A szabadság fáklyái
Bauer Sándor mellszobra, Mátyás tér
Saját fotó
Budapest, VIII. kerület, Mátyás tér. Avatása 2012. március 18-án volt. Az alkotó Hargitai Ottó. A szobrot Vácz Gyula, Bauer Sándor nagybátyja állíttatta és a VIII. kerületnek adományozta.
Nem különösen kedvelem a mellszobrokat. Vagy mindenki által ismert híres személyiségeket ábrázolnak, vagy olyan lokálisan ismert embereket, akiket a kívülálló nem ismer. Nehéz mögé gondolni bármit, ha az ember nem ismeri azt, akit ábrázol.
A Mátyás téren, a Magda udvar okán álltam meg fotózni és akkor láttam meg a mellszobrot. Fiatal férfi, vagy fiú nézett vissza rám. Valamiért megfogott, ezért lefotóztam.
A fotók rendezése során kíváncsivá lettem, ki lehet ez a fiú, akinek a nagybátyja az idők távlatából mellszobrot állított. A múlt egy már elfeledett története elevenedett fel számomra és minél többet kerestem, annál szélesebb és tragikusabb lett ez a történet.
Fotó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Bauer Sándor Budapesten született, a Józsefvárosban, 1952. február 21-én Id. Bauer Sándor és Vácz Auguszta gyermekeként. Apjának ez volt a második házassága. Ez csak azért érdekes, mert az első házasságából is született egy fiúgyermek, aki szintén megkapta a Sándor keresztnevet. De ő a 2. világháború végén, Budapest ostromakor hadifogságba került és eltűnt. Így 1952-ben, a második házasságból született fiú is megkapta a Sándor nevet!
Az 1956-os forradalom utcai harcában szétlőtték a Kacsóh Pongrác úti lakásukat. Ez borzalmas emlék volt a 4 éves kisfiú számára.
Az általános iskola után erdészeti iskolába szeretett volna menni, de helyette egy párttitkár gyermekét vették fel. Apja a Párt garázsában szerelt autókat, ezért végül is autószerelő tanuló lett belőle és Trabantokat szerelt. Fő érdeklődése a történelem volt. A család Üllői út 167. szám alatti lakásának pincéjében ifjúsági klubot szervezett. Itt rendszeresen kritizálták a fennálló rendszert és az ellenállás lehetőségeiről beszélgettek. Nagy hatással volt rájuk Csehszlovákia megszállása a prágai tavasz idején, amiben, mint tudjuk a magyar hadsereg is részt vett.
Középen Bauer Sándor
1969. január 19. Bauer az egész napot nagyanyjánál töltötte, aki elmondta, hogy rendkívül vidám és jókedvű volt és arról beszélt, hogy egy Zsuzsa nevű lányt vesz majd feleségül, mert szerelmes. Este pedig barátaival találkozott egy cukrászdában.
Három nappal korábban 16-án, Prágában Jan Palach cseh egyetemista, tiltakozásul a Varsói Szerződés megszálló csapatainak bevonulása, a prágai tavasz eltiprása ellen, felgyújtotta magát a prágai Vencel téren, az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a szobránál.
Jan Palach
1968. szeptember 8-án, négy hónappal Jan Palach tette előtt Ryszard Siwiec, egy 59 éves, 5 gyermekes lengyel könyvelő és tanár, a lengyel hadsereg veteránja, Varsóban halálra égette magát, a szovjet önkény elleni tiltakozásul. Nem tudni, hogy a cseh egyetemista értesült-e az esetről.
Ryszard Siwiec felgyújtja magát egy stadionban
A tűzhalált választó Jan Palach tette nagy hatással volt Bauerre. Hőst, példaképet látott benne. Másnap, január 20-án délelőtt búcsúleveleket hagyott hátra ismerőseinek és szüleinek.
Vásznat tekert testére és egy táskába benzines palackot rejtett. Villamosra szállt és a Kálvin térre ment. Déltájban a Nemzeti Múzeum kertjében mindig sok diák tartózkodik. Ezért a Múzeumkertbe sétált. Egy óra után néhány perccel elővette a benzines palackot, lelocsolta és felgyújtotta magát. Miközben teste lángolt, két kis nemzeti színű zászlót tartott kitárt karjaiban.
Volt, aki azt hitte, filmforgatás folyik, de miután a lángok 2-3 méter magasra csaptak, többen, köztük egy katona és egy rendőr, földre lökték a rohanó Bauert és kabátokkal oltani kezdték. Ám olyan hevesen égett, hogy egy porral oltóval sikerült csupán teljesen eloltani. A katona, fotókat is készített a megégett ruházatában, a földön ülő Bauerről. Hazaszeretetből tette, tiltakozásul az orosz megszállók ellen, mondta. Majd, hogy a „a cseh testvér is megtette”.
Kórházba szállították, ahol 3 nap múlva elhunyt. A nyomozás gőzerővel beindult. Ebben az állapotában is kihallgatták, kifaggatták az összes barátját, ismerősét, rokonait. Szüleinek és több barátjának is búcsúlevelet írt.
Az egyik barátjának ezt: „…Azt üzenem eszme nélkül nem él csak létezik az ember. Harcoljatok ugy ahogy azt én tanácsoltam. Tüzhalált halok akárcsak az a csehszlovák fiatal, aki 19 én gyujtotta fel magát. Igy tiltakozom az orosz megszállás ellen.” (sic!)
Szüleinek pedig ezt: ”szeretnék élni, de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek.” (sic!)
Tette csak történelmi távlatban érthető. A Kádár-rendszer kritikája, a kommunista tábor kritikája. A Szovjetunió árnyékában megélt szocialista élet kritikája. Halála után is nyomoztak tovább és egész kis tanulmányt kerekített a rendőrség tette köré. Például szavainak elemzéséből arra megállapításra jutottak, hogy Sándor az akkor külön utas Albánia rádiójának magyar nyelvű adásait hallgatva vált szélsőségessé a Kádár rendszerrel szemben.
Fotó: Hírnyolc
A kommunizmus elleni tiltakozásként mártírhalált halt fiú emlékére 2001-ben márványtáblát állítottak, tettének helyszínén, a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél.
Tíz évvel később, Józsefváros vezetése a Teleki László tér és a Mátyás tér között húzódó Erdélyi utcát Bauer Sándorra nevezte át. 2012-ben pedig felavatták Bauer Sándor mellszobrát a Mátyás téren.
Fotó: Google Map
Azon a napon, amikor Bauer felgyújtotta magát, Plzeňben ugyanezt tette egy 25 éves üzemi munkás, egy nappal később Znojmo településen egy 19 éves traktoros, másnap Brnoban egy 22 éves munkás. Azon a napon, amikor Bauer elhunyt kórházban, Léván egy 22 éves munkanélküli lett égő fáklya. A fáklyák pedig tovább gyulladtak az eltiport Csehszlovákiában! A következő nap Prágában egy 18 éves lány és Pozsonyban egy 23 éves szerelő lett mártír. Aztán 25-én egy 19 éves prágai tanuló, 26-án Cheb városban egy tanonc.
Borzalmas események a rendszer által minden eszközzel eltusolva, mert ha a nagy testvér megharagszik égni fog az egész ország. Már fellélegeztek az apák és anyák, hogy végre vége a borzalmas eseményeknek. De nem volt. Április 9-én Jihlava-ban egy 40 éves technikus lett élő fáklya. Ekkor már tudott az egész világ az eseményekről. Volt is hatása.
Április 13-án egy 20 éves rigai diák hívta fel a figyelmet, a megszállt Lettországra.
A következő évben Moyses Márton költő lázadt így Brassóban, Romániában.
Két év múlva egy 19 éves litván diák tett így, Kaunasban.
Az utolsó politikai eredetű önfelgyújtás 8 évre rá, 1980-ban történt Krakkóban, amikor is egy 76 éves nyugdíjas tiltakozott így a lengyel diktatórikus rendszer ellen.
Források:
Wikipédia.org
Magyar Politikai Foglyok Szövetsége
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Google térkép
Index
Hírnyolc
Köztérkép
BudapestInfo.HU
Saját fotó
