Élet a korona idején
- Néni
/2020. március 22./
penny
pénztár
kb nyolcan a sorban
maszk
minden második vásárlón
már látok
szűrős maszkot is
nem csak orvosit
gumikesztyű
majd’ mindenkin
álljanak távolabb egymástól
emeli hangját a pénztáros
a sor vége
így a húshűtőnél
előttem egy néni
nyolcvan lehet
ősz haja kócos
ormótlan szövetkabátban
rajta nincs sem kesztyű
sem maszk
megijed
szinte félreáll
a péntárszalagnál kéne legyen
nem tudok pakolni
aztán bemerészkedik
kezében 2 db gyűrött ötszázas
pakolok
nem nézem már
ez kevés
mondja a pénztáros
emelt hangon
akkor viszem
amit tudok
így a néni
szeretném
kifizetem a maradékot
szólok a pénztárosnak
123 Ft
mondja röviden
és odatolja a
gyümölcsjoghurtot
hogy szabadom vihető
most már
pakolok
megint túlvásároltam magam
mostanában nem elég
egy nagy táska
tudat alatti
védekező mechanizmus
legalább öt perc
mire összerendezem
púposra telik a szatyor
kitolom a kocsit
ott áll a néni
megvárt
felém lép
nyújtja a kocsiból
visszanyert százast
sajnos
azt a huszonvalahány forintot
nem tudom odaadni
mondja
tessék csak eltenni
szívesen adtam
hát akkor köszönöm
mondja és megy
torkomban
gombócot érzek
tolom a kocsit
az autóm felé
és közben
nagyokat nyelek
