Ars longa, vita brevis

Paphnutius

Paphnutius

Titkok és mesék - Gondolatok egy túráról

Dobogó-kő - Prédikálószék – Vadállókövek - Szentfa kápolna - Rám-szakadék - Rám-hegy – Magas-hegy – Nagyboldogasszony-forrás – Thirring-sziklák – Dobogó-kő

2021. május 05. - Paphnutius

01_8.jpg

Kilátás a Dobogó-kőről

A Duna, a Kárpát-medencébe érkezve, nyugatról keletre folyik. Aztán délre fordul, átfúrja magát a Visegrádi-hegység és a Szent-Mihály hegy között, észak fele tör tovább, majd a Csóványos és hegyserege délre fordítja, körbe rajzolja a Szentendrei-szigetet és délre tart.

2021_05_01_predikaloszek_26.jpg

Kilátás a Prédikálószékről

Jobb partja által körbe öleli a Visegrádi-hegységet, a Pilist és a Budai-hegyeket. Ez a Dunazug hegység. Sokan különleges misztikumot éreznek ebben a tájban.

 2021_05_01_dobogoko_9.jpg

Dobogokő

Dobogó-kő. Már a neve is elgondolkodtató. A szív dobog. A kő? Elgondolkodtató…

2021_05_01_dobogoko_1.jpg

Csinmoj Kumár Ghós, ismertebb nevén Srí Csinmoj, bengáliai születésű amerikai spirituális tanító, guru szobra - Dobogó-kő

A táj már ősi idők óta lakott. Kultúrák éltek itt, hiedelmek és vallások kerestek választ kérdéseikre. Sokan Attila ősi székhelyét is ide gondolják. Hát megérkeztünk.

05_10.jpg

Rám-hegy

A buddhisták szerint itt dobog a Föld szíve. Pontosan meg is mondják hol. A Rám-hegyen.

06_6.jpg

Rám-hegy, Rám-szikla

Még azt is tudni vélik, hogy pontosan a Ferenczy sziklánál van ez a pont. A helyet zarándokok ezrei keresik fel. Maga a Dalai Láma is idelátogatott.

07_8.jpg

Ferenczy-szikla, a Föld szívcsakrája, vagy a Föld dobogó szíve (Dobogó-kő)

Ferenczy-szikla (Dobogó-kő) Attila hun vezér legféltettebb területe ez volt a Kárpát-medencében. Egy legenda szerint a halála után a mennyei képe is megjelent itt.

 08_10.jpg

 A Rám-hegy kapuja

Hosszas gyaloglás után értem ide. Dobogó-kőről először a Prédikálószékre mentem, majd lefelé a Vadálló kövek térd ízület romboló meredélyén.

 09_7.jpg

Szentfa kápolna, meditációs hely, a túrák kiindulópontja a Vadállókövek, a Prédikálószék, a Rám-szakadék és a Lukács-árok felé

Egy kicsit megpihentem a Szentfa kápolna előtti padok egyikén, majd felmentem a megáradt vizű Rám-szakadék csúszós szikláin. Aztán irányba vettem a Rám-hegyet. Jobbról az Árpád-vár, ahová vissza kell majd menjek

 10_12.jpg

Rám-szakadék

5 óra gyaloglás után odaértem a Rám-hegy kapujához. Addigra már alaposan elfáradtam. De elmentem a hegy lábáig.

11_6.jpg

Kőbaba a Rám-hegy tövében

Ekkor erős fájdalmat éreztem a combomban. Szoktam görcsölni, de ehhez hasonló tapasztalásom még nem volt. A combtövemből a térdhajlatomig, mintha a visszerem kezdett volna lüktetni.

12_5.jpg

A Rám-hegy tetején

Társam előre küldtem és elindultam apró lépésekkel fel a meredek csúszós, kopár, piramis formájú hegyre. Érdekes módon, mire felértem a fájdalmam teljesen elmúlt

13_5.jpg

A Rám-hegy tetején megpihenve

Bár fáradt voltam, és még jó pár kilométer hátra volt Dobogó-kőig, görcs, visszér fájdalom már nem gyötört. Talán kaptam valamiféle energiát, gyógyírt. nem tudom.

14_3.jpg

Sokak fantáziáját ragadja meg ez a hely...

A csodás hegyek, misztikus történetek sora keletkezett e hegyek között.

15_1.jpgAndezit szikla, Thirring sziklák, a Dobogó-kő oldalában

Számos andezit anyagú sziklatorony képződött fantasztikus formákat öltve. Több közülük nevet is kapott.

16.jpg

Vadálló kövek

Például a Vadálló-kövek, a Rám-hegy, vagy a Magas-hegy és Dobogó-kő közötti Thirring sziklák.

Egyes, nagyon erősen meséket, legendákat kereső úgy véli, az Árpád-vár (Rám-szakadék teteje fölött), a Magas-hegy és a Rám-hegy gúlaszerű csúcsaiban három piramis emelkedik.

17.jpg

Thirring-sziklák

Ők a „Három hegy”, azaz a pilisi „piramisok” névvel illetik e hegyeket. A gízai piramisegyüttes hármasához hasonlítják, és állítják, a pilisi piramisok is leképezései lehetnének az Orion nevű csillagképnek. Talán ez a legtöbb fantáziát elváró mese.

 18.jpg
A Prédikálószék hegytömbje a Rám-hegy tetejéről

Számos forrás fakad a környéken, többjük köré, mellé szent imádást szolgáló kegyhelyek is kialakultak

19.jpg

A Nagy Boldogasszony, más néven, Déry-forrás, a Magas-hegy oldalában

Bárki hihet bármiben, ókori mondákban, buddhizmusban, kereszténységben, a források és zarándokhelyek gyógyító erejében, vagy a természet léleksimogató hatásában

20.jpg

A Déry-forrás háza

Egy biztos: emberek ezrei keresik fel hétvégenként a környéket és mindenki hazavisz valamit a lelkében, akár tudja ezt, akár nem.

 

21_1.jpg

Mária a gyermekkel (?) a Déry-forrás házában

Sokan úgy vélik, a hegyek - vagy piramisok - részben vagy egészükben ember alkotta építmények, és ennek köszönhetik a gúlaformát. Mások szerint a hegyeket a természet formálta ilyenné.

22.jpg

Kegyhely a Dobogó-kőn

Ha valóban emberi alkotásról lenne szó, vajon kik építhették ezeket, hogyan és mikor? Milyen ősi kultúra maradványai lehetnek?

23.jpg

Akár egy rom is lehetne, ez az andezitből álló konglomerátum, a Magas-hegy oldalában

A kérdések sora végtelen, de bármi is az igazság, mindenképpen büszkék lehetünk a mesés vonulatokra.

24.jpg

Megüdvözült arcal a Rám-hegy után

2021_05_01_dobogoko_9.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paphnutius.blog.hu/api/trackback/id/tr4016522764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása