Túra a Vértesben
Az erdőben megbúvó történelmi helyek nyomában
Létezik egy olyan túraútvonal a Vértesben, ahol 15 km megtétele alatt sok látnivaló található, mind a természet, mind a történelmi évszázadok helyszíneiből. Nem nehéz a terep sem és jól jelzett útvonalak hálózzák be a területet. Indulni Szárliget vasútállomásról a kék sávon.
A Vértes éppen nyíló virágai
Felsőgalla széléről a Kék négyzet jelről, az 1-es főút Birka csárda nevű parkolójából pedig a kék kereszt jelet követve. Én ezt követtem.
Csákányospuszta, vagy régi nevén Csákányegyháza, a Vértesben található, Tatabánya, Felsőgalla városrészének közelében. Igazi lakosa talán nincs is, de hétvégi házak, kertek, turisztikai egységek, szállások, büfé és szabadidős mozgáslehetőségek vannak itt.
Aztán a közelben felkereshető egy régi kápolna romja és régészek által feltárt erdei temető is. De amiért sokan erre jönnek és a kék sáv is itt vezet, annak oka a Mária-szakadék, ami egy járhatatlan szurdok. Ezért az ösvény a kanyon oldalában vezet és szilárd burkolatú út is van a völgy tetején.
A szakadék végpontjánál a hajdan volt körtvélyesi civil és katonai temető a kötelező látogatási pont.
Tovább haladva 3 felé is mehetünk. Szemben a Béla forrás, ami csupán csordogál és nem iható.
Jobbra a Vitány vár felé visz az út, balra pedig bevisz Körtvélyespusztára, ami hasonló, mint Csákányegyháza, de itt van egy apró, felújított kápolna is
Én ez utóbbit választottam. A puszta után a Mária jelzésen haladva, majd jelzetlen ösvényen a hegyre feljutva, a Gráciák bérce nevű, egyre népszerűbb sziklás kilátópont található, amely a Vértes nem túl gyakori medvehagyma termőhelyeinek egyike.
Medvehagyma
A Gráciák bércén, minden március tragikus szerelmi története, a nünükék párzása. A kérészekhez hasonlóan véget ér egyikük élete, Itt a mindig kisebb hímé.
Innen a zöld, majd a kék jelzésbe visszatérve, majd a kék L jelen a Vitány várhoz érünk.
A vár keletkezének ideje és építőjének neve nem ismert. Feltehetően a Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. 1379-es oklevelekben, mint királyi vár Castrum Vitam, Vytam, Wyttam néven szerepel. Tuladonosai királyok és urak váltogatták egymást a középkor idején.
A török 1529-ben ostromolta, 1543-ban elfoglalta. A magyarok visszavették1566-ban, majd 1569-ben újra a töröké. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt. Ettől kezdve romjait jórészt elhordták és beépítették az uradalmi épületekbe.
Útközben kedves pont, a Rockenbauer emlékfa található.
A Rockenbauer emlékfa
A vár romjainak meglátogatása után, akinek még van kedve és nem is nagy kitérő, a kék kereszt jelen elmehet a Körtvélyesi kilátóhoz, amelytől jó kilátás van Tatabányára, a Vértes és a Gerecse hegyeire. Csákányos irányába indulva visszaérhetünk Felsőgallára, illetve a vonattal érkezők a kék jelzést követve Szárligetre.
