Szépművészeti Múzeum Renoir kiállítás
Renoir - A festő és modelljei
Szépművészeti Múzeum, Budapest
2023. 09. 22. – 2024. 01. 07.
Szerintem sokkal többen kedvelik a festészetet, mint ahányan rászánják az időt és kifizetik a nem olcsó belépőt (6200 Ft), hogy felkeressenek egy ilyen kiállítást. Ezért nem gondolom feleslegesnek, hogy egy blogbejegyzést rászánjak és mások is láthassák Renoir képeit.
Jobban kedvelem a dinamikus képeket, amelyeken haladás, fejlődés, történet van, az újító stílusokat, amelyek elgondolkoztatnak, vagy meghökkentenek. Még a tájképeket, vagy a csendéleteket is, mint a portrékat, mégis előre tudtam, hogy Renoir kiállítását nem fogom kihagyni. …és így is történt.
Renoir 20 évesen, 1861 körül, Üvegnegatívról készített levonat, Musée d’Orsay
Jó részt portrékat kölcsönöztek, főleg két párizsi múzeumból (Musée d’Orsay és a Musée de l’Orangerie) és Renoir impresszionista korszakából is pár fontos művét. A Szépművészeti Múzeum 2019-ben, a magyar állam pénzügyi támogatásával megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című, valóban nagyszerű, kései remekművét, így mondhatni, hogy e festmény köré szervezték a tárlatot.
Claude Monet portréja, 1875. Musée d’Orsay. Monet portréja rendkívül kidolgozott és alapos munka. Írta Émile Zola, a híres francia író, a második impresszionista kiállításról készült írásában, ahol ezt a képet is kiállították.
Azt kell mondjam, hogy Renoir portréi fantasztikusak. Élethűek, sok esetben történeteket sugallnak, még a magamfajta laikus számára is. Nem is kell tudni, ki van a képen. A tekintet, a testtartás, az öltözet, a háttér, mind-mind mesél a modellről és a korról.
A hinta, az impresszionizmus és Renoir művészetének egyik emblematikus képe, 1876-ból. Musée d’Orsay. Amire érdemes figyelni, a kép két központi alakjának testhelyzete és a többi alak nézése. Ezek által a szemlélődő bevonódik a történetbe.
Számos alkotás ábrázolja családtagjait, főleg a feleség és valamelyik gyermek a fő téma. Talán a legszívesebben megörökített gyermeke Jean, aki később a francia filmművészet egyik hatalmas alakja lett és leforgatta a filmtörténelem néhány jeles alkotását. Saját nevét használta, Jean Renoir néven vonult be a filmtörténelembe.
Alvó lány, 1897. Oskar Reinhard Collection, Svájc. A kép kissé szokatlan beállítású abban a korban. Már akkor készült, amikor Renoir levetni készült magáról az impresszionizmust és a régi mesterek felé fordult. Itt Ingres és Delacroix hatása látható. Különösen szép a bőr gyöngyházszerű tónusa, amihez nagyon apró ecsetvonások és precíz színkezelés szükséges.
A többi portrén pedig festőkortársai és azok családtagjai, vagy a háztartási személyzet szolgál modellként.
Renoir festődoboza és palettája 1910 után
Julie Manet, 1877. Musée d’Orsay. A portrén Renoir híres festő kortársának és barátjának, Manet-nak lánya látható.
A három fekvő akt egyben, itt látható először. A középső, amelyiket megvásárolta Szépművészeti Múzeum.
Fekvő akt (Gabrielle), 1903, Szépművészeti Múzeum. Tisztelgés Tiziano és Ingres művészete előtt. A kép 1907-ben már látható volt Budapesten. Gabrielle Renard dajkának érkezett Renoir házához, de fokozatosan a mester legfontosabb múzsájává vált. Legjobban Jeannal jött ki, de a legkisebb fiú Claude is kedvelte. 1959-ben hunyt el.
Gyermeket szoptató nő, 1893-94 A képen anyja, Aline szoptatja a csecsemő Jeant. Aline modellként jött a Renoir házhoz, 1888-ban.
Jean Renoir varrás közben, 1898. A mester nem engedte, hogy fia szőke haját levágják, így aztán szinte lánynak látszik.Jean felnőttként szóvá is tette, hogy apja mindig lánynak festette.
A legkisebb gyermek Claude Renoir, bohócjelmezben, 1909, Renoir másik fia van a képen. Musée de l’Orangerie. Ezzel a képpel Renoir Jean-Antoine Watteau előtt tiszteleg, akinek bohócot ábrázoló képe a Louvre egyik főműként tisztelt kincse, napjainkig.
Hölgy napernyővel a kertben, 1875 részlet. Madrid, Museo Nacional Thyssen-Bornemisza. Egy csodás impresszionista festmény, kulcsjelenetét emeltem ki.
Ösvény az erdőben, részlet, 1874-77, Hasso Plattner Collection. Túlburjánzó impesszionizmus. A kép élőben annyira sűrű és élettel teli, szinte zsongó, hogy a kép közepén lévő alakot először észre sem vettem. Ezt a részletet emeltem ki.
Fiatal lányok zongoránál, 1892. Musée de l’Orangerie. Az ünnepelt francia költő, Stéphane Mallarmé unszolására, a francia állam megrendelte ezt a festményt Renoirtól. Ez volt az első állami megbízása. Nagyon komolyan vette. Hat változatot festett olajjal, de készültek más verziók és képtanulmányok is. A kiállításon két változat látható. Ez lett a befutó.
Fiatal nő fekete kalapban, 1880-85 Lille, Palais des Beaux-Arts
Itt a végére egy személyes kedvenc. Finom ábrázolás egy hölgyről. A kép a realista portréfestés és az impresszionimus jegyeit is magán viseli. A több, mint 80 festmény, több tucat grafika, szobrok, rézmetszetek, bronz szobrok, eredeti, Renoir illusztrációkat tartalmazó könyvek megtekintése során ez maradt a legmegkapóbb.
Paul Auguste Renoir életvidám fotója
1892-től jelentkeztek nála a Rheumatoid arthritis, vagyis a sokizületi rheuma tünetei. Ennek során a kéz és a láb ízületei gyulladnak be, válnak görcsössé, göcsörtössé. Renoir haláláig, 1919-ig szenvedett ebben a szörnyű fájdalmakkal járó betegségben. Utolsó éveiben már székéből felállni sem tudott, 4 szolgáló vitte székestől. Ágyában még a takarót sem tudta magán elviselni, ezért egy félkör alakú, csőszerű keret alá fektették és azt takarták be. Családja minden éjjel jajveszékelését hallgatta.
Az öreg, beteg Renoir. A fotót a festő öregkoráról készült archív filmből fotóztam ki.
