Back to the ’60’s
mostanában húz vissza
a ’60-as évek
pedig ha jól belegondolok
akkor még alig
hogy élek
Kerouac már rég az úton
Lou Reed a Velvettel a csúcson
Joplin
Hendrix
Monroe
Dean
meg Morrison
épp a végzete felé száguldva
kanyarog a tejúton
dühöng a jenkik meg az oroszok űrversenye
Arrmstrongnak a Holdon van a vecsernye
Ginsberg
Dylan
Jagger
Lennon már istenek
Warhol kedvencei
a Campbell leves konzervek
de minek is vágyom oda
abba a korba
szar volt akkor is
a történelem csorba
akkor is poharak-csontok-életek törtek
a hippik és diáklázadások is divatba jöttek
ám az ezredforduló után
mindenki elbambul
neten
plázán
multimédián
meg csak a multi gazdagul
hiába gyújtanál fel
bárhol is bármit
legfeljebb
körülötted barnulna meg a kárpit
s ha lenne időkapu
vissza abba a korba
zsebedben sohasem lenne
elég korpa
oda is csak a gazdag menne
„Back to the ’60’s!”-kiabálná
és ott is mindent tönkretenne
/Tata, 2013/
