Ha az ERDŐ beszélni tudna
Tudnivalók kíváncsi erdőbarátoknak és tettre kész klímaaktivistáknak
Április 26.-án megjelent a hatalmas sikert megélt „Az elveszett ERDŐ” című könyv folytatása. Az elveszett ERDŐ 2022-ben jelent meg. Az első kiadás elfogyott, ezért a 2023-as júniusi könyvhétre megjelent a kötet második kiadása. Időközben megnyerte az ÉV KÖNYVE 2022-es versenyének album kategóriáját, a benne található kb 100 természetfotónak és fontos témájának köszönhetően. A kötethez Zelei Anna, a könyv szerzője és szerkesztője, készítette és amatőr természetfotósok képeiből válogatta a képanyagot. Az első kötetet háttérből támogatta WWF Hungary.
Ezután kezdte el Anna a második kötet írását, természetfotósok és néhány szövegíró támogatásával. Év végére elkészült a kötet anyaga. Mindenféle utómunkák és szervezési kérdések leküzdése után, két hete végre megjelenhetett a könyv, amelynek címe:
Ha az ERDŐ beszélni tudna
A kötet alcíme pedig:
Tudnivalók kíváncsi erdőbarátoknak és tettre kész klímaaktivistáknak.
A kéziratot a szerző eljuttatta a Greenpeace magyar szervezetéhez. dr Rodics Katalin nagy szimpátiával fogadta és felvállalta a könyv támogatását a szervezet médiafelületein.
Május 8-án, a Greenpeace Instagram és Facebook oldalán ez jelent meg:
„greenpeacehu: Kíváncsi vagy, hogy hogyan képesek meghódítani a fák az eget? Melyek a legszebb és legveszélyeztetettebb erdőalkotó fafajaink? Tudni szeretnéd, hogy felkészíthetőek-e az erdők a klímaváltozásra, és hogy konkrétan mit tehetünk mi az erdőkért? 🌳🌳
Megjelent Zelei Anna második erdővédelmi-természetvédelmi kötete, melynek címe: Ha az ERDŐ beszélni tudna. A kötethez kollégánk, Rodics Katalin írt ajánlót, és megvásárlásával a szerző jóvoltából most teljes egészében a Greenpeace-t támogatod!
Az edukatív, ismeretterjesztő olvasmányhoz közel száz önkéntes járult hozzá munkájával, fotóival vagy átütő erejű szavaival, így igazi közösségi alkotás vált belőle, több művészeti ággal karöltve.
Ha szereted az erdőket, és tennél is a védelmükért, akkor csupán vedd a kezedbe ezt a könyvet és olvass bele! Mert erdőből és természetbarátból sohasem elég!”
2017 óta nem jelenek meg nyomtatásban és nem is foglalkozom az irodalmi élettel. Csupán Zelei Anna eltökélt törekvése az erdők iránt mozgatott meg engem is és szívesen írtam ezekbe a könyvekbe. Így aztán az első kötet mindkét kiadásába került szövegem és most a második kötetbe is egy versem, amit nagyon köszönök.
Íme a frissen megjelent vers, amelyben gondolataim és képzeletem engedem szárnyalni, ahogy ez valójában is sokszor megtörténik, ha az erdőket járom:
Éden
Az én templomom az erdőben emelték.
Állatok osonnak, szökkennek, kúsznak és másznak benne,
tündérek bújnak a vastagabb törzsű fák mögött
és törpék guggolnak viháncolva,
a csipkebokrok és csalánosok tövén.
Madarak dalolnak, vagy perlekednek a lombokban
és szél hárfázik a fák törzsei közt.
Rovarok döngicsélnek, zümmögnek,
az erdei zenekar fontos tagjaiként.
Csodás szárnyú pillangók táncolnak
e folyamatosan létrejövő szimfóniára,
a természet zenéjére,
a végtelen színű és formájú virágok nektárját kóstolgatva.
Az öreg tölgyek vastag törzsében boszorkányok nyugszanak,
örök álmot színlelve.
Arcuk, agg testük formája, kiolvasható a fák koronájából.
Ha nem zavarjuk őket, nem fognak bántani.
Az égig érő bükkök,
a föld mélyének üzeneteit sugározzák szerteszét, a légbe.
Hívhatjuk ezt bárminek,
teremthette bárki,
Istenek, vagy az evolúció.
Az erdő,
az utolsó mennyek országa, az általunk ismert világnak.
Én Édennek hívom.
Tata, 2022. szeptember
