Cák - Pincék, a hegyek alatt

A Cáki pincesor a falu északnyugati szélén húzódik, a Kőszegi-hegység aljában, egy hűvös, árnyas völgyben, ahol évszázadok óta ideális mikroklíma uralkodik a borászkodáshoz.

Az itt álló mintegy tizenöt présház a 18–19. században épült, és főként szőlőhegyi gazdák – sokan közülük horvát származásúak – használták őket.

A pincék nem lakóépületek, hanem tisztán gazdasági funkciót láttak el: szőlőpréselésre, must- és bortárolásra szolgáltak, föléjük sokszor csak időszakosan húzódtak be a gazdák.

Építésükre jellemző a vastag, vályog- vagy kőalap, fafödém, fehérre meszelt fal, és a kézzel kötött nádtető, amely ma már ritkaságszámba megy. 

Több pincén még ma is láthatók a régi eszközök: szőlőprés, kádak, taposókád, sőt, a padozatba vájt kis csatornák is, amelyeken keresztül lefolyt a must. 

A pincesort a Savaria Múzeum 1970-es években mentette meg a pusztulástól, ekkor került sor a műemléki védelemre és az állagmegóvásra is. 

A helyszínt ma is múzeumi intézményként kezelik, időszakos nyitvatartással és tematikus programokkal – például szüreti bemutatókkal és kézműves foglalkozásokkal. 

A legtöbb pince már nem használatos aktívan, de a hagyományos borkultúra emlékét őrzik, különösen az, amelyet eredeti állapotában rendeztek be. 

A környékbeliek és a szakmabeliek szerint itt tapintható a régi szőlőhegyi kultúra lelke: a közösségi munka, a bor körüli élet és az évszakok rendje. 

A Cáki pincesor nemcsak építészeti gyöngyszem, hanem identitáshordozó emlékhely is.

 /2025. július/

Gaja szurdok, Bakony, 2020.

Nem szoktam egyedül több napra elmenni. Most ez is elkövetkezik. Ezért írtam ezt a verset.

egyedül

sokszor észre sem veszem

hogy egyedül vagyok

lemegyek a boltba vásárolni

ha elfelejtek valamit

nem számít

nem kéri számon senki

ha megkívánok valamit

nincs kinek panaszkodjak

elkészítem vagy megveszem

ha beugrik valami

hogy meg akarom venni

nincs aki lebeszéljen

és nincs olyan sem

aki örülne neki

aki örülne velem

kettős érzés ez

magamnak tartozni felelősséggel

magamnak tenni elvárásokat

magam lenni a magam bírája

a szabadság magányos műfaj

ez nem panaszkodás

ez egészen más

tán feloldódás

lassan áttetszővé válás

ahogy átnéznek az emberen

ismeretlen helyen

mint bárki máson

de ha eltűnsz

az ismerős keres

az ismeretlen nem tudja

hogy te eltűntél

tán még látja is a sziluetted

ahogy szétmállsz

az örvénylő tömegben

beleolvad színed a palettába

egy darabig folt vagy

majd elhalványodsz

megszűnsz

akár a kávé hab

egy csészében

/2025/

Egy csendes csoda a Balaton-felvidéken: Tóti-hegy

Ha a Balaton-felvidék tanúhegyeire gondolunk, legtöbbünknek a Badacsony vagy a Szent György-hegy ugrik be elsőként. De van egy kisebb, kevésbé ismert, mégis varázslatos kis hegy a Tapolcai-medencében, amit érdemes felfedezni: ez a Tóti-hegy, ami méretéhez képest meglepően sokat nyújt. 

Könnyű kiszúrni a többi tanúhegy közül, amelyek laposak, mint egy lepény. Azonban a Tóti-hegy és a Gulács hegyes. Igazi hegy alakja van.

Történelem, természet, panoráma – mindenből jut egy kis csipet, mégsem kell tömegre vagy nehéz túrára számítani.

Egy tanúhegy titkai – miért különleges a Tóti?

A Tóti-hegy egy klasszikus tanúhegy: vulkáni eredetű, és a bazaltkúpja őrzi a régmúlt idők felszínét, amit a környező üledékek az évezredek alatt lepusztultak.

346 méterével nem a legmagasabb a környéken, de a tetejéről nyíló kilátás mindenért kárpótol. Innen szinte az összes híres tanúhegyet láthatod: a szomszédos Gulács csúcsát, a Csobáncot, a Szent György-hegyet, és persze a távolban a Balatont. A csúcsra vezető túra nem túl hosszú, de egyes szakaszai meredekek. Az ösvény viszont végig jól követhető.

Történelem a bazalt alatt

Bár a hegy maga elsősorban természeti látnivaló, a környék történelmi múltja is gazdag. A környéket már a bronzkorban is lakták, és a középkorban a veszprémi püspökség földjei közé tartozott. A közeli Szigliget vára innen nem messze magasodik, és sokáig innen irányították a környező falvakat.

Kilátások a csúcsról

A 18–19. században a Tóti Lengyel család volt a környék egyik legjelentősebb birtokosa. A szőlőművelés és borkészítés hagyománya is ebben az időszakban erősödött meg, és a Tóti-hegy lejtőin ma is sorakoznak a régi pincék, szőlősorok és gyümölcsösök. Virágos rétek, madaras erdők. 

Tavasszal és nyáron a Tóti-hegy igazi virágoskertté változik. A napsütötte réteken leánykökörcsin, árvalányhaj, naprózsa és más védett növények virítanak. Ezek a melegkedvelő fajok jól érzik magukat a bazaltos, száraz talajon. A hegy északi oldalán kis erdőfoltok húzódnak, ahol madarak fészkelnek.

Tóti ma – egy nyugodt alternatíva a nyüzsgő Balaton helyett

Ha eleged van a nyári tömegből, de mégis szeretnél egy kis Balaton-felvidéki hangulatot, akkor a Tóti-hegy tökéletes választás. 

Nincs turistahad, nincsenek büfék a csúcson, még vár sem, csak a természet, a panoráma, és a csend. Reggel a csúcsról nézheted, ahogy a Gulács kiemelkedik a ködből. Ha este vagy itt, amikor a naplemente megfesti a bazaltkúpot, az olyan élmény, amit sokáig nem fogsz elfelejteni.

Nagyon szép ez a régi feszület Badacsonytomajban 

Ezen a hangulatos fahídon is át kell menni a Tóti felé vezető úton

Én ezt a túrát Badacsonytomajból indítottam. A kéken mentem a Gulácsig, majd a tetejére, aztán a Tóti felé vettem az irányt a zöldön, betértem a csodás kis településre, Salföldre, onnan a piroson a Csönge-hegyi tanösvény következett, majd visszatértem Badacsonytomajba. Felejthetetlen útvonal. Bármikor szívesen visszatérek ide.

Salföldi hangulat

Kilátás a Kőpitéről. A Gerecse legnyugatibb és legészakibb vonulatai, 2021. 06. 29.

A természet igazi szépsége

Minden szép a természetben.

A tragikus dolgok is.

A fa halál is.

2023. 05. 01. Burok-völgy, Bakony

A fa halála nem jelenti a természet halálát.

A természet megbetegedése az emberi civilizáció halálát jelenti.

A természet regenerálódik.

Kerteskői-szurdok, Bakony 2024. 02. 04.

Fontos lenne mindenkinek elmenni az erdőbe.

Egyedül.

Nem tenni mást csak csendben figyelni.

Látni, hogy működik a természet. Hogyan működik egy igazi, felépített rendszer.

Ahol minden egyes élő szervezet pontosan tudja mi ebben a szerepe.

Erre terem, születik és nem tesz semmi mást csak megfelel az evolúciós láncban ráosztott szerepnek. 

Böhönc. Fóti Somlyó, Gödöllői-dombság, 2025. 04. 29.

Fagyöngy és repkény. Cincérek és gombák. Mind halálosak. A csodás ökoszisztéma bontó elemei. A holtfák, akik élőlények komplex miniuniverzumát hozzák létre korhadó testükben, amikor pedig végleg elporladnak az erdei talaj minőségét javítják.

Óriási hangyavár, Kis-Gerecse hegy,  2023. 04. 29.

Hangya és darázs társadalmak. Gigantikus földalatti gombatelepek, amelyek a fák gyökérzetkommunikációját végzik. Madarak, akik ürülékükkel széthordják a magvakat, ezáltal igazi erdei növénytársulásokat hoznak létre. Ahogy a szarvas, őz és muflon rudlik sem haszontalanul rohangálnak a fák és bokrok között. 

Virágzó medvehagyma tenger, Burok-völgy, Bakony 2023. 05. 06.

Régen a farkasok, aranysakálok, rókák, még régebben a medvék szabályozták a kisebb, vagy védtelenebb állat-állományokat. Most a vadászok kedvtelésből gyilkolják őket. Ezzel el is jutottunk az emberhez. 

A gerecsei Öreg tölgy egy média sztár. Film is készült róla.Több, mint 300 éves. A fotó 2022. 11. 06-án készült. 2024. telén megdöbbenve tapasztaltam, hogy a fa út felöli oldala leszakadt. Ez a csodás óriás a haldoklás útjára került.

Az ember az erdőnek főként árt. Százmillió évek óta vannak erdők. Nem kellett, hogy ember szabályozza. Manapság is inkább lerabolja, azt hirdetve, hogy ez a zöld energia.

Szép ez a művelés alá vont terület, bár lehangoló, ha belegondolunk abba, hogy egy fát sem látunk, pedig itt régen, jórészt erdő volt. 2024. 03. 30. Epöl

Agostyáni-hegy. Egy elmélkedésre alkalmas hely, Tardos környéke, Gerecse, 2024. 03. 10.

A kovid óta tömegessé vált a turizmus az erdőkben. Bocs, de ez is árt az erdőknek. A 10-20-30 fős túracsapatok, hatalmas zajt csapnak és sokat szemetelnek. Jól kibeszélgetik magukat, fennhangon, beharsogva az erdőt. Ezt megtehetnék egy városi parkban, vagy a faluszéli focipálya mellett. Össze-vissza mászkálnak ezzel taposási kárt is okoznak. Szükségüket végzik a bokrok alatt és mindenhol papírzsebkendőt hagynak maguk után. Sajnos így van! A vadösvényekre térve, otthagyott szagukkal megzavarják az állatok napi rutinját.

A Duna, a Naszály-hegy, Látó-hegy nevű részén. Cserhát, 2021. 01. 31.

A teljesítménytúrák közreműködői pedig a legnagyobb természetpusztítók. Hiába próbálnak a szervezők a végén szemetet szedni, visszagyűjteni, a zajt és taposási kárt nem lehet emberi erővel helyrehozni. A természet persze gyógyítja magát. De bárki megnézheti, hogy hány teljesítmény túrát szerveznek egy évben és ebben még nincsenek is benne az instant túrák. Bár azt gondolom, még ez a legkevésbé káros.

2023. 08. 19. Neszmély

Kedves kutyások. Sokszor ti is zavarjátok az ott élő állatokat, így az erdei ökoszisztémát!

Ez van!

Egy fiatal, szaglászó vaddisznó, Süttő környéke, Gerecse 2024. 05. 19.

2024. 05. 19. A Csonkás-hegy  egy kies szépségű sziklaformációja, Gerecse

Tehát:

Fontos lenne mindenkinek elmenni az erdőbe.

Egyedül.

Nem tenni mást csak csendben figyelni.

Látni, hogyan működik a természet.

Eplény, Bakony 2024. 03. 10. 

Az emberi agyat más impulzusok érik. Hirtelen nem a napi gondokon, vagy az elvégzendő feladatokon jár az esze. 6-8 óra erdőlétben 2-3, esetleg 4 óra is lehet ez a másállapot.

Meglapulni, beolvadni, csendben várni.

Akkor te is rájössz, hogy…

…a természet igazi szépsége relatív érintetlenségében, csendjében, intimitásában rejlik.

Nekünk is ezért az élményért szabad csupán odamenni!

Ihlet és áhitat, Cserhát, 2021. 01. 31.

Tata, 2025. 07. 08.

vége

Hudson - öböl

Egy régi versem, amit most teszek fel először az oldalra. Kánikula van most is, mint 2013-ban volt, pedig mára hidegebbet jósoltak. Szerintem csak meg akarták kicsit vigasztalni a népeket ebben a szaharai klímában. Sajnos nem tudtak mindenkit. Tartós melegben támad az alattomos kis derékfájás. Persze engem nem lehet ezzel nagyon megtörni. Visszavágok ezzel a verssel.

Kánikula

meleg a tó vize

tikkadnak a halak

tófenekén hűsölnek

mint bokortövén a vadak

burjánzik a hínár

s zöldül az alga

napon heverésző

nagymellű, rajt’ tanga

csak én kuksolok itt

a fülledt szobában

képernyőmön a Hudson-öböl

vize fagyva táblában

Tata, 2013.

Hiába! Ilyen őszinte a mosolyom, ha nem kell vonatra várni. Na persze a fotósnak is nagy-nagy köszönet!

Hív a vasút, vár a MÁV

„Hülye, hülyébb, leghülyébb, rendőr, postás, vasutas…” írja Moldova György az Akit a mozdony füstje megcsapott című zseniális könyvében, amelyet a magyar vasútról írt 1975-ben és sajnos a helyzet azóta csak romlott. Úgy értem, hogy nem haladt annyit a korral, mint mondjuk sok más technikai ág. Vagyis a vonatok is a csúcsra fejlődtek, csak mi magyar emberek nem jutunk olyan szolgáltatáshoz, ami kijárna a 21. században.

Nem juthat mindenre. Nem lehet mindenre költeni. A sok-sok pénzt, mondjuk így másba és másba fektették. Nem jutott jobb vonatokra, na! Egyébként is az ország ¾-e 15-25 éve autókkal jár, miért kellene fejlettebb annak, aki a vonatot, vagy autóbuszt választja. Legyen mindenki egyenlő. Egyenlően szegény.

Én nagyon szeretek vonaton utazni, amikor tehetem, vonattal utazom és nincs is bajom azzal, hogy nincs luxus és a kalauzokkal sincs. Dolgozó emberek, akiknek ez a foglalkozás jutott, hogy megpróbálják eltartani magukat és a családjukat.

Minden évben megírom valamelyik MÁV élményem. Idén már többször is ott tartottam, hogy: Na, ez az! De máig tartottam magam. De eljött a mai nap! Szidhatnám a vonatokat, a pisiszünetet hirdető kalauzt, a sok állást, várakozást, csatlakozás lekéséseket, de úgy gondolom, az a legtöbb, amikor el sem jutok ahhoz, hogy mindezt megtapasztalhassam.

Már délelőtt hallottam, hogy elszakadt a vasúti felsővezeték Tatabánya és Tata között. Vonatpótló buszok, tumultus, hétvégén amúgy is nagy a tömeg a Győr Budapest vonalon.

Gondoltam kivárok, csak megoldják. Fél 3-kor ránézek az Elvirára, helyreállt a vonatközlekedés, bár fél órát eltolódott. Kimegyek az állomásra. Tele az állomás várakozó Inter citykkel. Akkor még sem stimmel valami. Odamentem a bécsi expressz kalauzához. Azt mondja 70 perce állnak már ott, mert most meg Komáromnál szakadt el a felsővezeték. Az on-line menetrendben nyoma sincs. A miniszter intézkedett erről egy hete kb, hogy ne lehessen a vonatokat követni. Akkor bemondták, hogy még 35 percet kell várni. Osztottam szoroztam, kimaradt vonatok tömege fog feltolakodni a szerelvényre, a késés, meleg, stb, már nincs értelme felmenni.

Most itthon vagyok nézem a Pride élő közvetítéseket a You Tube-on. 4 csatornán is megy, a Partizán, a Telex, a Kontroll és a 444 és is élőzik. Nem voltam még soha Pride-on és most sem az volt a cél, hogy az első sorban meneteljek. De idén ez nem csak erről szól. Most itthon vagyok Hol meghatódom a százezres tömeg láttán, hol a MÁV-ra gondolok. …és csak annyit tudok hozzátenni, hogy

ELEGEM VAN! FCK NER!!!!!!!!

A park bejárata, a klasszicizáló homlokzattal, háttérben az egykori Sztálin szobor, lefűrészelt csizmáival, balra a Gellért-hegyről ideszáműzött hatalmas, szovjet katona szoborral. A középen található vörös csillagot formázó virágágyás szintén kiállítási elem. A Clark Ádám téren lévő körforgalomra utal, ott ahol a  0 km szobor áll. Jelentése: a kommunizmus eszméje minden irányban terjed, ahogy a csillag ágai mutatják.

Memento Park 2.0

XXII. kerület, Budatétény, a Balatoni út és Szabadkai utca sarkán

Tavaly szeptemberben meglátogattam a Memento parkot. Nagyon tetszett, emlékeket ébresztett és egy hosszú blogbejegyzést készítettem belőle. Akkor megmutattam a szobrokat és elmeséltem történetüket. Most úgy hozta a sors, hogy ismét eljutottam ide. Nem álltam meg, hogy ne fotózzak és úgy éreztem, szeretnék újabb képeket mutatni erről, persze kicsit más felfogásban. Ezúttal a legtöbb témából montázsokat szerkesztettem. A park történetéről és a szobrokról nem fogok most írni, hisz aki erre kíváncsi, olvassa el az előző bejegyzést, amelyet itt talál meg:

https://paphnutius.blog.hu/2024/09/15/memento_park

Memento park a címe, 2024. szeptember 15.-én publikáltam.

Úgyhogy most csupán fotó impressziókat mutatok…

Egy pillanatra próbáltam Lenin szónoki pózába merevedni. Ismeretlen szovjet szobrászalkotása, a Csepeli Fémművek bejárata előtt állt.

Ezek a szobrok a raktárban vannak. Jobbra fenn, a gyerekkorú Lenin. Az olvasó Lenin, nekem tetszik is, mint szobor.

A lelki terror fontos szerepet játszott a kommunista ideológiában. A témával egy állandó kiállítás foglalkozik, ami megérdemelne egy külön bejegyzést. Híres költők vers részletei vannak szövetre festett alkotásokhoz rendelve.

A külföldieknek nagy szám egy Trabantba ülve megörökíteni magukat. Én tavaly ellenálltam a csábításnak, de most engedtem...

Tavaly óta új látványelem: egy telefonfülke, ahol a készülékbe évszámokat kell beütni és nagy kommunista vezetők szónoklataiba hallgathatunk bele. Én Mao-Ce Tung, Fidel Castro és Rákosi hangját hallgattam.

A spanyol polgárháború emlékműve. Ezeket a szoboralakokat nagyon szeretem. Érzem rajtuk Picasso hatását is.

Két régi plakát Leninnel és gyerekekkel. A felsőn karácsonyfával.

Az 1989–90-es politikai változást követően Budapest utcáiról eltávolítottak sok politikai tartalmat hordozó szobrot. A múzeum számos szobra értékes és egyedi művészeti alkotás, Európa-szerte ismert és elismert szobrászok munkái. Ilyen szemmel is nézni kell őket, nem csak a politikai tartalom miatt!

Ezeken a képeken is érezhető a szimbolizmus, ami a propaganda mellett művészetet is hordozhat. A jobb alsó kép, engem Picasso Guernicájára emlékeztet.

Hideg rázós monstrum. A Memento Parkban 42 köztéri szobor látható. Úgy gondolom a hely fő műve. A Tanácsköztársasági emlékmű. Kiss István alkotása 1969-ből. Bronzból készült és a felvonulási téren állt, a Dózsa György úton. Megjelenít minden mögöttes és direkt mondanivalót, amit e hely megfogalmaz. Odaálltam, hogy érzékelhető legyen a letaglózó méret.

...és végül ez a béke szimbólum. Akár a mai magyar valóság! A földgolyót óvni szándékozó karok már igen rossz állapotban vannak. Mint a politikai rendszerek és társadalmak. A Föld pedig... Túl fog élni minden csapást, amit az emberiség rászabadított, míg ki nem pusztította magát. Ez a mai mondanivalója ennek a parknak és főleg ennek a szoborkompozíciónak.

Olyan régen írtam már ilyesmit és talán most is felesleges volt.

De mindegy! Ami kijött, azt már nem lehet visszatuszkolni! :)

a mérleg

sokszor úgy gondolom

már elvégeztem mindent

de többször

hogy még alig valamit

-kettő közt az igazság-

tudom mi vár rám

hogy hol lesz a határ

de mikor

az itt a kérdés

a nagy mérleget pedig

-mindenemről-

már nem én fogom

elkészíteni

remélem

nem csak tévelygek

az idő tengelyén

arra már rájöttem

nem számít

az első három dimenzió

nem számít a tér

szinte mindegy hol vagyok

ha nyugodtság van

és jól érzem magam

már megtanultam

mi a ZEN NYUGALOM

szinte alig karcol valami

de az időben

a negyedik tényezőben

ott lakik az igazság

pedig nem is létezik

ember találta ki

embernek

egy állat nem fél a múlásától

nem számít

nem létezik számára

nekünk embereknek van

nekünk fontos

vagyis a legfontosabb

ami igazából nincs

így aztán az a mérleg sem biztos

hogy elkészül valaha

Nagy-Pisznice

A Gerecse élő és élettelen világa

Fák, rétek és kőbányák

Felkerekedtem, hogy megkeressem a tardosi felhagyott kőfejtőket, amelyeket manapság sziklamászók használnak és hogy kicsit többet foglalkozzak a környék fáival, virágaival és állataival. Mindjárt az út elején egy frissen elgázolt másfél méteres barna erdei siklót találtam, ami nem volt szép látvány és nem is fotóztam le. 

Tipikus gerecsei tisztás, legelő, két hagyott, vackor fával

Ezt a vidéket nevezhetnénk magas Gerecsének is, hiszen itt vannak a legmagasabb területek és csúcsok. A túra során Tardos széléről indultam és elmentem a Bányahegy felhagyott bányáihoz. Most is sziklamászók gyakoroltak itt. 

Nagy-Gerecse

Ezután célba vettem a Hajagost, ami mindenkinek ismert brutális emelkedésével, aki a Gerecse 50 útvonalán végig ment. Én ellentétes irányba haladva, leereszkedtem, ami nem könnyebb. A térdeket teszi próbára. Az eldugott, valaha volt bányászközségbe, Héregre jutottam. Itt lakik Levente Péter és Döbrentey Ildikó művészházaspár.

Lovak Héreg határában 

Eddig a zöld jelzésen mentem, itt váltottam át a pirosra és a Nagy-Gerecse oldalában haladtam, míg rá nem tértem a kék kereszt jelre, hogy eljussak a Kis-Gerecse kőfejtőkhöz. Itt mindhárom bányaudvarban egy-egy sziklamászó csapat mászott.

A kőfejtőkből a kéken eljutottam Tardos közelébe, majd még két jelzésváltással a község határáig.

Bányahegy, felhagyott kőfejtő

Tardosi vörösmárvány. Nem igazi márvány. Jura kori mészkő, a benne lévő vasoxidnak, a hematitnak köszönheti a színét. Sok Amoniteszt tartalmaz. 1204 óta bányásszák. Sok helyen feltűnik ez a csiga alakban feltekeredett házú ősmaradvány, amit ha meglátunk, ez a hely jusson eszünkbe. 

Néhány épület, ahová felhasználták ezt a követ: az esztergomi Bakócz-kápolna (1511), az Eszterházyak nyári lakja, tatai Angolpark (1703,) budapesti Szent István-bazilika (1905) lábazata, budapesti múzeumok, vagy a debreceni pályaudvar (1961) kőpadlója. Mátyás király idejében a budai építkezésekhez vittek belőle. 

A nagy millenniumi építkezésekhez hajóval szállították Budapestre. Bizonyos részeit ma is bányásszák. Napjainkban, a régi bányafalak, a sziklamászók paradicsomává vált.

 Most pedig a vidék csodás lakóiból szeretnék bemutatni néhányat:

Akár egy elejtett pirított zsemle, pedig egy fán élősködő gomba, Hajagos

Fekete fenyő, Királykúti pihenőhely, Héreg

A feketefenyő (Pinus nigra), örökzöld fenyőfaj. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta. Szabálytalan, robusztus termetű fenyő, 30 méter magasra is megnőhet. Egyenes, hengeres törzse már alacsonyan elágazik. A mediterrán és kontinentális éghajlatú hegyvidékekre jellemző. Őshazája Kis-Ázsia és Délkelet-Európa, de mára a közép- és dél-európai mészkőhegységek száraz lejtőinek fontos erdőalkotó fájává vált.

Mezei juhar

A mezei juhar egész Európában közönséges; főleg az irtásokon, legelőkön feltűnő. Kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben, akár 25 méteresre is megnőhet. Ez a példány láthatóan a nagyok közé tartozik, ezért is fotóztam le. Legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános–tölgyesekben.

A Keskenylevelű bükköny, a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó nemzetség. Mérsékelt égövi Európában is őshonos.

Mezei kakukkfű

A mezei kakukkfű, más néven keskenylevelű kakukkfű, vadkakukkfű, az árvacsalánfélék családjába tartozó félcserje termetű növényfaj. 5–25 cm magas évelő növény, tapasztalati úton bizonyított gyógyhatással. Fűszerként elsősorban sültek ízesítésére használják. Bíboros, rózsaszín, ritkábban fehér virágja apró, 2–6 mm, virágzatban csoportosulnak a szárak csúcsán. Virágzása májustól augusztusig terjed. Erős illatát azonnal érezzük, ha leülünk a közelében. Megtalálható szinte mindenhol, köves lejtőkön, száraz gyepeken, így a Gerecsében is.

A holtfa az erdők egyik szemléletes látképi eleme. Nagyon fontos az erdei ökoszisztéma fenntartásában. Egy ilyen holtfa többszáz növény és állatfajnak biztosít életteret. Gyönyörű, hogy halálban egy fa ugyan olyan fontos és szükséges az ökoszisztémában, mint fa korában. Ezért nem szabadna kivágni az erdei fákat olyan indokkal, hogy kiszáradtak.

A nagy szarvasbogár nősténye

Közismert európai rovarfaj, a kontinens legtermetesebb bogara. Zömmel Dél- és Közép-Európa lakója. Korábban gyakoribb volt, de a tölgyesek pusztulásával, kiirtásával, megszűnik sok helyen az élettere. A nőstények 3-5 centiméteresek, a hímek 3-8 centiméter hosszúak.Medvehagyma

Mindenki kedvence, a magyar tavaszi túrák egyik nagy sztárja, a medvehagyma. Jelenleg így néz ki. Ez az egyik legjobb termőhelye a Kis-Gerecse hegyoldala.

Kocsányos tölgy

A mai klímaviszonyok nem kedveznek ezeknek a csodás élőlényeknek, amelyek erdeinkben még nagy számban élnek. Nagyon szeretem őket. Kedvező körülmények között akár 800–1000 évig is élhetnek. Régi idők tanúi. Minden igazság tudói. A laza, szikla- és vályogtalajokat és az enyhe teleket kedvelik.

Közönséges gyertyán (Carpinus betulus), kis-közepes méretű fa, tipikusan 10-20, néha 30 méter magas. Egész Európában előfordul Írország, Nagy-Britannia északi része és Skandinávia nagy része kivételével. Levelei 5–9 cm hosszúak, a kupacslevelek 3–4 cm-esek, háromkaréjúak.

Európában csak két faj, a közönséges- és a keleti gyertyán él. Lombhullató növény. Fája igen kemény, nehéz vele dolgozni. Szerszámnyélnek, fogaskeréknek, kocsikeréknek, zongora mechanikának kiváló. Parkettázásra is használják.

A vadkörte vagy vackor (Pyrus pyraster) nem igényes, előfordul bükkös, gyertyános tölgyes, cseres, erdőssztyepp környezetben, karsztbokor erdőkben, száraz tölgyesekben, ligetekben, erdőszegélyen, valamint erdőből kialakított legelőkön hagyásfaként. Magyarországon mindenhol előfordul. Nem számít ritka növényfajnak.

A vadkörtefák termését már a honfoglaló magyarok is gyűjtötték. Mivel a vadkörte a Kárpát-medencében őshonos, és idős kort megér, igen gyakran hagyásfák formájában is találkozhatunk velük az egykori oklevelek határjárási részeiben. Középkori írásos emlékeinkben, akárcsak az almák esetében, szintén találkozhatunk már körték fajtaneveivel is.

A szagos müge vagy szagos galaj (Galium odoratum) kis termetű, évelő, lágy szárú növény. Európa és Ázsia bükkös és gyertyános tölgyeseiben fordul elő. A Gerecsében gyakori.

Föld feletti részeit a népi gyógyászatban idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység görcsök, valamint emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák. Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, egyik hatóanyaga, a kumarin gyulladáscsökkentő, vérhígító, keringésjavító hatásai miatt.

Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszerű „májusi bor” néven ismert bólénak, de készítenek belőle szirupot is. Ameddig engedélyezték az élelmiszeriparban, alapanyaga volt az erdőmester fantázianevű, leginkább az 1980-as években elterjedten készített fagylaltoknak. Waldmeister (erdőmester) névvel italok, szörpök, fagylaltok vannak forgalomban Németországban napjainkban is. 

A európai hárs, vagy közönséges hárs két hársfajta, a Tilia cordata és a Tilia platyphyllos természetben előforduló hibridje. Európában vadon elszórtan fordul elő, ahol a két szülőfaj egyaránt őshonos. Nem áll szoros rokonságban a hárs gyümölcsfával és a citrusfélékkel. Ezt a példányt a Kis-Gerecse kőfejtők mellett fotóztam.

Kilátás az egyik kőfejtő tetejéről Szlovákia felé

A Kis-gerecsei kőfejtő, hazánk legjobb sziklamászóhelye, közel 200 mászóúttal, a közepestől az extrém nehézségűekig. Nehéz, 9-es és 10-es fokozatú útjaival világszínvonalú mászóhely hírében áll, amely 1992 óta központi helyet foglal el a hazai sportmászásban.

Hétvégenként és jó időben sokan megfordulnak a hatalmas falaknál, profik és kezdők egyaránt jól ismerik ezt a helyet. Az északra néző színpompás, márványszerű mészkőfalak 10-20 méteres magasságukkal szinte rádőlnek az alattuk állókra, a leglátványosabb falszakaszok felül teljesen áthajlanak. 

A vörös, rózsaszín, narancssárga, szürke és fekete rétegződések a napfény erőssége és dőlésszöge miatt különböző árnyalatban tündökölnek. Színeiket az idők folyamán kioldódó vas- és a mangán-oxidtól kapta, amelyek a tengeri üledékképződés során kerültek a mészkőbe. A Gerecsére egyébként is jellemző a mészkő vöröses színe, amely az országban ritkább, de itt mindenhol a felszínen megtalálható jura kornak köszönhető.

A Nagy-Pisznice, a kőfejtő tetejéről, ennek túlfelén van a dinoszaurusz lelet kőbányája. Ez is szigorúan zárt terület

Innen légvonalban csak pár kilométerre van az az egyébként zárt kőfejtő, ahol az első magyarországi dinoszaurusz letetet találták.

Rét csodás júniusi virágszőnyeggel

Forrás:

Képek - saját

Szöveg

saját - Wikipédia, Turista magazin, Plantnet, stb felhasználásával.

A mindig lélegzetelállító rálátás a Csonkás-hegyre.

Gerecse

Nyár eleje a Gerecsében

Május végén a természetben a növények fantasztikus színeket öltenek. Mélyzöld takarón,  megjelenik a lila, sárga, piros, kék, a paletta összes színe. Idilli állapot, amely addig tart amíg a kánikulai meleg nem fakítja meg ezt a csodás zöldet. 

Nagyvirágú laputurbolya

Vannak helyek, ahol úgy érezzük az édenkertbe jutottunk. Nekem is van ilyen. A Gerecse hegység egy nem túl ismert és turisták által egyáltalán nem látogatott hegyén. De ez nem mindenki édene, csak az enyém. Hisz az édenkert nem földrajzilag meghatározható pontja a földnek, csupán bennünk létezik.

Csináltam néhány fotót az én édenkertemben.

Erdei here

Kisvirágú rózsa, vadrózsa

Az édenkertet nem lehet megtalálni.

Nem vezetnek oda utak és titkos ösvények sem.

Nem létezik a kiváltságosok számára.

Nincs ára!

Csillogó gólyaorr

Külön bejárata sincs,

mert egyáltalán nincs bejárata.

Nem rejtett zug apró ablakokkal,

csodás kerttel, háttérben csobogó patakkal.

Nincsen benne almafa.

Nem lakott ott Ádám és Éva.

A bibliai kígyó is csak mese.

Fonalas csenkesz

Sokan hiszik, hogy egyenlő a mennyek országával,

de sajnos még az sem.

Oda élő ember nem kerülhet.

Az édent pedig a földön kellene meglelni.

Cincér

Lábatlan gyík

A lepkék a nedvességet keresik. Ha melegben túrázom, mindig kiköt rajtam egy, és a pólóm nedvességét gyűjti magába. Percekig is eltart, amíg vendégül láthatom ezeket a csodás lényeket, de volt, hogy akár egy órát is eltöltött rajtam az egyik.

Nincs a közepén hatalmas kör alakú ágy,

selyem ágyneművel.

Az benne a legtitkosabb,

hogy nincs olyan tudás,

ami közelebb vinne hozzá.

A rozsdás csövön talált életteret magának ez a kis növény.

Valamilyen boglárka fajhoz tartozhat ez a virág

Csalán

Lehetne egy más dimenzióban,

de az is csak egy sci-fi.

Akkor nincs is!

Ebben az erdőben sok szarvas, őz és muflon él. Mindig nagy szerencse látni egy-egy egyedet, vagy akár egy vegyes rudlit is. Persze nagyon félénk állatok, ezért könnyebb látni őket, mint megörökíteni. Most is csak 1-1 megriadt őzet láttam.

Óriás fekete hangya

Mindent elborít az erdei turbolya, hamarosan fehér virágait is kibontja. A gólyaorrokkal együtt, most ők ketten borítják a Gerecse egyik legszebb hegyének, a Gorbának az erdeit.

Ez áll a legközelebb az igazsághoz.

Hiszen nevezhetünk ki helyeket édenkertnek,

bárhol a világ bármely pontján, ami szerintünk szép.

Az édenkert egy részlete

Virágzik a hegyi kakukkfű. Illatát jól érezni.

Csíkos pajzsospoloska

Csakhogy az édenkert leírható tulajdonsága

nem a fizikailag megfogható szépség.

Anyagtalan.

A lélek állíthatja elő.

Egyszer csak azt érezzük ott vagyunk.

Alant Tardos, a háttérben a Bányahegy és a Nagy-Gerecse

Testünk hirtelen ebben a képzeletvilágban kezd létezni,

szellemünk pedig jóságosan engedi,

hogy a fizika törvényeit és ráció szabályait kicsit felfüggesszük.

Le kell lassulni, nem gondolni semmire,

vagy olyan helyre menni,

ahol elérhet ez a kiüresedés,

s akkor betölthet az érzés,

hogy édenkertben vagy.