A Jón-szigetek legnagyobb tagja, Lefkadától délre. Közvetlenül Ithaka mellett. Területe 781 km², 45 km hosszú, 30 km széles. Lakossága 35 800 fő. Magas hegyláncok, tágas öblök, zöld, buján tenyésző vegetáció jellemzi. Legmagasabb csúcsa az Enós, 1628 m.
Az Odüsszeia a homéroszi hagyomány szerint Szamé néven említi. Az ókorban a sziget négy fő településből állt: Krané, Palé, Proné, Szamé. Számos, a késő mükénéi kultúrából származó sírlelet a sziget korabeli virágkorát valószínűsíti Kr. e. 1500 körül. Mint tudjuk Odüsszeusz feltételezett királysága ie. 13 századra tehető. Egy elmélet a sziget északnyugati oldalán kinyúló Paliki-félszigetben véli felfedezni Ithakát.
Erről részletesen:
Ithaka, Görögországi fotóriport 7.
https://paphnutius.blog.hu/2018/09/07/ithaka_287
Az ie. 5. században Korinthosz és Korfu konfliktusa idején, Korinthosz oldalára állt, majd belekényszerült a peloponnészoszi háborúba. ie. 225-től az aitolok (görög néptörzs, a szárazföldön, Hellas északi részén) szövetségese, ie. 189-ben római kézre került.
A kora középkorban Bizánchoz, aztán a normannokhoz, majd a török birodalomhoz tartozott. 1500 körül a Velencei Köztársaság része lett. 1797-ben átmenetileg a franciákhoz, majd a 19. században angol védnökség alá került. Ezután végérvényesen Görögországhoz csatolták.
1957-ben hatalmas földrengés volt a szigeten. Az épületek 70 %-a károsodott. 2004 januárjában 5,8-as erősségű rengés rázta meg.
A szigeten játszódik a Corelli kapitány mandolinja című könyv története. Sami városában a németek a 2. világháború során 400 olasz katonát végeztek ki. Itt forgatták a regényből készült filmet is Nicholas Cage és Penelopé Cruz főszereplésével.
Fiskardo.- Hangulatos kikötőváros. Velencei romokkal, római szarkofággal. A világ jachtosainak egyik találkozóhelye. Nevét egy normann katonáról kapta, aki a 11. században itt esett el és a sírja is itt található.
Csak egy óra volt Fiskardoban, a varázslatos kikötővárosban. Ebéd, vagy gyorsított városnézés? Az ebéd és az étlapon felfedezett kardhal győzött.
Az első szimpatikus étteremben leültünk. Mi volt a neve? Parnassos.
A Parnasszosz-hegy, a Pindosz-hegység egyik hatalmas és nevezetes hegye. 2455 m magas.
Az archaikus Görögországban a Parnasszosz, Apollón szent hegye, és a múzsák lakhelye volt. A hegy lábánál fekszik Delphoi, a leghíresebb görög jósda. Egykor a világ közepének tartották. Metaforaként, Parnasszosz a költészet otthona és a halhatatlanság jelképe.
