SzentLuL

Alois Friedrich Schönn - Gyümölcs piac a Schanzel folyón,1895.

Wien Museum, Egy csodás kollekció a város szívében 1. rész

A Wien Museum (Bécs Múzeum) magas színvonalú műalkotások és történelmi kiállítási tárgyak egyedülálló gyűjteményével izgalmas betekintést nyújt a város történetébe a neolitikumtól napjainkig. Az újonnan kialakított „Bécs: Az én történelmem” című állandó kiállítás három emeleten, 3300 négyzetméteren terül el, és 1700 kiállítási tárgyat foglal magába.

Mindez, a brit állami múzeumok példáját követve minden látogató számára ingyenesen látogatható. Ezzel a Wien Museum (Bécs Múzeum) az első állami múzeum Ausztriában, amely ezt a megközelítést alkalmazza. Emellett számos ingyenes programot is kínál.

Bécs makettje

A Szent István-székesegyház királyi alakjai, kb. 1365, Édesvízi mészkő 

Szent Flórián szobor 1480-90 a Szt-István templom közeléből, Édesvízi mészkő

Mérföldkőnek számító épületét az 1950-es években építették, és egy jelentős felújítást és bővítést követően 2023. december 6-án újra megnyitották. Az állandó kiállítás egy időrendi utazást kínál Bécsben, az első településtől napjainkig. Én is ezt a logikát követve, időrendi sorrendbe tettem a képeket és szobrokat. 

Bécs, a törökkor idején

Szoborgyűjteménye mintegy 4500 tárgyat tartalmaz a középkortól napjainkig. A legrégebbi és legfontosabb tárgyak közé tartozik számos életnagyságú kőportré a Szent István-székesegyház királyi alakjairól. 

Lucas van Valckenborch - A császár sétája az erdőben az új kastély épületekkel a háttérben, 1592, 63.5x101.5 cm, olaj vásznon.

A francia nagykövet bevonulása Bécsbe1738. október 12-én, 1740 körül, olaj, vászon

A Bécsi Múzeum jelentős festmény- és grafikai gyűjteménnyel rendelkezik, mintegy 130 000 tétellel a 14. századtól napjainkig. A biedermeier művészet, a historizmus, a fin-de-siècle művészet, a korai expresszionizmus és a kortárs művészet gyűjteményei különösen értékesek. 

Johann Baptiste Hoechle - Jó katona, rossz katona, 1810 olaj, vászon

Dunai árvíz, 1830

Ferdinand Georg Waldmüller, Peter Fendi és Friedrich von Amerling főbb munkáival a Bécsi Múzeum ad otthont a bécsi biedermeier festmények egyik legfontosabb gyűjteményének. A Wien Museum legjelentősebb kiállítási tárgyai a 19. századból és a 20. század elejéről származnak: Gustav Klimt (köztük a világhírű portré, melyen társa, Emilie Flöge és a Pallas Athéné látható), Egon Schiele, Richard Gerstl és Arnold Schönberg festményei, Oskar Kokoschka és még sok más alkotás. 

Friedrich von Amerling - A 3 legfinomabb dolog, 1838, Olaj, vászon,

Biedermeier, bor-nő-dal

Hanns Gasser - Kis Duna. 1862 Carrarai márvány

Hanns Gasser (1817 – 1868) osztrák festő, szobrász. Karintiában született. Pályáját fametszőként kezdte. Az első kiállítása Klagenfurtban volt 1838-ban. Ezután Bécsbe költözött, 1847-ben szobrokat készített a Carl színház homlokzata számára. 1848-ban részt vett a bécsi forradalomban. A bécsi Akadémia professzora volt. 1855-ben elkészítette márványból id. Markó Károly mellszobrát, amelyet I. Ferenc József császár a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. A büszt az 1870-es évek elejéig díszítette az úgynevezett Markó-termet, majd a Szépművészeti Múzeum megalakulása után annak gyűjteményébe került. Hanns Gasser Pesten halt meg.

***

Az egykori átriumot 25 méter magas központi csarnokká alakították át. Itt kaptak helyet a múzeum nagyméretű tárgyai: „Poldi” kabalafigura, egy tíz méter hosszú és 1,7 tonnás bálnafigura a legendás Zum Walfisch Prater étteremből, egy pompás polgármesteri lovaskocsi, a Südbahnhof felirat. A központi csarnok további híres kiállítási tárgyai a következő bejegyzésben lesznek bemutatva.

Adolf Obermüllner - A dunai jégáradás,1880, Olaj, vászon

Gustav Klimt - Pallas Athéné, 1898 Olaj, vászon

Gustav Klimt - Emilie Flöge, 1902. Olaj, vászon a múzeum egyik főműve

Egy kis interakció, Klimt köpenyébe bújva...

Gustav Klimt festőköpenye 1905-ből, másolat 2016.

Max Kurzweil - Sárga ruhás hölgy. 1899 Olaj, vászon

A gyűjtemény másik középpontjában a századforduló művészete, vagy a fin-de-siècle művészet (Bécs 1900 körül) áll, amelyet a nemzetközi közönség a Bécsi Múzeum által 1985-ben rendezett „Álom és valóság” kiállításnak köszönhetően fedezett fel újra. Schiele, mint például "Junge Mutter" (Fiatal anya, 1914) és Max Kurzweil. A grafikai alkotások gyűjteménye számos kiemelkedő Wiener Werkstätte képeslapot és a szecessziós plakátokat tartalmaz.

 Egon Schiele - Fiatal anya, 1914, Olaj, vászon

Egon Schiele - Önarckép, 1911, Olaj fán

 Johann Strauss (1825-1899)

Hajdani polgármesteri lovaskocsi

Wilhelm List - Festmény feketében és fehérben, 1904, Olaj, vásznon

Wilhelm Franz List (1864-1918) osztrák festő, rézmetsző és litográfus a szecesszió korából. Jelentős osztrák festő.

Wilhelm Gause - Utazás a Práterbe Karl és Roza Lueger, 1904 olaj, vászo

Wilhelm Gause (1853 – 1916) német-osztrák festő volt. A düsseldorfi Akadémián tanult, majd 1888-ban Bécsben állította ki munkáit.

Arnold Schönberg - Alban Berg, 1910 Olaj, vászon

Arnold Schönberg osztrák zeneszerző, a dodekafónia és a szerializmus technikájának megalkotója. Tanárként is a 20. század legnagyobb hatású egyéniségei közé tartozott. De ami ide tartozik, hogy elsőrendű festő is volt. Ezen a képen a szintén világhírű zeneszerző barátját, Alban Berget festette le. Alban Berg, osztrák zeneszerző, a modern szimfonikus zene egyik meghatározó alakja, a tizenkétfokú zeneszerzői technika képviselője.

A háború poszterei 1914-18

Ludwig Hans Fischer / Minka Podhájská / Erwin Puchinger / Alfred Roller / Karl Sterrer 

litográfia reprodukciók

My -Marianne- Ullman - Kompozíció két akttal, 1925 körül, gouache, vászon

Oskar Kokoschka -Wilhelminenberg Palace with a View of Vienna, 1931, Olaj, vásznon, 92x134 cm

A múzeum egyik főműve

Bécs történelmének sok nehéz időszaka volt. A törökök ostromai, Napóleon hadjárata, az első világégés és elérkeztünk a legszégyenletesebb időszakhoz, amely az Anschlussal kezdődött. Kíváncsi voltam, hogyan tudják ezt bemutatni. Szűken mért tárgyi anyagok kerültek kiállításra, fotók, és egy installáció. Sajnos azt csak elmesélni tudom.

Bécs az Anschluss után, Igo Pötsch-A Führer utazik a proklamációra 1938. március 15-én, 1940, Gouache, papír

Egy kényelmes szofán helyezkedtem el a kiállított tárgyakkal szemben. Folyamatos vetítés megy. Jobb oldalon, ahogy telnek az évek, hónapok és eljön a náci hatalomátvétel, utcai felvételeken mutatják az utca népének átalakulását, radikalizálódását. A mosolygó köznépből, vért követelő csőcselék lesz.

Ezzel párhuzamosan bécsi zsidókat mutatnak a képsorok. Önfeledt mosolygó emberek válnak reszkető, üldözött, menekülő emberekké, majd áldozatokká. Nem láttam még ennél szemléletesebb, egyértelműbb, művészileg is jól megfogalmazott installációt, ebben az érzékeny témában!

A háború utáni Ausztria kezd magához térni. Ekkor született ez a kép. 

Rudolf Hausner - Ulyses bárkája, 1948-56, Olaj, fatáblán

Rudolf Hausner, osztrák festő és nyomdás. Számos korai festményét 1938-ban a kormányzó náci párt elkobozta és „degeneráltnak” bélyegezte. 1941-ben a német hadsereg besorozta Hausnert, és a háború végéig katona maradt. A háború után visszatért Bécsbe, és belemerült a tudattalannal és a szürrealisták művészetével, különösen Max Ernst művészetével foglalkozó tanulmányokba. Wolfgang Hutter és Anton Lehmden mellett Rudolf Hausner 1947-ben megalapította a bécsi fantasztikus realizmus iskolát. Az ötvenes és hatvanas években ez lett Ausztria egyik legfontosabb mozgalma, és Hausner volt a legbefolyásosabb művésze.

Birgit Jürgenssen - Mindenkinek van saját nézőpontja, 1975

Jeder hat seine eigene ansicht - mindenkinek van a saját nézőpontja - ez van a nő hátára írva, piros rúzzsal (a kép fekete-fehér) a piros a képpel kapcsolatos leírásból származik!).

Birgit Jürgenssen (Bécs, 1949. április 10. – Bécs, 2003. szeptember 11.) Osztrák fotós, festő, grafikus, kurátor és tanár volt. A női test, női használati tárgyak, önarcképek és egy nő mindennapi társasági életéhez kapcsolódó események sorozatát tárták fel fotósorozatai. Különböző formák és terekben, mint pl. a sokkoló félelem és a közös előítéletek légköre. Speciális nézőpontját a feministák is próbálták mozgalmukba emelni. A művész nem értett egyet azzal, hogy egy mozgalom sarkított nézeteinek rendelje alá művészi szabadságát. Erre történt válasz ez a fotó. Fantasztikus látásmódja külön posztot érdemel. Jó, hogy a Wien Museum úgy gondolta, hogy gazdag szelekciójába beválogatta ezt a fotót.

 Poldi, egy tíz méter hosszú és 1,7 tonnás bálnafigura a legendás Zum Walfisch Prater étteremből

A múzeum aktuális, élő folyamatosan bővülő. Ezt bizonyítja a SÜDBAHNHOF felirat. Bécs egyik nagy pályaudvarának felújítása után, a homlokzatról nem egy vastelepre, hanem felújítása után idehozták a feliratot. Milliók fordultak meg ott és látták ezt a nevet. Mindenkinek érzelmi viszonya marad vele.

Forrás:

Képek:

Saját, Bécs, 2025. 05. 29.

Szöveg:

Wikipédia

Estate Birgit Jürgenssen - birgitjuergenssen.com

John Coulthart művész és tervező naplója

Wien Museum

Saját

Tata, 2025. 09. hó

Ha szívesen olvasol Bécsről, néznél még képeket a bécsi múzeumok kincseiről, ezeket a bejegyzéseket is nézd meg:

Kalandozás a császári főváros utcáin

https://paphnutius.blog.hu/2025/05/05/kalandozas_a_csaszari_fovaros_utcain

Bécs, a Belvedere kincsei, 1. rész

https://paphnutius.blog.hu/2025/05/19/becs_a_belvedere_kincsei_1_resz

A Belvedere kincsei 2. rész

https://paphnutius.blog.hu/2025/05/28/a_belvedere_kincsei_2_resz

A művészet lényege Hundertwasserrel

https://paphnutius.blog.hu/2025/09/23/a_muveszet_lenyege

Hundertwasser Ultramarin színű éneklő gőzhajó III, Kunst Haus Wien

A művészet lényege

Hundertwasser képeivel

(esszé)

Ezt az esszét azért írtam, mert a művészet lényegéről már annyit beszéltem, hogy itt az ideje összefoglalni, mit értek ez alatt. Amikor azon gondolkodtam milyen képekkel tegyem szórakoztatóvá ezt az írást, eszembe jutott egy nagy fotóanyagom, amelynek még nem mertem nekiállni, hogy feldolgozzam. Érdekes, különleges és egyéni útját jelenti a művészetnek Friedensreich Hundertwasser (1928-2000) osztrák művész, aki építész, festő, grafikus, textiltervező, bélyeg tervező, zászló tervező és ökológiai és béke aktivista. Egy igazi reneszánsz ember. Képeiben a bécsi szecesszió jegyei felismerhetők és a természet szeretete is. Mind építészetére, mind festészetére az organikus a legjobb jelző. Tehát az ő épületei és képei hoznak színt, a szó legvalódibb értelmében is, a soraim közé.

A művészet általánosan elfogadott meghatározás szerint a valóság visszatükrözése a művész látásmódján átszűrve, a Wikipédia szerint. Mondhatnánk, hogy a művészet célja egyszerűen az, hogy szórakoztasson minket. Ám sokkal közelebb áll hozzám az alábbi megközelítés: a művészet lényege, hogy a művészeti alkotások közvetítésével az emberek érzelmi és spirituális kapcsolataikat felismerjék, megfogalmazzák, megéljék. 

Hundertwasser - Hello Mister Blue Campmann, 1967 Kunst Haus Wien

Felső kép: Hundertwasser Village

Ha valamit írok, azért teszem, mert valami kikívánkozott belőlem. Ha ezt meg is mutatom másoknak, azt azért teszem, mert talán érdekes lehet nekik is. Ez tulajdonképpen egy akció. Ugyanígy van egy festő, aki tárlatra viszi a képét, vagy akár egy szakács is, amikor kiteszi az asztalra a főztjét. Azért teszi, hogy megkóstolják. Neki, nekünk fontos ez, és az is, hogy megtudjuk mi a véleményed róla.

Hundertwasser Village

 Hundertwasser A csodálatos halfogás, mixed media, St. Mandé - Seine, 1950

Az internet sokat segít abban, hogy eljuthassunk a másik emberhez. Azt mondom, hogy az internetes olvasás szépen szelektálja az embereket. Állítólag minden 100. megtekintés vált ki valamilyen reakciót. Ez a reakció legnagyobb részt, egy lájk emojival kifejezett vélemény-nyilvánítás, ritkábbak az egyéb emojik és nagyon ritka, hogy valaki hozzá is szóljon.

 Hundertwasser Önarckép, 1948

Hundertwasser Anyám portréja, 1948

Egy emojira nem reagál az ember, csak egy viszont emojival legfeljebb. Egy-két hete fordult elő a következő eset. Észrevettem egy régen passzívvá vált ismerősöm rendszeresen nézi a történeteim. Feltételezem a posztjaim is, bár annak nincs nyoma. Amikor aztán a sokadik alkalom után háromszoros lájkkal jelzett egy posztom után, nagyon udvariasan, nehogy félreértse, megköszöntem a figyelmét a Messengeren. Erre már nem jött reakció. Azóta pedig nem láttam a nevét feltűnni a látogatók között sem. Elmaradt. Ilyen is van. 

Hundertwasser Ha lenne egy afrikai barátnőm szeretném őt lefesteni, Aflenz, 1951 akvarell

Hundertwasser Roslyn kék portréja, Marrakesh, 1951, akvarell

Az valóban csak elenyésző alkalom, hogy igazi párbeszéd alakuljon ki egy alkotásról. Sok oka van ennek is, nem akarnám most kifejteni. De ha megtörténik, azt hívom interakciónak. Ez minden művész célja, hogy alkotása révén interakcióba kerüljön az emberekkel. Van egy ismerősöm, nagyon tehetséges költő és fotós. Fotótémáiban a természet nem csak a valóság visszaadása, hanem átvitt értelmű. Címet is ad a képeinek, amelyek tényleg továbbgondolásra késztetik a szemlélőt. Ő már többször kifakadt. Volt, hogy nekem, volt, hogy csak bele a világba, az interakció hiánya miatt, a meg nem értés, a közöny miatt. Én igazat adok neki, bár semmi jóval nem tudom biztatni.

 Hundertwasser A zöld nő - zöld politikus, Melun, 1954

Az interakció egy filmrendezőnél a közönségtalálkozó, íróknál a felolvasás és dedikálás, író-olvasó találkozó. Festőknél, szobrászoknál a kiállítás, zenészeknél az előadás, koncert. Minden művész másképp áll ezekhez a dolgokhoz, bár az elismerésre mindenki vágyik. De enélkül is kell alkotni, mert aminek ki kell jönni, az jöjjön is ki!

Hundertwasser ház 

Hundertwasser Zsidó ház Ausztriában, mixed media, Velence, 1962, magán tulajdon

Sokszor fájdalmas dolog ez. Hány tragédiáról tudunk, az öncsonkító Van Gogh, az önpusztító Jackson Pollock, az alkoholizmusba fiatalon belehalt Jack Kerouac, vagy éppen Hajnóczy Péter példája ezt igazolja. A tépelődés, a sikertelenség, a mellőzöttség, a kánon kirekesztő gőgje. Az interakció hiánya. Máté Péter is ebbe halt bele. Nem érezte elég jónak, amit csinált. Sajnos igazán nagy sztár csak a halála után lett valóban.

Hundertwasser Önarckép Marrakesh, 1951 akvarell

Hundertwasser Néma virágok, akvarell, La Picaudiére 1991

Mindig magunknak írunk, még akkor is, ha mások üzenetnek gondolják. Persze üzenet, de nem direktben megcélozva valakit, vagy egy csoportot. Ilyen műfaj is van, ilyen a kiáltvány, vagy a valakihez írt szöveg. De például ez a szöveg csak azért születik, mert össze akarom foglalni, mondatokba szedni, mit gondolok erről, hisz annyi beszélgetésben elmondtam már.

 Hundertwasser Még nem tudom La Picaudiére 1960 mixed media

Én mindig megköszönöm, reagálok a hozzászóláshoz. Fontos. Tudom, hogy sokan elolvassák az írásaim és kevesen reagálnak. Személy szerint is ismerek ilyeneket, sőt többekkel meg is vitattuk pro-kontra ezt a dolgot. Én minden sértő szándék nélkül, de on-line kukkolóknak hívom, akik csak elolvasnak és nem hagynak nyomot maguk után. Ez lehetne nem tetszés, közöny is, érdektelenség, de inkább nincs kedvük hozzá, hogy kifejtsék a véleményüket. Ennyi. Az önfeledt szörfölést a netes tartalmak között nem akarják csevegéssel megszakítani.

 Hundertwasser A szomszédos spirális nap és hold ház 1984 

A művészet lényege számomra az akció-reakció-interakció hármasa. Ha az nem jön létre, a művészet előbb-utóbb öncélúvá válik. Ki örülne annak, hogy feltesz valamit a netre és nyomtalanul tűnik el posztja az idővonalról. Ha ez rendszeresen megtörténik, minek feltenni. Akkor a mondanivaló érdektelen, unalmas vagy hiteltelen mások számára, tehát felesleges vele foglalkozni. Mást kell csinálni. Akkor máshogy kell kifejeznie magát az embernek. Elérkezett a végkifejlethez, amit úgy hívok, hogy öncélú végcél.

Hundertwasser Antipode king Mixed media Párizs, 1991

Hundertwasser Irinaföld a Balkánon Róma, 1969 mixed media

Azt is tapasztalom, hogy az a kör, akik olvasnak irodalmi posztokat, negatív véleményt sem fogalmaznak meg. Én nem állítom, hogy kellemes lenne, védekezni, magyarázkodni egy idegennek, szerintem is hülye kérdés, a „mire gondolhatott a költő?”. A chat, pl messengeren, trollok jelenléte nélkül, építő jellegű. Hiszen pont ez a lényeg. Gondolatot ébreszteni. …és miért kellene egy adott dologról ugyanazt gondolni? Tehát a vita, jó!

Már valahol leírtam, de ide kívánkozik ez a rövid történet. Betettem egy erdélyi irodalmi oldalra a Káprázat című versemet. Nagy tetszést aratott és magasztaló hozzászólások is voltak. Aztán jött egy vélemény, hogy ez nem is vers. Elkezdtek védeni. Márpedig nem az, érvelt az öregúr, mire csak kapott még ellenvéleményt. A végén azt mondta, tulajdonképpen jó ez a szöveg, elismeri, még szerethető is, de neki van igaza. Nem tudtam rá neheztelni. Egy irodalom professzor volt. Nem maradhatott alul, de nekem mégsem esett rosszul.

 Hundertwasser Autómobil piros esőcseppekkel IV. La Picaudiére, 1958 akvarell 

A személyes találkozás a legjobb, hogy megismerjük valaki véleményét. Ez jórészt irodalmi összejöveteleken tud megtörténni, amire én nem járok. Nem szeretem az ilyen közösségépítést. Ha jól belegondolok, magam sem szeretek negatív véleményt megfogalmazni, még akkor sem, ha nagyon kikívánkozik. Nem akarnám megsérteni a másikat, hátha nem olyan logikai ösvény mentén gondolkodik erről, mint én, vagy még nem gondolta végig, ahogy most én.

Hundertwasser lslandkanal Akvarell, Velence, 1969, Joma collection 

Platon szerint a művészet lényege az utánzás. Ráadásul egy másodlagos utánzás, amely a valóságról készült, már meglévő másolatokat utánozza. Platón a művészetet eredendően károsnak, a valóság megértését gátló tényezőnek tekintette, mivel az elfordít minket az ideák világától, és a tapasztalati világ hamis látszataiba vonja be az embert. Ezt itt fogom hagyni, bár végig gondolva egyetlen rímes sort, metaforát, vagy haikut sem írhatnék le ezután. 

Hundertwasser Ezüst füstöt eregető gőzös a sárga tengeren, 1987 mixed media

Ha ilyen dilemmával találkozom, szeretem Francis Bacon-nél, kedvenc filozófusomnál keresni a megoldást. Ő ezt írja fő művében, az Instauratio magna -ban. ahol elsőként a tudományok rendszerezésével foglalkozik. Szerinte 3 főcsoport létezik: az emlékezeten alapuló történettudományok, az ész tudománya, a filozófia és a képzelet tudománya, pl. a költészet.

Hundertwasser Freskóterv, akvarell Firenze, 1949

Tehát igenis szabad írni, használni a képzeletünket. Nem szoktam sírfeliratokkal zárni az esszéimet, ám ahogy végigvezettem a gondolatmenetemet, és elfogadtam Bacon érvelését, aki szent meggyőződéssel hitte, hogy megoldotta a természet rejtelmeit és elismerte a költészetet. 

Hundertwasser Halászhajó az esőben, akvarell, Palermo, 1949

Nekem sem kell kételkednem. Íme a filozófus Bacon sírfelirata:

„Megoldván a természet rejtelmeinek és a polgári bölcsességnek minden feladatát, meghalt, beteljesedett rajta a természet törvénye: minden összetettnek fel kell bomlania.”

…és velünk is ez fog történni. Addig is írjunk, olvassunk, ismerjük fel a művészet lényegét és lelki táplálékként használjuk az akció – reakció – interakció hármasát, mert az élet oly rövid! 

Hundertwasser Házak zöld tetőkkel és kertekkel Marrakesh, 1951

Szöveg:

Tata, 2025. augusztus – szeptember

Képek:

Bécs, Hundertwasser buildigs & Kunst Haus Wien 2025. május 29.

Hundertwasser Homage a Van Gogh mixed media Bécs 1998

Ha szívesen olvasol Bécsről, néznél még képeket a bécsi múzeumok kincseiről, ezeket a bejegyzéseket is nézd meg:

Kalandozás a császári főváros utcáin

https://paphnutius.blog.hu/2025/05/05/kalandozas_a_csaszari_fovaros_utcain

Bécs, a Belvedere kincsei, 1. rész

https://paphnutius.blog.hu/2025/05/19/becs_a_belvedere_kincsei_1_resz

A Belvedere kincsei 2. rész

https://paphnutius.blog.hu/2025/05/28/a_belvedere_kincsei_2_resz

Ősz eleji túra a Burda hegyen Szlovákiában

Burda 2.0

Február végén, amikor a Burdán jártam, a leglátványosabb sziklacsoportokat és a jól kitáblázott tanösvény vonalát jártam be, a piros és sárga jelzéseket követve. Mindenkinek ajánlom, aki a Burdában akar túrázni, az ezzel kezdje. De tudtam, hogy a hegycsoport java még felfedezetlen maradt.

Helemba. Ez a régi és nagyon látványos út menti kegyhely azért került a bejegyzés elejére, mert ha úgy döntesz, hogy végigjárod ezt a túrát, innen indul a hegyre a kék sáv jelzés.

Ugyanitt láthatod ezt a szintén látványos feszületet

Már akkor elhatároztam, hogy vissza fogok térni. Szeptember 20-ra esett a nap, amikorra megszerveztem a második Burda túrát, a Burda 2.0-t. Mondhatnám, hogy kellemes őszi túraidő jutott, de nem! Délutánra 30-32 fokot ígértek és a túra kezdetekor, 9 órakor is már 20 fok felett volt a hőmérséklet! Most erről a túráról fogok mesélni és csodás fotókkal bemutatni.

Csodás látvány a Burdov tetejéről. Jobbra a Szamárhegy, balra a Hosszú-hegy, közte a Búbánatvölgy.

A kép közepén a Szamárhegy és jól látható, hogy a mögötte húzódó Hosszú-hegy tényleg milyen hosszú.

De mielőtt belekezdenék, megjegyzem, hogy még nincs ezzel a Burda kipipálva. A barlangok és szakrális helyek okán harmadszorra is el kell majd jöjjek. Megbúvik itt egy 6-700 méter hosszú, szövevényes földalatti járatrendszer is, ami hazánk második világháborús erőfeszítéseinek titkos, máig fennmaradt nyoma, amelynek roppant méretei ámulatba ejtőek. Ezt mindenképpen meg kell keressem. Akkor mondhatom majd el, hogy a hegység legfontosabb helyeit megnéztem. 

Előtérben a Szamárhegy, leghátul a Gerecse vonulatai

A hegységbe induló túrákat több pontról is indíthatjuk. Az első alkalommal Garamkövesd szlovákul (Kamenica nad Hronom) falucskából indultam, amely a Garam (szlovákul: Hron) partján fekszik. Napsütötte lankákon vezet fel az ösvény a Burdára, amelyeken a speciális mikroklímát kihasználva szőlők érlelődnek és helyi borok készülnek.

Indulhatunk Kovácspatak (szlovákul: Kamenica nad Hronom-Kováčov) falucskából is. Így mindjárt a Kovácspataki sziklákhoz jutunk a legrövidebb útvonalon, ám nagyon meredek ösvényeken, úgyhogy inkább javaslom a hosszabb sétát. Innen Kovácspataktól jutunk legkönnyebben a hegység barlangjaihoz és felhagyott kőbányáihoz, így rám, ha harmadszorra is jövök majd, mindenképpen ez vár.

Aranyosan csillog a Duna 

A helembai kilátópont

Északról Szalka (szlovákul Salka) és Bajta (szlovákul Bajtava) falvakból is jól jelzett ösvények vezetnek a hegy északi és keleti felébe, ahol most én is jártam. Ezeket akkor érdemes választani, ha Magyarországról Letkés irányából léptük át a határt.

A Burda főtömbje 

Ha az Ipolyon átkelve Ipolydamásdról jövünk, a legjobb alternatíva a helembai kiindulópont. Jómagam Esztergom irányából érkeztem, autóval. Párkány (Sturovo) várost keletre elhagyva Garamkövesd, Kovácspataki, Helemba (szlovákul Chľaba) útvonalon jutottam a túra kiinduló pontjához. Nincs messze. Nyugodt tempóban 1 óra 10 percig tartott az út, Tatáról. 

A háttérben Esztergom

A helembai kilátóhely. Bár nincs a jelzett túraútvonalon, érdemes felkeresni

Ha Helembáról indítjuk a túrát, két lehetőség van. Innen indul a kék jelzés, amely felvisz a hegyre és északon haladva bevisz a hegység közepébe. Itt belefut a pirosba, amely elvezet a legjobb kilátópontokhoz és legszebb sziklákhoz.

Sajnos itt is megjelent a bálványfa. Próbálnak ellene védekezni, kivágják, de mellette újra nő. 

Én a második lehetőséget választottam. A hegység egy darabját lehasítja egy áthatolhatatlan mély, hosszú völgy, mondhatnám szakadék, a Vel’ká Dolina. E leszakított hegyrész mentén jutottam fel a magasabb területekhez. Itt nincs jelzett ösvény, de találunk egy ismétlődő jelet, ami egy kilátó szerű építményt ábrázol és egy keresztet. E jeleket figyelve 1 km után a környék legszebb kilátópontjához lehet eljutni. 

Esőbeálló

Innen folytatva az utat a szakadék keleti oldalán feljutunk a hegy északi felébe. Közben sehol nincs mód átkelni a szakadékon, bár én próbálkoztam vele. Teljesen esélytelen volt, de nem felesleges, hiszen csodás helyeket és nagyon zárt világot láttam. Egy nagy őz rudlival is összefutottam. 

Chata Ipel turistaház

Felérve a térkép egy turistaházat jelzett. Gondoltam megteszem a kis kitérőt és megjutalmazom magam egy kofolával. Nem, hogy zárva volt, inkább azt mondanám, teljesen elhagyatottnak tűnt. Valószínűleg évek óta nem üzemel. Ezután értem el a kék sáv jelzést, ami hosszan segített az úton.

Szarvas állkapocs

Szilárd burkolatot kapott ez az ösvény, kétségeim nincsenek, a fakitermelők miatt. Viszont sehol nem láttam tarvágást. A sokkal természet-kímélőbb szálalásos vágás nyomait láttam, ami még hasznos is lehet. Jó kompromisszum ember és erdő között.

Sokat láttam az utak szélén: A közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) a borágófélékhez tartozik. Remek méh- és lepkevonzó őshonos vadvirágunk. Nevét kicsit szőrős megjelenése és lelógó, kutyanyelvre emlékeztető levelei miatt kapta. Virágai május – július között, rózsaszínként nyílnak, majd liláskékbe váltanak. Régen gyógynövényként használták, de mai kutatások szerint tartalmaz mérgező vegyületeket, ezért ezt nem javasoljuk.

Ebbe az útba érkeznek a Salka, vagy Bajtava felől jövő turisták is. Én senkit nem láttam, a túrán 90 %-ban embernek nyoma sem volt. Hiába, akik idejönnek, azok a Kovácspataki sziklák és az Esztergom irányába fellelhető fantasztikus kilátások miatt jönnek.

Hamarosan egy olyan csomóponthoz értem, ahonnan tovább lehetett menni a leglátványosabb helyek felé, vagy bemenni a nagy szakadékba, a Vel’ká dolinába. De én azért jöttem, hogy megkeressem a hegység két legmagasabb pontját, a Plesivecet és a Burdovot. Ezek észak felől közelíthetőek meg, ezért választottam a kék sávot. Ehhez jelzetlen ösvényre kellett menjek, amely vitt fel és fel, jelezve, hogy az irány biztosan jó. Aztán off-line navigációm mutatja, hogy ösvény már nem visz tovább a Plesivec (396 m) felé. 

Már le is mondtam róla, de megláttam, hogy a sűrű erdőben, a lombok körül látom az eget. Elindultam toronyiránt a fény felé. Hamarosan felértem a legmagasabb vonulat gerincére. Közepesen jól járható volt az erdő. Nagy bozótok nem voltak, mint nálunk a Vértes vagy Gerecse sok részén, inkább kidőlt kisebb fák és sok apró ág kívánt odafigyelést. 2-300 méter távolságra, némi keresgélés után megleltem a Plesivecet jelző csúcskövet. Semmi kitátás, sűrű erdő. Ez nem baj! Legalább a Burda legtetejét nem bántották a fakitermelők.

Irányt vettem a másik kinézett csúcs, a hegységről elnevezett Burdov (388 m) felé. Erre már egyáltalán nincsenek ösvények. Navigáció nélkül esélyem sem lenne megtalálni ezeket a tenyérnyi helyeket a végtelen sűrű erdőben. Fárasztó a járás, a mély avaros, apró faágakkal, kidőlt törzsekkel nehezített terepen. 

A Burdovtól kb 100 méterre combizmaim jelzik, hogy elfogyott a magnézium, na meg folyadék sem lett bevíve régóta a keresgélés izgalmában, ezért megállásra kényszerülök. Rendezem magam és a gondolataim és örülök, mert tudom, hogy célom ott van a közelben. Egy gerincen megyek oda, a már megszokott kidőlt fákkal nehezített terepen. Amikor odaérek eláll a szavam.

Fantasztikus kilátás. Egy tenyérnyi helyen nincsenek fák. Rálátok a Dunára, néhány homokpad-szigetet fedezek fel, valamint a Helembai – szigetet, amely a középkorban zárt terület volt. A keresztes háborúkból hazatért beteg katonákat, pestiseseket, menthetetlen, ismeretlen kórokban szenvedőket űzték oda meghalni. Ételt és innivalót szállítottak nekik.

 Vel'ká dolina

A túlparton, velem pont szemben az esztergomi Búbánatvölgy. Egyik oldalán a Szamárhegy, amely sokkal több egy egyszerű hegynél. A középkori magyar történelem egyik legfontosabb helye, az alternatív történelmi kutatók szerint. A másik oldalon a Hosszú-hegy, első ormán a Hideglelős kereszttel. Innen látszik milyen nagy tömbje van ennek a hegynek. Balra a Visegrád feletti hegyek és jól látható, ahogy a Duna megkerüli a Szent-Mihály hegyet.

Vel'ká dolina

Megérte idejönni, még ha nem is volt egyszerű és az igazságot megvallva nincs innen el-, vagy levezető út sem, de találok egy olyan hosszú vonalat a térképen, ami nem út, nem ösvény, nem gerinc, de abba az irányba húzódik, amerre haladnom kell, hogy a visszaútra kijelölt Nagy-Völgyet (szlovákul: Vel’ká dolina) elérjem. Ezt követem.

A dolinából kinézve látható milyen mélyen hatol a Burda belsejébe. 

Sikeresen elértem. Az út nem volt rosszabb, mint korábban, a dolinában pedig egysávos autóútnak megfelelő szélességű út fogadott. Itt már találkoztam 3 pár kerékpárossal is, mert ez kijelölt kerékpárút is egyben. Mindegyik magyar volt! 

Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) a kikericsfélék családjába tartozó, nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben termő, augusztus-szeptemberben virító évelő növény. Erősen mérgező. Őszike, vetővirág néven is ismert.

Nagyon sok őszi kikerics volt végig a visszafelé vezető úton, de korábban, az északi kék jelzés mentén is. E csodás őszi virágok kísérték utam végig, amíg Helembára vissza nem értem. Nem volt hosszú túra, 13-14 km, viszont sok szintet kellett megtenni. S bár minden kijelölt ösvény és még a nem kijelöltek is nagyon jól járhatóak voltak, a hegy belsejében a csúcsok irányába megtett kilométerek, nehezen járhatóaknak, húzósnak bizonyultak.

A réti imola (Centaurea jacea) növényfaj, melyet az őszirózsafélék családjának imola nemzetségébe sorolnak. A síksági vidékektől egészen az 1900 m-es tengerszint feletti magasságig megjelenik a napos helyeken.

Összességében nagyon jól sikerült a túra, hisz mindent megtaláltam, amit szerettem volna és inspirációt kaptam a barlangok és bányajáratok felkeresésére is. Szerintem hamarosan visszatérek.

 2025. szeptember 20.

A Burda főtömbje

Hangulatok

Egy korábbi Burda túra leírását itt olvashatod:

Túra a Burda hegyen, Szlovákiában

https://paphnutius.blog.hu/2025/03/01/tura_a_burda_hegysegben_szlovakiaban

Csavizz a Csallóközben - Gúta

A Csallóköz hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre. A Duna, a Kis-Duna és a Vág határolja. Pozsonytól (amelynek egy kis része a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. Legnépesebb települése Komárom. 

A Csallóköz Európa legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók övezte síkság Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik. Itt található Szlovákia legnagyobb föld alatti vízkészlete, a Duna föld alatti hordalékaiban. A terület termálvizeinek ásványianyag-tartalma igen kedvező. 

A Csallóköz 1918-ig a Magyar Királyság szerves részét képezte megosztva Pozsony és Komárom vármegye között. Lakossága az 1940-es évek második felében történt ki- és betelepítések ellenére is döntő többségében magyar.

Nevét valószínűleg egykor a Dunába torkolló Csalló folyótól kapta, mely nagyjából a mai Kis-Duna helyén folyhatott és török eredetű szónak vélnek. Egyes mondák szerint egykor a tündérek birodalma volt. Bővelkedett természeti kincsekben, ezért is nevezték Aranykertnek. 

Szeretem a Csallóköz és a Három folyó vidékét, ahogy magukba olvasztják a kisebb – nagyobb, de nevezetes folyókat. Most Gútát látogattam meg, amely az egyik nevezetes települése a vidéknek. Álljon itt szlovák neve is, hiszen az oda vezető, útmenti táblákon csak így szerepel: Kolárovo.

Mindenkivel tudtam magyarul beszélni és találkoztam egy jegesvíz úszó, hosszútáv-kerékpározó úrral, akivel jót beszélgettünk és hasznos infókat kaptunk tőle. De ez majd talán egy külön történet lesz egyszer. Köszönjük!

A Kis-Duna lassabb folyású, kanyargós vízfolyás, amely gazdag élővilágnak ad otthont. A folyó mentén számos holtág, ártéri erdő és tanösvény található. Gúta külterületén ömlik bele az Nyitra új folyása, amelyet 1992-ben vezettek bele árvízvédelmi okokból.

A Vág hídja

Itt már a Vág (szlovákul: Vah) magába fogadta a Kis-Duna és az Új-Nyitra vizét.

A Vág, Szlovákia egyik legnagyobb folyója, a Komáromnál torkollik a Dunába, de előtte magába foglalja az új Nyitra, a Kis-Duna vizét Gúta határában (ezek nézhetőek meg a tanösvényen), majd az Öreg-Nyitra vizét veszi fel Komárom keleti szélén. 

A Csallóköz területén több földvár maradványa is megtalálható, amelyek egykor a vidék védelmét szolgálták. Az egyik legismertebb a Gútához közeli erődítmény. A régészeti leletek szerint már a kelták és a rómaiak is ismerték és lakták e vidéket.

Ha nem lenne itt eligazító tábla, nem tudnánk, hogy ez a halom egy földvár maradványa, azt hinnénk egy újabb védelmi töltés, hisz pont itt egyesül egy Kis-Duna ág az új Nyitrával, ahogy a térképek is mutatják.

A Csallóköz ma népszerű turisztikai célpont, különösen a vízitúrázók és kerékpárosok körében. Az itt található hajómalom tényleg érdekes látványilag is.

Sajnos jelenleg nem lehet megnézni. 2025 nyarán tulajdonosváltás történt. A város átvette a magánszemélyekből álló tulajdonoscsoporttól a területe tulajdonjogát és jelenleg nincs, aki a turisták vezetését végezné.

Csupán egy üzemelő büfé, a pihenőpark és a jó minőségű információs táblákkal ellátott tanösvény látogatható, viszont ingyen. Így a program átmenni a fahídon, megcsodálni a tavirózsákat, kívülről megnézni a hajómalmot, az egykori földvár halmait, a Kis-Duna holtág és a Vág torkolatát, a Kis-Duna és az új-Nyitra torkolatát, valamint a lefűződő tavakat, amelyek csodás madárparadicsomnak tűntek.

Csodás táj a tanösvényen

A vízitök vagy tavirózsa, a tündérrózsafélék családjába tartozó nemzetség, melynek egyetlen faja él Magyarországon. Őshonos faj. Olykor a tavirózsa vagy a sárga tavirózsa elnevezés is létezik. Tavakban, holtágakban fordul elő. Nem védett.

***

Az őszi kikerics, a kikericsfélék családjába tartozó, nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben termő, augusztus-szeptemberben virító évelő növény. Erősen mérgező. Népies nevei: Őszike, vetővirág (vetés idején virágzik), zörgő-gaz, pücsökkoma, csicsikoma. Veszélyessége: sejtosztódást gátló erős méreg. Állítólag Arany János erről a növényről nevezte el híres öregkori versciklusát, az Őszikéket. Apollinaire valószínűleg ezt a növényt szerepelteti a Kikericsek című szakítós versében és címében.

Gúta város Szlovákia dél-nyugati részén, Komáromtól kb. 15 km-re északkeletre fekszik, a Kis-Duna partján. Egy régi halásztelepülés, amely ma is őrzi vízi hagyományait. A település hagyományosan mezőgazdasági központ, ahol a termékeny csallóközi földeken főként gabonát és kukoricát termelnek.

A városnak mintegy 10 ezer lakosa van, többségében magyar anyanyelvűek. A Kis-Duna ágaival átszőtt környezet miatt a település több fahíddal is rendelkezik, ezek közül a leghíresebb a 86 méter hosszú gyalogos fahíd, amely Európa leghosszabb fahídja.

Halászhálók, installáció 

Egyszer érdemes felkeresni e helyet, aki pedig közel lakik, annak többször is, egy pár órás kirándulásra, sétára, a vizek megnyugtató világába.

Egy tóvá alakult holtág gazdag madárvilággal, hal, hüllő és kétéltű faunával

Annyit érdemes tudni, hogy ezeken a vizes vidéken töltik többek közt az időt nappal, a tatai Öreg-tavon telelő madárcsapatok.. Tehát akkor is érdemes felkeresni.

A holtág békés világa

Forrás:

Képek – saját

Szöveg:

Wikipédia, saját, chat gpt felhasználásával.

Ártéri dzsungel a Dunán

A Rácalmási Nagy–sziget

A Duna gyönyörű és változatos. A jégkorszak végén folyamatosan alakult ki a mai folyása. Életben tartotta az élővilágot, legyen az ember, állat, növény. Így az emberiség történetének rétegei is megtalálhatók a folyása mentén. Izgalmas dolog részleteiben is felfedezni. Most a Rácalmási Nagy–szigetre esett a választásom. 

Egy hangulatos kép Rácalmásról

Rácalmás város, a Duna jobb partján, Budapesttől 61 km-re délre, Dunaújvárostól 4 km-re északra, a 6-os főúton. Mai területe már az őskorban is lakott hely volt, de megfordultak itt a kelták, avarok, longobárdok és hunok is. 

A Király-kút 

A legendák szerint Salamon király ivott az itt feltörő vízből, más legendák szerint, Nagy Lajos király. Szerintem erre már maga a kút sem emlékszik. Mindenesetre szép és hangulatos látványt nyújt, ahogy az vándor a Duna felé igyekszik.

A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt a környéken. Az első, a településre utaló írásos feljegyzés 1025-ből származik. 1329-ben már Almás néven említik. A XVI.-XVII. sz-ban egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedett le a környéken. Innen ered a Rácalmás név.

Ez az artézi kút a Duna partján 1913 óta ad hűs és tiszta vizet az erre járóknak. Nekem is segített visszaúton sok km megtétele után.

1696-ban, a török kiűzése után egyesítették Almás, Tikos és Szigetfa településeket Rácz Almás néven. A XVIII. sz. elejétől a Jankovich család birtoka lett. 1896-ban vasútállomást kapott a település. Én is vasúton érkeztem. Alig egy óra az út, Kelenföldről. 

1950-től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni a közelében, a vasművet (Dunapentele-Sztálinváros, ma Dunaújváros). Emiatt kezdetben sokan települtek ki, majd költöztek ide az 1980-90-es években és a rendszerváltás után. 

A híd feljáratánál Molnár Janó János - Lélekharang (2011) című szobra emlékeztet az árvizek során, a Dunába fulladt emberekre.

Rendezettségének és infrastruktúrájának köszönhetően, némi túlzással Dunaújváros Rózsadombjának nevezték. Sajnos a vasmű épp napjainkban zárt be. Közelsége okán találtam egy olyan boltot, ami máshol nem is lehetne a neve alapján: Martinász ABC. A martinász fémöntő szakember. 

Rácalmás életében meghatározó volt a 2006-os év, ekkor tették le a régió egyik legnagyobb munkáltatója, a Hankook alapkövét. Az autógumigyár 2007-ben kezdte meg a termelést, munkát adva több mint 1000 embernek. Azóta többször is bővítették.

 Apály. Jobbra a sziget, szemben a híd

A város nevezetességeivel nem foglalkozom most, bár az utamba eső köztéri szobrokat és épületeket fotóztam, de célom a Rácalmási Nagy-sziget körbejárása volt. A szigetkerülés 10-12 km-es túra, a vonatállomás pedig 4,5 km távolságra van a sziget bejáratához, ami oda-vissza 9 km, tehát eleve egy kb 20 km hosszú túrával számoltam.

A Rácalmási Nagy-sziget 

A szigetre széles hídon juthatunk be. A Duna rácalmási ága, széles, lapályos, nagy kavicsteraszokkal, vízmosott derekú fákkal, aszályos állapotában is csodás, kies táj. Partján kiépített pihenőhely, artézi kúttal. Ismertető táblákkal.

Ez a fa többet tud a Dunáról, mint az összes tudós. 

A természetvédelmi oltalom alatt álló, 380 hektáron elterülő rácalmási Nagy-sziget a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Növény- és állatvilága számos érdekes látnivalót kínál. 

A vadon körbeölel

A sziget védetté nyilvánításának egyik legfontosabb célja az volt, hogy a korábbi tarvágások után a gyönyörű tölgy-, kőris- és szilfa növénytársulásokat helyreállítsa és megóvja az új, idegenhonos agresszívabb fafajtáktól.

Sűrű lombkoronájuk ellenére a ligeterdők cserje- és gyepszintje is rendkívül gazdag. Kifejezetten nagy és értékes a védett lágyszárúakból álló aljnövényzet. Megtalálható többek között a hóvirág, a tőzike és a gyöngyvirág. 

Egy festői holtág

Itt jegyezném meg, hogy a burjánzó aljnövényzet helyenként áthatolhatatlan, a kijelölt vízpartra vezető ösvényeken is. A szeptember eleji 30 fokban pedig hatalmas mennyiségű rovarral nehezített a táj élvezete. Késő ősszel a madárvonulások és a jobban járható, rovarszegény ösvények, míg tavasszal a virágok miatt is érdemes felkeresni. Ám, ha a mocsaras, fülledt, dzsungelszerű ligeterdő felfedezése a cél, bizony nyáron kell odamenj, ahogy én is tettem. 

A táplálékban gazdag holtágak és öblök madárvilága változatos. A Nagy-szigeten jelenleg is 92 különböző fajuk fészkel és több mint 50 további látogatja rendszeresen. Gázlómadarak, szürkegém, vagy fekete gólya is előfordul itt. Vonuláskor a szigetek több száz fős réce- és lúdcsapatoknak nyújtanak ideiglenes lakhelyet. A szigeten olyan fenséges ragadozó madarak is megtalálhatóak, mint a rétisas, a halászsas vagy a kerecsensólyom. 

Nehezített terep

A dzsuggel körbevesz és magába szív

Jelentős a sziget emlősállománya is. Mezei- és pézsmapocok, vizicickány, hermelin, őz vagy a ritka és fokozottan védett vidra. Sok vaddisznó is él itt. Ott jártamkor tábla figyelmeztetett, hogy a disznók leellettek.

A Nagy-szigeten kiépített túraútvonalon kialakított tanösvény várja az érdeklődőket. Sok információs táblát és 3 figyelőtornyot is találunk. A mélyebben fekvő ártereken és mocsaras területeken pallós cölöphidak vezetnek át. Így a sziget élővilágának szinte minden területét száraz lábbal kényelmesen járhatják be a látogatók. A tanösvény fő vonala kerékpáros túrázásra is alkalmas.

Elhagyom a szigetet...

2025. szeptember 7-e, vasárnap

A kikötő belém költözött

(81)

Anyu ma lenne 81 éves, ha élne. Sajnos lassan 3 éve, hogy már nincs velünk. Azóta nincs, akit bármikor felhívhatnék és elmondhatnám neki az örömöm és nem zavarnám vele. Akitől biztatást kapnék, ha aggaszt valami. Rengeteg feladatot hagyott itt, mint anya, nagymama és dédi. Sokat segített nekem és sajnos nem maradt arra sem elég időm, hogy visszaadjam ezt neki.

Már megbékéltem a hiányával és nem befolyásolja az életem folyását a nemléte. Ezerszer eszembe jut és akkor nem szomorkodom, csupán hiányolom. Úgy gondolom helye és feladata volt még itt a földön.

Sok dolgot megírtam már az életéből. A javát nem tettem közzé. Talán nem is fogom. Még nem is álmodtam vele, a hiányáról. Azt sem éreztem magam körül, hogy ott lenne. Pedig a képesség, hogy elhunyt hozzátartozóimmal álmodjak, vagy érzékeljem őket, bennem van. Többször is megtörtént. Vele nem tudom miért nem. Már nagyon ment volna innen. Nem akart méltatlan vegetálásban élni. Nem azt tenni, ami az ő dolga. A család szolgálata, a lelki kikötő nyitvatartása, hogy bármelyikünk hánykolódó hajója, a nap 24 órájában kiköthessen és megbújjon a vihar idejére. Azt gondolom, hogy a mély megnyugvás, ami a gyásznál is erősebb volt bennem, amikor elment, a tudat, hogy nem kell megalázó leépülésben elfogyni, pontosan meghatározta helyét a lelki szekreteremben.

A kikötő belém költözött.

színek

Ez a haiku sorozat a Napút irodalmi folyóirat 2014-es pályázatára íródott, aminek témája a kavics volt. E haiku csokorból a nyomtatott lapszámba is bekerült valamennyi, már nem emlékszem, hogy mennyi és melyikek. De mindegy is, így egyben szerintem sokkal jobb szöveg, mintha kiragadnék belőle részeket.

A mellékelt fotók nem csupán kavicsokat ábrázolnak. Abból csak 2 van, de azok is a Dunánál készültek, mint ahogy a többi, sokkal szebb kép. Az illusztrációhoz 2019-ben, Almásfüzitő és Dunaalmás között készült fotósorozatból válogattam.

Szerelem

Kavics vagy csupán,

Drágakő sosem lehetsz,

De azt képzelem.

Ígéret

Ha simogatsz és

óvsz, drágakőként fogok

neked ragyogni

Geológia

Világok titkát

őrzöd magadba zárva,

kvarc-kavicságyba.

A kovasavak

ragasztottak össze, de

idővel elkopsz.

A kavics titkát

felfednéd, ha értenéd

őstörténetét.

Színek

I.

fehér kavicsok

monolitvoltatok egy

dermedt gondolat

II.

csontszín kavicsok

mint vetélt gondolatok

olyanok vagytok

III.

alabástrom szív

bújik mélyen ott benn

kavics-szövetben

IV.

szürke kavicsok

borúsak vagytok akár

gondolataim

V.

bíborszín kavics

legyek döngenek körbe

kerti tó partján

Bánat

Kavicsba zárnám

bánatom, folyó vize

sodorja tova!

Kérdések

I.

Folyami kavics,

messzi föld hírnöke! A

boldogság itt van?

II.

Tudsz egy kavicsra

úgy vigyázni, ahogy én

egy drágaköre?

III.

keres-e célt az

elhajított kavics, mi-

előtt földet ér?

Terápia

kavicsot vetek

vad folyó habjaiba,

megnyugszom végre

(kavics)

 (kavics)Múlt-idézés

Te sima hátú!

Érdes voltál, szögletes,

mint valaha én?

Te (kavics)!

Ha betöröd a

fejem, gondolod-e azt,

hogy ez kemény volt?

(kavics) honvágy

visszavágyom a

hegyekbe, egy áradás

sodort csupán le

Szerénység

tó iszapjában

nem csilloghatok, mert csak

egy kavics vagyok

Talány

Talán én is csak

egy kavics vagyok, a nagy

sóderkupacban

Kacsázás

Vígan szökell a

vízre vetett kavics, a

tavaszt érzi tán.

Titok

Te szürke kavics!

Kettétörlek. Feltárom

féltett titkodat.

/2025/

10 éve volt, hogy éjszakáim jó részét a Hotel Gottwald portáján töltöttem portás, recepciós és mindenféle munkákat végezve, ami épp nekem jutott. Ha csend volt éjjel, ott kinn, a város zajától távol, feléledt az éjjeli természet és magam voltam, mint ember. S akkor beindul a képzelet és néha megjön az ihlet is. Akkor írtam ezt a haikucsokrot (amik valójában nem haikuk), Jack Kerouac stílusában. Visszatekintve tartalmas, tapasztalásokkal teli időszaka volt az életemnek, a Gottwaldban eltöltött évek. 

14 haiku-szerű, Kerouac stílusában

ködszemcsék táncolnak

a kamerában

végleg itt az ősz

már vártam

*

csontjaimban érzem

a hajnalt

Mindenszentekkor 

*

erős vagyok,

nem félek a téltől!

de márciusban

nagyon várom majd a tavaszt,

délről

*

ha vízszintesen fúj a szél,

csak a változást sietteti

*

néha elgyengülök,

pedig izmaim

erősek

*

ma mindkét combom

begörcsölt egyszerre,

tehetetlen kínomban

szitkozódtam

*

hónapok óta nem írtam

szinte semmit

ma meg dől belőlem,

a szó

*

reggel,

mire felkel a nap,

én lefekszem

*

Az Este

lassan ráhajol a Nappalra

csókolóznak

*

lesz még jobb évem,

mint a tavalyi,

s tán szarabb is,

mint az idei,

ha megélem!

*

elmúlt éjfél

Zoli Rachmanyinovot gyakorol

a zongorán 

*

holdtalan éjszakán

réteses tálakat készítek

néhány csókosnak 

* 

este fél tizenegy

a pincér, meg a pultos lány

megint köszönés nélkül távoztak

*

baljósan villog az a kamera

egy szellem lehet,

vagy elektromos hiba?

 /2014. október 31, Hotel Gottwald, Tata/

1965-ös dunai árvíz

Történelmi kalandozás a szlovák Duna partján

Érdekes látnivalók a Párkány - Komárom bicó út Dunaradvány - Izsa szakaszán

Érdekes látnivalók a Párkány - Komárom bicó úton haladva. A legfőbb, útba eső látnivalókat, a Zsitvatoroki békekötés emlékművét, a rekonstruált római őrtornyot és a világörökség részévé nyilvánított Kelemantia római kori település feltárását már bemutattam korábbi blog bejegyzésekben. Ezeken a címeken és linkeken keresheted meg őket. 

A Dunához levezető ösvény

Kelemantia Római Katonai tábor

https://paphnutius.blog.hu/2024/07/25/kelemantia_romai_katonai_tabor

A Zsitvatoroki békekötés emlékműve

https://paphnutius.blog.hu/2025/08/28/zsitvatoroki_bekekotes_emlekmuve

Most arra vállalkoztam, hogy olyan nevezetességeket keresek meg, amelyek megtalálásához, hol jobbra, hol balra, le kell térni az útról. Amelyek csak akkor válnak térképen láthatóvá, ha a google map-et alaposan felnagyítod és ráközelítesz a területre.

Ezek: az 1965-ös dunai árvíz emlékköve, a Pati jacht kikötő, Szlovákia legdélibb pontja, a Duna riviéra-szerű partszakasza, a török kori híd és végül egy hely, ahol frissíthetünk, ihatunk, esetleg ehetünk egy kicsit. 

Az 1965-ös dunai árvíz emlékköve

Az emlékkövet Iža határában, a 63-as út mentén találhatjuk.

Az 1965-ös dunai árvíz több mint 100 napig, március végétől júniusig tartott, és minden addigi méretet meghaladt. Az egymást követő, egyre magasabb árhullámok, valamint az ellene folytatott védekezés szervezettsége és méretei folytán ez az esemény „a nagy dunai árvíz” néven került be a magyarországi árvizek hosszú sorának történetébe.

Az Alpokban és a Kárpátok nyugati vonulataiban a Duna vízgyűjtője felső részének hegyeiben tartós volt a hideg, korábban soha nem mért vastagságú hó halmozódott fel. Márciusban a kiterjedt esőzéssel párosuló olvadás ismétlődő árhullámokat hozott.

Június 15-én Pat és Zsitvatő községek között átszakadt a Duna gátja és a víz Izsára zúdult. 267 lakóház romba dőlt, de a többi házban is nagy károk keletkeztek. A lakosságot két hétre kitelepítették.

Nem saját fotó! 

Marina Patince jacht kikötő

A Marina Patince Kikötő 2007-ben épült, Pat (Patince) község külterületén, gyönyörű természettel és a közeli ligetes erdőkkel körülvéve, 25–30 jacht számára. Nem messze fekszik a Kormoránok szigete is.

A kikötő, a Wellness 1 személyhajó horgonyzóhelye, amely rendszeres sétautakat tesz Pat és környékén. Max. kapacitása 75 személy.

Sétahajózás – máj - jún: Szo 14.00 / júl – aug: H, Sze, Szo 14:00 / szept – okt: Szo 14:00

Ár: 12 év feletti személy – 8 €, 6 - 12 éves gyermek – 4 €, 6 év alatti gyermek – ingyen

A hajóutak főleg Pat- Dunamocs között zajlanak és kb 1 órásak. A hajóút alatt megismerhetik a Dunamentét körülvevő természetet, a fennmaradt ligeti erdőkkel.

Nem saját fotó! 

Szlovákia legdélibb pontja

Szlovákia legdélibb pontja egy piros vasoszloppal jelölt pont. A Duna folyóban található, Pat (Patince) községnél, Komáromtól 15 km-re keletre. Nehéz megtalálni, mert nem jelzi tábla, hogy merre van pontosan.

Tán az a legjobb módszer, hogy Pat és Izsa között lemegyünk a Dunapartra és ott megkeresni. Erre több esélyünk van alacsonyabb vízállásnál, mert normál Duna szintnél a vízben van, magasnál pedig víz alá is kerülhet.

Ha autóval jövünk, a 63-as útról kell letérni a község nyugati végén, és keresztezve a kerékpárutat lemenni a partig, vagy ameddig tudunk. Kerékpárral a Sturovo - Komárom bicóúton haladva, Izsa előtt keresve egy lejáratot a Dunához lehajtva, meglelhetjük.

A Duna Riviéra-szerű partszakasza az 1756-os folyamkilométernél

(Gázló: 1757,1 - 1756,7 folyam km Pat 2)

10 km-en keresztül Izsa és Dunamocs között bárhol letér az ember a Dunához, kavicsos, sekély partot találhat, ezer pici privát ponttal, piknikelő és fürdőhellyel. Mintha egy óriási, természetes fürdőben lenne, természetesen ingyen. Pár kilométerenként pedig büféket is találunk.

Én most az 1756-os folyamkilométernél mentem le, ahol egyébként a folyami hajózásban is nyilvántartott gázló van. Így apályos időben egész mélyen be lehet sétálni a mederbe és még jobb fotópontokat találni.

Török kori híd

A Duna partján, nem messze a szivattyútelep épületétől, Izsa külterületén található egy boltíves tartószerkezetű hidacska. A hídról az hírlik, hogy a török időkből való. Jelenlegi megnevezése “Török híd”. Ma is jó műszaki állapotban van.

Egy kis történelem a híd építésének korából. 1599-ben Bocskai István hajdúi égették fel a falut. A török miatt a falu sokat szenvedett a sorozatos támadásoktól, szinte teljesen elnéptelenedett.

1615-ben időlegesen elhagyottá vált. A lakosság a Bokrospuszta melletti Kormos-laposi-dűlő földalatti gödreibe menekült és bújt meg a török elől. Az összeírások csak 20 ép házról számoltak be akkoriban.

Nem saját fotó!

Duna Bufet

A Duna büfé a kerékpárútról a Duna felé letérve található, a római őrtornyot elhagyva Komárom irányába. Itt egyébként egy ponton kikötő is található kisebb hajók számára. Mindenképpen érdemes megállni egy kofolára, vagy sörre. Ehetünk is. Vannak gazdag levesek, például vaddisznó gulyás, frissensültek, hamburgerek és egyszerű desszertek is. Évenként ismétlődő egész hétvégés rendezvényeket is tartanak itt.

Kikötő kisebb hajóknak.

Tágas tér áll rendelkezésre, sok asztal, ligetes árnyékolással, játszótér, bográcsozási és kempingezési lehetőséggel. Az árak szolidak, a kiszolgálás közvetlen. Magyarul is tudnak és a vendégek köre nemzetközi, ugyanis a Sturovo – Komarno kerékpárúton sok túrázó van a legkülönbözőbb európai országokból.

Nem saját fotó!

SzLila-hegyi kilátóGeodéziai toronyszurdok

Csodás rálátás a Kisalföldre

Nyúlra minek menni?

Azt mondom: érdemes!

Nyúlra minek menni? Az itt is van! – mondja ismerősöm, akinek említem, hova készülök. Hát remélem van miért! Egy órával indulás előtt találtam ki, hogy ez lesz a mai túra témája. 

Kilátás a Nyúl feletti dombokról. Szemben Pannonhalma.

Régi terv volt Nyúl környékének felfedezése. Ez a falu Pannonhalma mellett van és ki akarna Nyúlra menni, ha éppen Pannonhalmán van? Nyilván kevesen. Régen voltam már Pannonhalmán.

Nyúl, faluvég 

Számolgatva 30-35 éve lehet, hogy szüleimmel húsvétkor arra kirándultunk és a templomban elcsíptünk egy koncertet, vagy misét, már nem emlékszem. Tudom, hogy azóta felújították és megcsinálták a panoráma kilátót is, de most nem ez a cél. Ezen a dombvidéken szeretnék túrázni. Ezért meg sem álltam a templomnál, mentem tovább a túra kiinduló pontjához.

Azt hiszem, az egyszerűségében is gyönyörű ez a falu végi dűlő

Kicsit utánanéztem a vidéknek. Eszerint Győr és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy régi nevén Pannonhalmi-dombság. Magyarország tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegységhez tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között.

Három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Sokoró) és a köztük húzódó két fő völgyből -Pannonhalmi völgy, Tényői völgy- áll. Területe 250-300 km². A három dombvonulat közül a középső a leghosszabb, a legszélesebb és a legmagasabb. 

A dombvidék legmagasabb pontja ez, a Szent-Pál hegy teteje. Csúcsélmény nincs, de a csodás erdő kárpótol.

Nagyon biztató dolog, hogy a dombvonulatok területének jelentős részét erdő borítja. Főleg cser, erdei- és feketefenyő, kocsányos tölgy és elég sok akácot találtam.

A középső vonulaton túráztam. Legmagasabb pontja a Nyúl és Écs közigazgatási határának közelében emelkedő, 316 méteres Szent Pál-hegy, de hasonló magasságú a Nyúl és a Tényő közelében álló Nyúli-hegy is. A Nyúl község határa mentén 313 méter magasan épült a Lila-hegyi kilátó.

 Lila-hegyi kilátó

A kilátó belsejében vidám falfestmények

A Lila-hegy tetején 1977 óta egy vasbeton geodéziai torony állt. 2018-ban átalakították, a betontorony külső faburkolatot kapott. A 14 méter magas Lila-hegyi kilátó tetejéről fantasztikus kilátások vannak. 

A magyar hegységek közül, a Bakony, a Somló, a Börzsöny, a Vértes, a Gerecse. Láttam a Soproni hegyeket és az Írott-kő csúcsát Kőszeg felett. Halványan látszott a Schneeberg, a Rax, a Kis-Kárpátok Pozsony felett kezdődő halmai, a Tribecs, Nyitra fölött, a Selmeci hegység is.

Másként nem is hívhatnák a helyi bölcsődét 

Nyúl község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található, Győrtől 13 km-re dél-délkeletre. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 82-es főút. Vasúton a Győr–Veszprém-vasútvonalon érhető el. 

Nádfedeles ház a Gerha tövében

A község nevezetes rekordjairól:

2006-ban Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület méteres kalács hosszúsági magyar rekordot állított fel.

2024-ben a Fiatalokért Együtt Kulturális Egyesület a leghosszabb palacsintakígyó magyar rekordját állította fel, 1120 méter!

Gerha, 200 m 

Szurdik - népiesen: Nyúli Havasoknak nevezett lankák. A dombos területen szinte egyedül áll a nyúli lakóházak felett magasodó dombok tetejénél Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult, 300 m hosszú szurdokvölgye. A 8–10 méter széles völgyben, amit 15–20 m magas függőleges falak határolnak, keskeny út vezet.

A Szél fia fogadó cégére a Szurdikban

Környezetszennyezés Écs közelében. Sajnos ezt is látni kell!

Az út melletti homokfalból borospincék nyílnak. A meredek löszfalban mindenhol, különösen a Vaskapu úton megtalálhatók a bevájt boros pincék, ilyen például a Sárkányliknak nevezett, U alakban kimélyített pince, mely a feltételezések szerint legalább 500 éves, és egykoron dézsma-pinceként szolgált, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet.

Az 500 éves Sárkány-lik pince

Az országos hírű pincesor egy része

Rókalyuk Écs közelében 

Még tervben volt az Écs határában lévő Rábaring felkeresése. De a közelében eltűnt turista jelzés + az off–line tájékozódó rendszerem is csődöt mondott, így 4 felesleges km megtétele után elengedtem a dolgot. Pedig az utólagos útelemzés során kiderült, hogy 2-300 méterre voltam. Talán legközelebb…

A Ravazd-Csanaki vonulat 

Ez volt az egyik kedvenc látképem 

Igazi erdőélmény

Kicsit őszi hangulata és színei vannak ennek a erdőnek

/Nyúl, 2025. augusztus 24./