Ezt a 11 önálló haikuból összeálló verset 2014-ben, egy októberi éjjelen írtam, a Hotel Gottwaldban. Eddig még soha nem tettem olvashatóvá. Most ennek is eljött az ideje:

Tizenegy haiku

kétezer tizennégy

október harminc,

majd' éjfél lehet

tán ma már írok;

kavarognak bennem no-

ném gondolatok:

elegem van ebből...

túl sok dolog mi zavar,

megbánt, felkavar

bárcsak hányhatnék

mélyről felfakadva

tisztulva aztán

tehetnék bármit,

ami előre visz, de

mit, de hát mit?

házi pálika,

redvájn, bákárdi-kóla,

vagy zlatnyi bazsán

tompulok, talán

tisztulok, vérem sűrűbb,

talán hígulok

sokszor használtam

a szót, hogy: dilemma...

ismétlem magam

nincs megoldás,

csak gyáva megalkuvás...

eredmény, nem ma!

Ordítani kéne,

hogy sit meg fak, divat ez,

de nem orvosság!

Ez már a tizen-

egyedik haiku, de

hát ezt is minek?

…

Ki érti meg?