Memento park

A Memento park monumentális bejáratában a kommunista ideológia eszmei atyjainak szobrait állították fel, Lenin, Marx és Engels. A hatalmas görög templomra emlékeztető építmény, a demokrácia ígéretét jelenti, de ahogy belépünk a díszes homlokzat mögött, csupán a falat támasztó robosztus elemek vannak, jelképezve a kommunizmus igazi arcát. Csupán díszlet a demokrácia ígérete.

Lenin

A szobor, a XIV. kerületben, a Felvonulási téren állították fel 1965. április 2-án. A szobrász Pátzay Pál volt. A márvány, vörös gránit talapzaton állt Lenin négyméteres bronz alakja.

Nagy Imre újratemetése előtt, 1989. május 31-én elszállították felújításra, nehogy a tömeget zavargásra inspirálja. Már nem állították vissza.

Marx és Engels szobra

A világ egyetlen, kubista stílusban készült Marx-Engels szobra.

A Jászai Mari tér V. kerületi oldalán az MSZMP székháza mellett állt.

A tudományos szocializmus alapítóinak 4 méteres, kubista stílusú szobrát 1971-ben avatták fel a Jászai Mari téren, az MSZMP központi székháza (a „Fehér ház”) előtt. Segesdi György eredetileg krómacélból képzelte el a művet, de a megrendelő kívánságára módosítani kellett a tervet, mert a 70-es években egy hegesztett köztéri szobor ilyen témában még túl radikálisnak tűnt.

A kommunizmus egy szűk ösvény (folyosó) az emberiség ideológiái közt, nehéz díszletekkel. Erre utal a bejárat, mint installáció. Klasszikus formavilág, márvány helyett, gyárakat, munkásosztályt idéző téglákból megépítve. Háttérben a ledöntött Sztálin szobor csizmás lábaival.

Vörös csillagos virágágyás.

Elsőre nem gondolnánk, de ez is egy kiállítási elem. A Clark Ádám téren, a „0” kilométerkő szobor, a Budapestről induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A kommunizmus minden irányba terjedését jelenti. Annak idején ilyen ágyasokat ültettek a főútvonalak kiindulásához.

 A magyar-szovjet barátság emlékműve

Kisfaludy Stróbl Zsigmond, 1956, Kőbánya Pataki (Szent László) tér

Felszabadító szovjet katona szobra a Gellért hegyen állt, a Szabadság szobor mellett. Onnan szállították ide. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása 1947-ből.

Szovjet–magyar barátság emlékműve

Az alkotás, a X. kerületben a Pataki István (ma Szent László) téren állt. A fehér mészkő lapokkal borított felirattal ellátott talapzaton két, kb. 2,4 méteres bronzalak.

Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása 1956-ból. A forradalom idején ledöntötték, de később visszaállították.

Münnich Ferenc

Az alkotás eredetileg a V. kerület, Néphadsereg (ma Honvéd) téren állt. A szobrot Münnich Ferenc születésének 100. évfordulójára állították fel. Egyik példája a kései szobroknak. 1986-ban állították fel. Kiss István alkotása.

1990-ben a Krassó György vezette Magyar Október Párt a szobrot a lábánál levágta a kockakő talapzatról, és leöntötte vörös festékkel. Ezért már itt a parkban sérülten látható, betonba van öntve a szobor lába.

Béke őrei dombormű Ambrózi Sándor - Stöckert Károly, 1953. II Pasaréti út 159.

Kun Béla-emlékmű

Varga Imre 1986-ban, a Vérmezőn felállított alkotása, megszenvedte az áttelepítést és gyakorlatilag tönkrement. Művészetileg jó alkotás volt.

Kun Béla dombormű

Kun Béla. a tanácsköztársaság népvezére a korszak legvitatottabb, leginkább negatív alakja volt. Sok ember vére tapad a kezéhez. Számos köztéri alkotásban örökítették meg alakját. A Mementó parkban is 3 alkalommal is találkozunk vele. Amiért ezt megmutatnám a kor, amiben fogant és létezett. A rendszerváltás előtt 3 évvel avatták fel 1986. február 18-án, id. Kalló Viktor alkotását. A domborművet Budapest Főváros Tanácsa rendelte, Kun Béla 100. születésnapjára való emlékezés apropóján. A felállítás helye Az MSZMP csepeli bizottságának épületében, a Csepeli tanácsházán volt. Három évig emlékezhettek az itt dolgozó elvtársak Kun Bélára. 1989-ben, a rendszerváltáskor, eltávolították.

A dombormű szövege: „Ezen a helyen követelték 1919. március 18-án a csepeli munkások Kun Béla és a többi vele együtt letartóztatott kommunista vezető szabadon bocsájtását. Itt tettek hitet a KMP (Magy Kommunista Párt) programja és a munkáshatalom mellett. 1919. április 27-én Kun Béla népgyűlésen beszélt Csepel munkásaihoz.

Kun Béla születésének 100. évfordulóján Budapest Főváros Tanácsa 1986.”

Lenin, ismeretlen szovjet művész, 1957, Csepel, Vasmű, főbejárat

Tanácsköztársasági emlékmű

Az alkotás eredetileg a Felvonulási téren, a Damjanich utca meghosszabbításában, az Ajtósi Dürer sorhoz közelebb egy 20 x 21 méter méretű, spirális talapzaton állt. Kiss István szobrászművész műve. Avatás 1969. március 21. A szobor monumentális, a park legnagyobb méretű alkotása. Ott állva megdöbbentő a hatás, ahogy a nyolc méteres alak beleüvölt a nagyvilágba.

Monumentális propaganda kulisszaelem volt, amely sohasem tudott elfogadottá válni és beépülni a városképbe. A szobor eltávolítása óta a talapzat maradványa spontán emlékműként él tovább: keresztet emeltek rá a lerombolt Regnum Marianum-templom emlékére.

Osztapenkó és Steinmetz szobra

Steinmetz Miklós

Mikus Sándor, 1958. A 4-es főúton, Vecsés határában állt, az egykori Vöröshadsereg úton. Ma Üllői út.

Steinmetz Miklós

Budapest ostromának napjaiban, 1944 december 25-én a szovjetek a 3. Ukrán Hadseregcsoport követeként Ilja Osztapenkót és a 2. Ukrán Hadseregcsoport követeként Steinmetz Miklóst jelölték ki arra, hogy a bekerített városban megadásra szólítsák fel az ott levő német-magyar katonai erőket.

Steinmetz 29-én 10 órakor indult Vecsés felől, de dzsipje az aknazáron fennakadt és a parlamenterek odavesztek. Szovjet információk szerint a gépkocsi a németek tüzébe került, lövés érte és csak ezután futott aknára.

Osztapenkó

Kerényi Jenő, 1951. december 29. A 7-es út-nál, Budaörs határában, Budapest egyik jelképe volt.

Osztapenko társaival Budaörs felől már gyalog indult egy órával később, és sikeresen elérte az ellentábor vonalát. Szemüket bekötve, gépkocsival szállították tovább őket, ahol egy német alezredes vette át az ultimátumot. A német tiszt nem volt jogosult felbontani a borítékot, így válasz nélkül visszaküldte a parlamentereket. Mivel a küldetés sokáig tartott, az oroszok azt hitték, hogy a parlamenterek meghaltak. Ezért a német állásokra szovjet aknatűz zúdult. De ők, a németek figyelmeztetése ellenére is megkísérelték a visszajutást. Az egyik gránátrepesz halálos sebet ejtett Osztapenkó századoson. A csapat másik két tagja, Orlov főhadnagy és Gorbatyuk törzsőrmester túlélte a támadást.

A néphatalom hőseinek emlékhelye, részletek

Kalló Viktor, 1983, VIII. Köztársaság tér (Szent II. János Pál pápa tér)

Kreutz Róbert emléktáblája

VIII. kerületben az Asztalos János Ifjúsági Parkban (ma Orczy-kert), az egykori úttörőház falán lett elhelyezve.

Szerintem soha nem hallott egyikünk sem Kreutz Róbertről, de megérdemli, hogy megismerjük.

Kreutz Róbert (1923-1944) vasmunkás, kommunista. A német megszállás alatt kapcsolódott be a fegyveres ellenállási mozgalomba. Elfogása után 1944. december 24-én Pataki Istvánnal és Pesti Barnabással együtt végezték ki Sopronkőhidán.

Emlékét egy hatásos emléktábla őrzi, amely Kiss Nagy András alkotása, 1977-ből.

Sztálin csizmái

Most mi is felmehetünk az integető tribünre, ahogy annak idején a nagygyűléseken és május elsejéken a párt vezetői tették a Dózsa György úton.

A csizmák, a ledöntött Sztálin szoborra emlékeztetnek.

1919-es mártírok emlékműve, 1959

Még a női szobrok is erőt, erőszakot, brutalitást, ellentmondást nem tűrést szimbolizálnak.

Makrisz Agamemnon alkotása eredetileg Szekszárdon lett felállítva 1959-ben.

A Tanácsköztársasági emlékmű a Wosinsky Mór Múzeum előtti téren állt. A márvány mellvéden egy zászló előtt álló női bronz alak látható. A mellvéd hátsó falán olvasható a Tanácsköztársaság Tolna megyei leverése után kivégzett mártírok nevei Az alkotást 2009 szeptembere körül lebontották és valószínűleg akkor szállították ide.

Aki akar, Trabant taxit bérelhet és azzal keresheti fel a parkot.

Forrás:

Képek: saját

Szöveg: Wikipédia, Köztérkép, Budapest, saját 

Sztálin és Lenin márvány mellszobrok a raktárból

 Poszterek, a külföldieket megcélzó emlékboltból