A komp Neszmély és Dunaradvány között
A Zsitvatoroki békekötés emlékműve
Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom)
Ha egy bicótúra keretében rászánod magad, hogy kompra szállva, Szlovákiába mész, megteheted Neszmélynél. A túlparton Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) település található, ahol balra indulva a közúton Révkomáromba (Komarno), jobbra pedig Párkányba (Sturovo) tekerhetünk. Komárom irányába indulva 100 méter után érdekes emlékmű látható. Én először haranglábnak néztem és csak eltekertem mellette, de második alkalommal megálltam fotózni.
Ekkor láttam, hogy ez emlékmű, mégpedig a Zsitvatoroki békekötés emlékműve. Persze csak halvány emlékeim voltak erről a történelmi eseményről, de a harangok feletti félhold betájolta a történelmi időt.
Az emlékművet Gáspár Péter szobrászművész alkotta és 2006-ban került felállításra.
Az egyik legjelentősebb, Bátorkesziben született (Bátorove Kosihy) szlovákiai figuratív szobrászként ismerik. Műalkotásai megtalálhatók többek között Pozsonyban, Kassán, Besztercebányán, Trencsénben, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Búcson, Bátorkeszin.
A kompozíció központjában egy kör alakú 2 m átmérőjű mészkőlap, egy kerekasztal található. Fölötte háromlábú acélszerkezet, amely 6 méter magas és a csúcsán egy török félhold. A szerkezetre 6 darab harangot függesztettek.
Az emlékművet a békekötés 400. évfordulója alkalmából állították. Állítótag azon a helyen az 1940-es években még állott az öreg tölgy, amely alatt megkötötték a békét. Az aláírási ceremóniát a szemközti Dunaalmáson tartották egy romos kolostor területén felállított török sátorban. Ma már az a hely sincs meg. Akkoriban még Radványnál ömlött a Zsitva, a Dunába, ezért Zsitvatoroki a békekötés neve. Idővel a Zsitvát, folyamszabályozás során 20 kilométerrel arrébb a Nitrába vezették. A Zsitvára már csak Radvány egyik településrész neve emlékeztet: Žitava. Ezért már semmi sem emlékeztet az eredeti helyszínre, csak az emlékmű. Így aztán fontos emlékhely.
A zsitvatoroki béke a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom között folyt tizenöt éves háborút lezáró békekötés volt. A százötven éves török uralom legvéresebb és legpusztítóbb, tizenöt évesnek nevezett háborúja után. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte II. Rudolf (1552-1612) német-római császár, magyar és cseh király és I. Ahmed Oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.
I. Ahmed
Bocskai István erdélyi fejedelem
A békeszerződés fontosabb pontjai:
Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit.
A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.
A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a Portának.
Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják.
A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik össze, nem török katonák.
A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok.
Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt.
A békét húsz évre kötötték.
A bécsi béke kiegészítésének tekintették.
A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása. Közrejátszhatott, hogy a török birodalmat lekötötték a kis-ázsiai felkelések és a perzsa támadások is.
Forrás:
Köztérkép
Wikipédia
Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesülete
Ma7
