andezit olvadék nyomult fel, mely két helyen is a felszínre tudott törni. Így keletkezett a Tábla-hegy és a tőle délkeletre található Csurgó-hegy.
Úgy gondolom, hogy ezen a területen csodás dolgokat produkál a természet, a tavasz – késő őszi időszakban. Ezért mindenképpen érdemes visszatérni!
