Etienne Horvat facebook profil (Don Van Vliet's 1984 painting 'Tidle Wholder)
Etienne Horvat a kanadai Quebec-ben született 1972. július 16-án. Apja egy tősgyökeres quebec-i család sarja, akinek élő kapcsolatai voltak a Franciaországban élő rokonaival. Anyja egy magyar emigráns lánya. A kis Etienne születésekor rövid ideig oxigénhiányos állapotban volt. A gyermek korai fejlődésére ez a tény nem volt hatással, csupán később, a nemi érés, a kamaszodás idején ütött el társaitól, kissé különc viselkedése miatt. Életének első éveiben apja igen erős akarattal táplálta bele a francia identitást. Katolikus templomba vitték minden vasárnap és édesapjától kizárólag francia szót hallott. Édesanyja viszont nagyon fontosnak tartotta a gyermek magyar identitásának tudatosítását is, ezért ő kizárólag magyarul szólt Etienne-hez, ha kettesben voltak.
Aztán nagyot fordult a kisfiú élete, amikor az apa francia földön vállalt munkát. Bordeaux-ba költözött, ahol a távolság és az esti magány ráébresztette, hogy feleségével még alapvető kérdésekben sem egyeznek, például Etienne nevelése. Pár hónap után megismerkedett egy helyi lánnyal és bejelentette válási szándékát.
A kisfiú nem látta többet apukáját. Az édesanya megkönnyebbülést érzett, mert nagy nyomás volt rajta és az egész családon az apa vad nacionalizmusa miatt. Elhagyta lakhelyét és egy angolok lakta negyedbe költözött. Etienne már angol nyelvű iskolába lett beíratva és hétvégén a helyi magyar házba járt édesanyjával együtt. Fokozatosan elhagyta, majd elfelejtette a francia nyelvet, az apanyelvét és egyre jobban beszélte a magyart, az anyanyelvét. Az angollal pedig jól boldogult az iskolában. Jó tanuló lévén beiratkozott a quebec-i egyetemre ahol nyelvészetet és irodalomtörténetet tanult.
Hamar megismerkedett a költészettel. Középiskolai évei alatt, a klasszikus angol költőkert rajongott, min Byron, Shelley, imádta Dantét, vagy Goethe-t. Anyja természetesen kezébe csúsztatta magyar költők köteteit is. Ezek közül Babitsot, Weörest és Kassákot érezte magához a legközelebb.
Aztán előjöttek a furcsaságai, amelyek mindig ott bujkáltak benne az oxigénhiányos állapot óta. Vélhető, hogy a tinédzseres lázadás is szerepet játszott abban, hogy megváltozott mind viselkedése, mind a művészethez való viszonya. Ebben az időszakban ismerkedett meg a dadaizmussal. Tzarát és Ballt olvasott, Max Ernstért rajongott. Persze ne felejtsük el, hogy Weöres kísérleti versei voltak ez első behatások, művészeti irányultságának változásában.
Nagy hatással volt rá, amikor egyszer egy Ligeti György hangversenyen ülhetett a nézőtéren.
1999-ben már ismert volt szövegeivel a quebec-i irodalmi berkekben, amikor hírt kapott édesapja haláláról. Már megöregedett édesanyját hátrahagyva Bordeaux-ba utazott, hogy részt vegyen a temetésen. Ekkor találkozott először és utoljára apja családjának tagjaival, francia gyökereivel. Az alkalmat kihasználva Párizsba utazott, számtalan élménnyel gazdagodva és találkozott művészetének nagy inspirátorával, az idős mesterrel, Ligeti Györggyel.
Ennek hatására írta híres versét a Poème Symphonique For 100 Metronomes, amelynek azonos a címe az eredeti Ligeti művel, amelyet a szerző 1962-ben, Horvat 2002-ben publikált.
A metronómok hangját hangutánzó szavakkal helyettesítette és egy nyolc tagú kamarakórusra írta.
Három évvel később publikálta eddigi főművét, a What do you want from me, Hugo Ball?,
a Mit akarsz tőlem Hugo Ball? című dadaista versét, amelyet Hugo Ball emlékének szentelt. Az eredetileg angolul megfogalmazott szöveget különböző nyelvekre ültette át. Magyarra anyja, franciára apja származása okán, németre Hugo Ball tiszteletére. Az így keletkezett négy-nyelvű szöveg szerves egységet képez, ezért én is csak így közölhetem. Először az eredeti angol, majd a magyar, a francia és végül a német változatot.
Hát íme:
Etienne Horvat
What do you want from me, Hugo Ball?
/Tribute to Hugo Ball/
What do you want from me, Hugo Ball?
Constantly I hear in my ear:
gadji beri bimba glandridi laula lonni cadori
Someone whispers:
gadjama gramma Berida bimbala glandri galassassa laulitalomini
Constantly I hear in my ear:
gadjama rhinozerossola hopsamen
someone sings aloud:
gaga di Bumbalo Bumbalo gadjamen
gaga di bling blong
gaga Blung
Tell me
What do you want from me, Hugo Ball?
I constantly hear in my ear!
I'm crazy about him!
* The quotes are from "Gadjo beri bimba" poem of Hugo Ball
Etienne Horvat
Mit akarsz tőlem Hugo Ball?
/Emlékezés Hugo Ball-ra/
Mit akarsz tőlem Hugo Ball?
Állandóan azt hallom a fülembe:
gadji beri bimba glandridi laula lonni cadori
Valaki meg azt mormolja:
gadjama gramma berida bimbala glandri galassassa laulitalomini
Folyamatosan azt hallom a fülembe:
gadjama rhinozerossola hopsamen
Valaki hangosan énekli:
gaga di bumbalo bumbalo gadjamen
gaga di bling blong
gaga blung
Mondd,
Mit akarsz tőlem Hugo Ball?
Folyamatosan azt hallom a fülembe!
Megőrülök tőle!
*Az idézetek Hugo Ball "Gadji beri bimba" című verséből származnak.
Etienne Horvat
Que voulez-vous de moi, Hugo Ball?
/Hommage a' la Hugo Ball/
Que voulez-vous de moi, Hugo Ball?
Constamment j'entends dans mon oreille:
gadji beri bimba glandridi laula lonni cadori
Quelqu'un il murmure:
gadjama gramma berida bimbala glandri galassassa laulitalomini
Constamment j'entends dans mon oreille:
gadjama rhinozerossola hopsamen
quelqu'un chante à haute voix:
gaga di bumbalo bumbalo gadjamen
gaga di bling blong
gaga blung
Dites-moi à
Que voulez-vous de moi, Hugo Ball?
Constamment j'entends dans mon oreille!
Je suis folle de lui!
* Les citations sont tirées de "Gadjo béri bimba" poème Ball Hugo
Horvat Etienne
Was wollen Sie von mir, Hugo Ball?
/Hommage an Hugo Ball/
Was wollen Sie von mir, Hugo Ball?
Ständig höre ich in meinem Ohr:
gadji beri bimba glandridi laula Lonni cadori
Jemand flüstert:
gadjama gramma Berida bimbala glandri galassassa laulitalomini
Ständig höre ich in meinem Ohr:
gadjama rhinozerossola hopsamen
jemand singt laut:
gaga di Bumbalo Bumbalo gadjamen
gaga di bling blong
gaga Blung
Sag mir,
Was wollen Sie von mir, Hugo Ball?
Ich höre immer wieder in mein Ohr!
Ich bin verrückt nach ihm!
* Die Zitate stammen aus "Gadjo beri bimba" Gedicht von Hugo Ball
Ha idáig eljutottál kedves olvasó, felejtsd el az egészet!
ETIENNE HORVAT NEM LÉTEZIK!
Etienne Horvat az én második alteregóm. Hogy miért volt rá szükség?
Egyszerű! Paphnutius alakjának megformázásával lehetőségem nyílt alkotni a legkülönbözőbb művészeti stílusokban. Egy ilyen archaizáló név sok lehetőséget nyitott és az alteregó segített művészi ars poétikám megfogalmazásához. Viszont szerettem volna kísérleti műfajokat is kipróbálni, ami véleményem szerint nem fért volna bele Paphnutius alakjába, jellemébe.
Amikor erre a megállapításra jutottam, megformáztam Etienne Horvat alakját. A névből Etienne, az István francia változata, a Horvat, pedig anyai nagyapám vezetéknevéből eredeztettem (Horváth). Az á ékezete és h betű, a gondatlan bevándorlási hivatalnokok, esetleg egy túl hazafias quebec-i anyakönyvvezető tevékenysége során elveszett! J
Megírtam Etienne életrajzát és létrehoztam a nevében néhány szöveget. Ám manapság nem érsz semmit, nem vagy senki, ha nem vagy fenn a neten. Ezért nyitottam egy Etienne Horvat facebook profilt és a sajátomtól teljesen más körből, főleg francia, kanadai francia, francia nyelvterületek, majd az egész világról ismerősi kört kezdtem szervezni. A történet szerint Párizsba mentem Ligetihez. Nos, ezen párizsi tartózkodás idején nyílt meg a profil. Vagyis párizsi lakos vagyok, de quebec-i, francia, aki újra keresi Párizsban francia gyökereit és a kommunikációban igazi világfiként minimális francia mellett angol, magyar és néha német nyelvet használ.
Néhány hónap alatt közel ezer ismerőssel rendelkezett Etienne. Hívták párizsi randevúra és beleszerelmesedett egy dél-francia, arab származású nő. Rendszeresen írt neki egy francia bohóc, és a kanadai emigrációból is sokan jelölték ismerősnek, köztük nevezetes emberek is, akiket természetesen nem nevezek meg.
Idén év elején úgy éreztem, hogy a karakter kifulladt, ezért a facebook profil felszámoltam. Etienne Horvat-ból csak egy e-mail cím maradt, amit rendszeresen használok is.
Ebben az embriónyi állapotban tartózkodik jelenleg, arra várva, hogy felélesszem.
