A Belvedere kincsei 2. rész

A bécsi Felső-Belvedere palota kincseit bemutató sorozat második részében 19 festményt és két szobrot szeretnék megmutatni. Főleg osztrák alkotások. Minden kép egy érdekes történet és nagyjából 300 évet ölelnek fel ezek a rendkívüli képek. A barokk, rokokó stílustól, a 20. századi irányzatokig. Portrék, szecessziós, kubista, expresszionista képek tárják fel titkaikat.

Johann Kupetzky (Kupeczky János) – Önarckép, 1709 körül

Cseh származású magyar-szlovák barokk festő. (Bazin, 1667 – Nürnberg, 1740)

Szülei, a 30 éves háború idején, 1666 táján, a husziták elől a csehországi Mladá Boleslavból (akkor Jungbunzlau) a Pozsony vármegyei Bazinba menekült. Johann Kupetzky épp ekkor született. 15 éves korában megszökött, hogy festőnek tanulhasson.

A Nyitra közeli Holics várába került, amelynek ura, Czobor gróf, rendkívüli műbarát volt. Épp a luzerni Klaus Benedikt festőt foglalkoztatta kastélyában. A grófnak megtetszett a fiatal festőlegény, magánál tartotta és amikor Klaus 1684-ben elhagyta a kastélyt, a gróf megbízásából és anyagi támogatása mellett magával vitte Bécsbe, ahol őt 3 évig tanította. 1687-ben Olaszországba vándorolt, ahol 22 évi tartózkodás után Liechtenstein herceg meghívására, Bécsbe utazott, mert elnyerte a császár kegyét, aki udvari festőjévé nevezte ki. 1723-ig ott volt. Ezután Nürnbergben telepedett le, és a jómódú polgárság sokat foglalkoztatott portréfestője lett. Műveit a legismertebb európai múzeumok őrzik. A Szépművészeti Múzeumban lévő képén egy kuruc dalt fújó tárogatóst örökített meg. Ugyanitt látható az 1720 körül festett Nő viola da gambával című festménye is. A bemutatott önarckép, bécsi tartózkodása idején készült. Forrás: Wikipédia 

Egon Schiele - A Reiner fiú (Herbert Reiner portréja), 1910.

Felső Belvedere kastély, Olaj, vászon. 101 × 101,5 cm

Max Reiner, a neves ortopéd orvos, 1910-ben, a fiatal Schiele-t bízta meg, akkor ötéves fia, Herbert megfestésére. Üres tér előtt ábrázolja, hatalmas, vörös köntösben. Egyetlen tárgy sem jelzi az ábrázolt személy gyermekkorát. Feltűnőek a durva kezek, amelyektől lényegesen idősebbnek tűnik Herbert, és ellentétben állnak a fiú ragyogó, ártatlan tekintetével. A kép négyzet alakú, ami elég ritka portréknál. Még több hasonló portrét készít később. 

Egon Schiele - Házfal-Ablak, 1910

Olaj, vászon. 111 × 142 cm. Felső Belvedere

A kép, egy durván vakolt és repedésekkel tarkított öreg ház falát ábrázolja. A szabálytalanul elhelyezett ablakok megtörik a normális ház képzetét. Nincs két egyforma ablak: részben nyitott, részben zárt, minden ablaknak más a színvilága. A kép kitöltésére kidolgozott házfal nem enged következtetéseket levonni a környékről. Csak egy keskeny ösvény a kép alján utal a térre. Valószínűleg ez egy épület volt Krumauban, Schiele anyjának szülőhelyén, amely inspirálhatta a művészt. A hatás további fokozására Schiele olyan festési technikát használt, amely nagyon hasonlít egy valódi házfal vakolatához. 

Edvard Munch - Férfiak a tenger mellett, 1908

Edvard Munch (1863 Løten – 1944 Skoten Oslo mellett)

Olaj, vászon. 100 × 120 cm. Felső Belvedere

1907 nyara. Munch a Balti-tenger melletti Warnemündébe utazik, felépüljön betegségéből. A tengertől nem messze bérel egy halászházat. Új témát talál. Most először foglalkozik kifejezetten a meztelen férfitesttel. A következő évben két férfit festett szemből, és egy harmadikat, aki a többiekkel együtt fürdik. Létezik egy fotó, amin Munch látható, amin a téma variációján dolgozik. Ő maga áll a homokban, palettával és ecsettel a kezében, a háttérben egy meztelen férfimodell. Ezt a változatot állítólag a hamburgi Clematis művészeti szalonban mutatták volna be, de a galéria alagsorában maradt: „A meztelen férfiak még mindig szokatlanok” – írta Gustav Schiefler gyűjtő Munchnak. Biztos nem tudja mindenki, hogy ennek a festőnek a képe, a Sikoly, amit a legtöbb ember ismer, a horror sorozat miatt. 

Tina Blau - Tavasz a Práterben, 1882

Tina Blau (1845 Bécs – 1916 Bécs)

Olaj, vászon. 215 × 291 cm. Felső Belvedere

Tina Blau 1882-ben a bécsi Künstlerhaus nemzetközi kiállítására festette monumentális parki tájképét. Egy anekdota szerint a zsűri kezdetben arra hivatkozva utasította el a festményt, hogy az olyan fényes, „hogy lyukat tép a falon”. A művet csak Hans Makart (híres osztrák festő) közbenjárására állították ki. Ez azonnal híressé tette a művészt. 1883-ban a Párizsi Szalonban mutatták be és díjazták is. A természet hangulatainak, fényeinek és részleteinek megörökítésére Tina Blau festőeszközökkel megrakott létrakocsiját erdőn, réteken át tolta, és közvetlenül a szabadban festett. A Tavasz a Práterben azonban méretéből adódóan a bécsi Práter közepén található műtermében jött létre. Utólag megállapították, hogy a kép, az első osztrák impresszionista festmény. 

Otto Friedrich - Gabrielle (Ella) Gallia, 1910 körüli randevú

Otto Friedrich (1862 Raab/ Győr – 1937 Bécs)

Olaj, vászon, 121 × 39 cm, Felső Belvedere

Ajándék magántulajdonból, Nagy-Britannia, 2003.

Otto Friedrich osztrák-magyar szecessziós festő. Gustav Klimt mellett alapítója volt a szecessziónak, egy úttörő művésztársaságnak, amely a független kreativitást hirdette. Képei a világ nagy múzeumaiban megtalálhatóak. Az itt látható kép is fontos műveinek egyike.

Gabrielle (Ella) Gallia, Eduard Danzer, a „Danzer's Orpheum” alapítójának lánya volt, és körülbelül 1893/94 óta házasodott össze Hugo Galliával, az Állami Vasúti Társaság tisztviselőjével (vezető könyvvizsgálójával), aki több bérház tulajdonosa volt Bécs Alsergrund kerületében.

 Max Kurzweil - Therese Bloch-Bauer portréja, kb 1907

Max Kurzweil (1867 Bisenz/Bzenec – 1916 Bécs)

Olaj, vászon. 123 x 103,5.

Felső Belvedere, 2016 óta tartós kölcsönben, magántulajdonból, Kanada

Maximilian Franz Viktor Zdenko Marie Kurzweil osztrák festő és nyomdász. 1879-ben Bécs közelébe költözött. A Bécsi Képzőművészeti Akadémiára és a párizsi Académie Julian-ra járt, ahol 1894-ben kiállította első festményét a Szalonban. A bécsi szecessziós mozgalom legjelentősebb képviselői közé tartozik Gustav Klimt mellett. Későbbi munkái Edvard Munch és Ferdinand Hodler hatását mutatják. Magánéleti körülményei következtében, amelyet súlyosbított veleszületett melankólia érzése, 1916-ban öngyilkos lett tanítványával és szeretőjével, Helene Hegerrel.

A kép az 1908-as képzőművészeti kiállításon lógott Therese unokahúgának, Mira és Bettina Bauer nővérek két portréja között. A kép nem szerepelt a katalógusban az ábrázolt személy teljes nevével, csak a "Frau Dr. Th. B." rövidítéssel. Therese Bloch-Bauer láthatóan gond nélkül magával vihette a festményt, amikor 1938-ban Angliába emigrált. A műalkotások nem szerepeltek egyenként a kiviteli dokumentumokban, ezért a festmény létezésére a mai napig nem utaltak. 

Oskar Kokoschka - Heimsuchung

Látogatás,1912

Oskar Kokoschka (1886 Pöchlarn – 1980 Villeneuve)

Olaj, vászon. 80 × 127 cm. Felső Belvedere

A kép az 1912-es drezdai „Nagy Művészeti Kiállítás” előtt készült, ahol először mutatták be. Carl Moll, a Miethke Galéria művészeti igazgatója és Kokoschka támogatója kiállítási megbízottként rendelte meg a munkát. A drezdai kiállításon a festmény "Női akt" címet viselte, a "Látogatás" kifejezés egy berlini szecessziós kiállításon jelent meg 1916-ban, és ezt a kifejezést később Kokoschka is használta. Közelről nézve egy mezítelen nő ül a szabadban, a láthatáron egy kis falu látható. Kokoschka már nem diffúz háttér elé helyezi a női alakot, ahogy az korai portréira jellemző volt, hanem egy átlós képtengely mentén nyitja meg a mélységet. A kép kompozícióját meghatározó kristályos szerkezet azonban, amely a kubizmus és a futurizmus hatására relativizálja az így létrejövő térbenyomást. Bár a "Látogatás" címe az 1911/12-es bibliai ábrázolások egy csoportjához rendelhető, az ikonográfiai értelemben vett közvetlen ószövetségi utalás nem nyilvánvaló. Sokkal inkább a melankólia ábrázolás hagyományára utal, amely Albrecht Dürer 1514-es rézmetszetére nyúlik vissza. A „Látogatást” Carl Moll végrendeletében az osztrák képtárra hagyta. 

Fernand Khnopff - Nimfa félalakja ("Vivien"), 1896

Fernand Khnopff (1858 Grembergen-lez-Termonde – 1921 Brüsszel)

Festett gipsz, aranyozott fa alapon. Magassága: 99 cm. Felső Belvedere

A belga szimbolista Khnopff alkotásaiban gyakran találkozhatunk rejtélyes és titokzatosan színpadra állított nőalakokkal és misztikus hibrid lényekkel. Itt van Vivien, egy legendás tündér az angol Artúr legendából. Ellopta a varázskagylót Merlin bűvésztől, és most diadalmasan a kezében tartja. A félig lehunyt szemekkel, fürkészően nyitott ajkakkal és libbenő vörös hajjal a gyönyörű nimfa a femme fatale-t testesíti meg. Ez a fajta „végzetes csábító”, aki erotikus bájaival manipulálja a férfiakat, és gyakran sodorja őket szerencsétlenségbe. Népszerű motívum a művészetben és az irodalomban a bécsi fin de siècle* időszakában.

* A fin de siècle (jelentése századvég) szellemi-kulturális mozgalom volt Európában, a 19. század – 20. század fordulója körüli évtizedekben. Különösen elterjedt Közép-Európában. A történelemben ez az 1880 és az első világháború kezdete közötti időszak. A németajkú országokban Jahrhundertwende kifejezéssel ismert. 

Theodor Friedl - Ámor és Psyche, 1890 körül

Theodor Friedl (1842 Bécs – 1900 Kirchau)

Márvány, 200 x 110 x 72 cm, Felső Belvedere.

Úgy tűnik, súlytalanok: Psyche, a halandó királylány, a lélek megtestesítője, és Ámor, a szerelem szárnyas istene. Ámor estéről estére meglátogatja szeretőjét. Csókjára várva Psyche lehunyta a szemét, mert az ősi mítosz szerint megtiltották, hogy a kedvesére nézzen. Friedl, nagy példaképéhez, Gian Lorenzo Bernini római barokk szobrászhoz hasonlóan csaknem 250 évvel később a technikai lehetőségek határáig dolgozta meg a márványt. Ez különösen jól látható Ámor alakjában, szárnyaiban és kinyújtott karjában. Egy rosszul elhelyezett véső vagy egy óvatlan kalapácsütés egy csapásra tönkretehette volna az egész művet. Friedl számos dinamikus és dekoratív barokk szobrot alkotott, többek között hamburgi, budapesti, augsburgi, brünni, karlovy Vary-i, prágai és bécsi színházépületek számára. 

Koloman Moser, Profil női portré, 1913 körül

Olaj, vászon, 50 x 50 cm, Felső Belvedere

Koloman Moser (1868 Bécs – 1918 Bécs)

Koloman Moser osztrák művész volt, aki jelentős hatást gyakorolt a huszadik századi grafikára. A bécsi szecessziós mozgalom egyik legkiválóbb művésze és a Wiener Werkstätte társalapítója volt. Moser műalkotások széles skáláját tervezte, beleértve a könyveket és grafikai munkákat, a postai bélyegektől a magazinmatricákig; divat; ólomüveg ablakok, porcelánok és kerámiák, fúvott üvegek, étkészletek, ezüst, ékszerek és bútorok.

Például osztrák-magyar 50 koronás bankjegy 1911, Ferenc József császár bélyegzője 1908, stb.

Ferdinand Hodler – Ergriffenheit, 1900

Ferdinand Hodler (1853 Bern – 1918 Genf)

Olaj, vászon. 115 × 70,5 cm. Felső Belvedere.

Mezítláb, halványkék ruhában egy fiatal nő áll kecsesen a táj közepén. Mint egy táncosnő, a kezét a mellkasához emelte, miközben arcát elfordította tőlünk. Ferdinand Hodler svájci festő ezen a művén feleségét, Berthét ábrázolja. Egy korábbi kiállításon a „Nő a virágos réten” címet viselte. A kép későbbi címe „Ergreifendheit” (Érzelem), végső soron az ábrázolt személyt egy bizonyos érzés allegorikus megtestesítőjének nyilvánítja. Hodlert a szecesszió fontos képviselőjének tartják, és tagja a bécsi szecessziónak is. Számos művét – köztük ezt is – a Szecessziós kiállításon mutatták be, 1904-ben. Ott szerezte meg Carl Reininghaus gyűjtő, aki 1918-ban eladta a festményt a mai Belvedere-nek. 

Egon Schiele - Victor Ritter von Bauer,1918

Olaj, vászon. 140,6 × 109,8 cm. Felső Belvedere

Egon Schiele osztrák expresszionista festő volt, rövid élete nagy részében konfliktusban állt a művészeti kritikusokkal és a társadalommal. Schiele még Gustav Klimtnél is az erotikát tette az egyik fő témájává, és 1912-ben rövid ideig bebörtönözték trágárságért. A meztelen figurával való bánásmódja magányos, elgyötört szellemre utal, akit inkább kísért, mintsem kiteljesedik a szexualitás. 

Gustav Klimt - Öreg ember a halálos ágyán, 1900

Gustav Klimt (1862 Bécs – 1918 Bécs)

Olaj kartonon. 30,4 × 44,8 cm. Felső Belvedere

Vásárlás a Sotheby árverésén, 1995.

A halálábrázolások újra és újra megjelennek Klimt munkáiban, de a nagyon személyes témájuk miatt ritkán kerülnek a nyilvánosság elé. A legtöbb esetben az ábrázolt személyek egyértelműen azonosíthatók. Nem így van e portré esetében, ahol az öregember kiléte nem világos, és továbbra is rejtély a kutatók számára. Klimt gyakran közvetlenül az emberek halála után készítette el az ábrázolásokat, esetenként még a halál napján is. A mű 1900-as keltezése a férfi halálának évére utalhat. Lehet, hogy a munka meg is szakadt. Így az eredeti kompozíciónak csak egy részét látjuk. 

Oskar Kokoschka - Csendélet báránnyal és jácinttal, 1910

Oskar Kokoschka (1886 Pöchlarn – 1980 Villeneuve)

Olaj, vászon, 87 × 114 cm, Felső Belvedere

Ez a festő „mocskos lény”, festményei „gusztustalan pestisforrások, tele rohadt szaggal”. A művészetkritikusokat Kokoschka vad, expresszív festészeti stílusa hergelte így fel. Ez volt az durva olajfesték használat, a hagyomány és a vallási témák kísérleti megfogása. Ez a csendélet húsvéti megrendelésre készült. Motívumai: egy báránytetem, teknősbéka, egér és valamilyen akváriumban tartott lény, talán egy kétéltű, esetleg angolna, valamint a titokzatosan ragyogó jácint. Kokoschka Dr. Oskar Reichel belgyógyász és gyűjtő házában hozta létre ezt a „csendéletet”. Új szimbólumok, a mulandóság és a megváltás kifejezésére. 

François Pascal Simon Gérard - Moritz Christian Reichsgraf von Fries feleségével és fiúkkal, 1805 körül

François Pascal Simon Gérard báró (1770 Róma – 1837 Párizs)

Olaj, vászon. 223 × 163,5 cm. Felső Belvedere 

Egy fiatal család látható: Moritz Christian Reichsgraf Fries gróf (1777–1826) lovaglóruhát visel, felesége, Maria Theresia, született Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst hercegnő (1779–1819), divatos, magas derekú, ékszer nélküli ruhát. Egyéves fiúk, Moritz, meztelenül fekszik a kiságyban. A háttérben meghúzódó klasszikus épületrészek, az értékes kasmírkendő és a hölgy lábtartója, a hölgy emelkedett státuszára utal. A gróf a 19. századi Bécs fontos bankárja és művészetpártolója volt és François Gérard-ot, a francia arisztokrácia egyik legkeresettebb portréművészét bízta meg, hogy készítsen családképet. Gérard neoklasszicista, romantikus festő, ismert portréfestő volt. A francia forradalom alatt rövid ideig a Forradalmi Törvényszék esküdtjeként dolgozott. Elsősorban a portréknak szentelte magát, amelyeket általában egész alakos figurákként, reprezentatívan gazdag építészeti vagy tájképi elemekkel ábrázolt.

 Egon Schiele - Tod und Mädchen Halál és lány, 1915

Egon Schiele művész (1890 Tulln – 1918 Bécs)

Olaj, vászon, 150 × 180 cm, expresszionista, Felső Belvedere.

Schiele 1915-ben, az első világháború idején festette a képet Bécsben. Ebben az évben szakított Wally Neuzil ápolónővel, aki sokáig az élettársa volt, de Schiele elhagyta, hogy feleségül vegye a középosztálybeli Edith Harms-ot. A festő nem sokkal a kép elkészítése előtt kapta meg behívóját az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe. A szétválás után Neuzil ápolónőnek készült, és 1917-ben, háborús szolgálata közben skarlátban halt meg.

A festmény középpontjában egy férfi és egy nő látható. Arca szögletes, koponyaszerű, aurája rossz előérzetet sugalló, öleli a lányt, aki kapaszkodni tűnik belé. A halál sötétbarna köntöst, a lány élénk színű ruhát visel, ami erősíti a kontrasztot élet és halál között, növeli a festmény drámaiságát. A háttér absztrakt és töredezett, amelynek révén a szemlélő tekintete a központi figurákra irányul. A szereplők alatt gyűrött, fehér drapéria.

A kép az élet múlékony jellegére, élet és halál elválaszthatatlan kapcsolatára reflektál, amely Schiele egyik központi témájául szolgált egész munkássága során. A halál arcvonásai a művészt idézik, nagy, tágra nyitott szeme a semmibe néz. Feneke eredetileg meztelen volt, a művész valószínűleg barátja, Arthur Roessler javaslatára festette át.

Egon Schiele - Kauerndes Menschenpaar (Die Familie), 1918.

Guggoló emberpár (A család)

Egon Schiele (1890 Tulln – 1918 Bécs)

Olaj, vászon. 150 × 160,8 cm. Felső Belvedere

Egy férfi és egy nő, mindketten meztelenek, egy szoba sötétjében kuporognak. Egy gyerek kukucskál ki a nő lábai közül. A nő bőre világosabb rózsaszín tónusú, de a férfié sötétebb bronz a még sötétebb háttér előtt. A figurák tömör piramiskompozícióba rendeződtek, a padlón heverő nő balra néz az űrbe, karjával az oldalán. Az éber tekintetű férfi Schiele arcvonásait viseli, és védelmezően a kettő mögé kuporog.

Csontos teste ellentétben áll a nő lágy íveivel, aki kissé lefelé néz, önfeledten. A két test a közelük ellenére elszigeteltnek tűnik. Schiele saját családja soha nem létezett. Felesége Edith 1918. október 28-án, hat hónapos terhessége alatt spanyolnátha következtében halt meg, a művész pedig mindössze három nappal később. A nő modellje nem Schiele felesége, Edith (született Harms), hanem egykori szeretője, Wally Neuzil lehet. Edith a festés idején az első gyermeküket várta, és egy későbbi időpontban Schiele átfestette a nő lábai közé tett virágcsokrot egy takaróba bugyolált gyermekkel, amelyet unokaöccse, Toni mintázott. A festmény egyes részei befejezetlennek tűnnek, köztük a férfi bal keze. Berta Zuckerkandl művészeti kritikus használta először a „Család” címet.

Schiele az Osztrák-Magyar Hadseregben betöltött könnyű feladatait az első világháborúban lehetővé tette számára, hogy folytassa a festészetet. Ezt a festményt 1918-ban a Bécsi Szecesszió 49. kiállításán állították ki, amelyhez a plakátot is Schiele tervezte. A kiállításon 19 festménye és 24 rajza szerepelt. Schiele talán a vezető festő volt Bécsben Gustav Klimt 1918 februárjában bekövetkezett halálát követően, amelyet spanyolnátha okozta tüdőgyulladás követett.

A festményt a Belvedere Galéria 1948-ban szerezte meg Hans Böhler osztrák művésztől, amikor az Egyesült Államokban élt. 

ifjabb Martin van Meytens - Doppelbildnis (Dupla portré), 1740

Martin van Meytens d. J. (1695 Stockholm – 1770 Bécs)

Olaj, vászon. 105 × 126 cm. Felső Belvedere

Martin van Meytens, ifjabb (Stockholm, 1695. június 24. – Bécs, 1770. március 23.) 18. századi, flamand származású svéd portréfestő, aki főleg Bécsben alkotott. Tanulmányait Hágából Svédországba települt apjánál, id. Martin van Meytens festőnél kezdte. Korán vándorútra kelt: London, Párizs, Bécs, Rómában, Torinó.

1730-ban Bécsben telepedett le, ahol főleg arcképfestőként vált különlegesen népszerűvé. 1732-ben udvari festő, 1757-ben a bécsi művészeti akadémia igazgatója lett.

Állandó feladata volt az uralkodó pár, a császári család és az udvar tagjainak megörökítése. Számtalan változatban festette meg Mária Terézia és férje portréját.

Sokat dolgozott magyar megrendelőknek is, A Pálffy család képmása Bécsben (Österreichisches Barockmuseum), a Bánffy Dénes képmása Budapesten (Magyar Nemzeti Múzeumban) látható.

A reprezentatív barokk udvari portré egyik legjelentősebb képviselője volt Ausztriában.

 Johann Georg Platzer - Samsons Rache (Sámson bosszúja) 1730/1740 körül

Johann Georg Platzer (1704 Eppan-St. Pauls – 1761 Eppan-St. Michael)

Olaj rézre! 76 × 95 cm. Felső Belvedere

Platzer egy termékeny osztrák rokokó festő és rajzoló volt. Tiroliban született, festőcsaládból származott. Elsősorban történelmi és mitikus jeleneteket festett. Nagybátyjával udvari festőként dolgozott Passauban. Visszatért Eppanba, ahol 1761-ben bekövetkezett haláláig dolgozott A grazi Joanneum Alte Galerie ad otthont Platzer legnagyobb gyűjteményének.

A képen egy bibliai eseményt látunk. Kiváltója Sámson, akinek történetét az Ószövetség meséli el. Miután Delila elárulta, megfosztja hatalmától és megvakítja, visszanyeri erejét, és azonnal arra használja, hogy bosszút álljon a filiszteusokon: Középen egy olyan épület pilléreit bontja le, amely inkább egy barokk szakrális térre emlékeztet, mint a bibliai filiszteusok palotájára. Bár Platzerre jellemzőek a figurákban gazdag jelenetek, a művész itt a végletekig vitte. Dráma, erőteljes mozgás és részletgazdagság teszi a barokk festészet kiváló példájává. 

Maximilian Oppenheimer - Klingler Quartet, 1917

Maximilian Oppenheimer (1885 Bécs – 1954 New York)

Olaj és tempera, vászon, ovális: 70 × 80 cm. Felső Belvedere

A Karl Klingler által 1905-ben alapított vonósnégyest máig a 20. század első felének egyik legjelentősebb kamarazenei együtteseként tartják számon. Klingler első hegedűn, bátyja Fridolin brácsán játszik, a többi felállás többször is változik. Ahelyett, hogy engedett volna a nemzetiszocialisták nyomásának, és leváltotta volna a zsidó csellistát, Ernst Silbersteint, a kvartett 1936-ban végleg feloszlott. Max Oppenheimer, aki maga is szenvedélyes hegedűművész, a zenei összjátékot kezek, partitúrák és hangszerek dinamikus hálójába fordítja. Művészetét a nemzetiszocialisták „elfajzottnak” minősítették, . 1932-ben, a Reichstag felgyújtását követő üldözési hullám részeként munkáinak többsége rágalmazási kampánynak esett áldozatul. Oppenheimer 1938-ban Bécsből Svájcon keresztül az Egyesült Államokba menekült. Munkásságát számos különböző irányzat befolyásolta, az expresszionizmus, a kubizmus és a futurizmus. Portrékat készített többek között Thomas Mann-ról, Arnold Schönbergről, Anton Webern-ről, vagy Karl Marx-ról.

folyt. köv.

Ha még nem láttad, és érdekel a festészet, nézd meg a Belvedere kincseiről szóló előző bejegyzést is!

 https://paphnutius.blog.hu/2025/05/28/becs_a_belvedere_kincsei_1_resz

Egy képen a település két legfontosabb látnivalója

Ócsa

Nem is sejted, milyen jó hely! Csak, ha elmész.

Szombat reggel. Jé, nem esik az eső és bár van egy-két felhő, de süt a Nap! Irány a természet! Biztos sáros minden és még itt-ott lehet eső, írja a reggeli meteorológiai jelentés. Akkor legyen egy városlátogatás, ami nincs nagyon messze és még nem jártam ott. Az sem baj, ha van a közelében egy tanösvény, hátha nem lesz már semmilyen csapadék. De hova menjek? 6:30.

Székelykapu és a Bólyai emlékmű

Legkésőbb 1 óra múlva tudnom kell, különben nincs értelme messzebb menni. Legyen a budapesti agglomeráció valamelyik kisvárosa. Mondjuk ÓCSA! -ugrott be elsőre. Csak az agyturkászok tudnák megfejteni, hogy miért ez jutott az eszembe. Gyors Wikipédiázás… 

Bólyai János emlékmű

Van itt régi templom, falumúzeum, Ófalu, közterületi szobrok, látványos és különleges pincesor és még tanösvény is. Vonattal a Délibe, metróval a Nyugatiba, onnan a Dabasra induló vonattal. Sűrűn mennek a járatok, kevesebb, mint 3 óra az út, ha minden rendben megy! Útravalót már nincs idő venni! De van ott Tesco és Spar is. Majd vásárlok ott. Indulás!

I. Világháborús emlékmű

Olyan régi vonaton már rég ültem, mint ami Ócsára ment a Nyugatiból. Ha nem futva értem volna el, gondolkodtam volna, nem valami nosztalgia járat-e. Lassan is ment, de legalább volt idő nézelődni. Elvem, hogy az utazás is a túra, a kirándulás, vagy a nyaralás része. Nem nyűg! Esemény, amin látnivalók vannak, embereket tudunk megfigyelni, esetleg kapcsolatot teremteni és sokszor történik valami… Itt nem történt más, csak hogy időben odaértem. 

A Trianon emlékmű turulmadara

11 után pár perccel már ott voltam ebben a közel 10 ezer lakosú kisvárosban. Az állomástól fél órás gyaloglásra volt az Ófalu rész, ahol a fő látnivalók voltak. Útközben tudtam venni némi ételt és innivalót, és szép sorban útba estek Ócsa köztéri szobrai. Bólyai János figyelemre méltó emlékhelye székelykapuval és sugaras elrendezésű térkompozícióval, a Trianon emlékmű, a világháborús szobor és útba esett a katolikus templom, apró kálvária stációival.

Római katolikus templom

Babák az egyik tájházból

Végre odaértem a Tájházakból és a nevezetes templomból álló látogató komplexumhoz. Kombinált jegy, SZÉP kártyára 3100 Ft, idegenvezetéssel mindkét helyen. Megérte az árát! Aki megnézi majd, szerintem ugyanígy fogja gondolni. 

A tájház és a skanzen között az a különbség, hogy a skanzenben teljesen hitelesen, újonnan építenek fel egy épületet, portát, komplett életet bemutató installációt, míg a tájház egy eredeti és eredeti formájában felújított épület.

Kopjafák a régi temetőből, ahol vagy száz ilyen sír volt.

Megható a régi párokat nézni, akik már régen nincsenek közöttünk és semmit sem tudhatnak a világ fordulásáról

Itt egy komplexum található, tehát nem egy épület, hanem több, felújítva és tematikusan berendezve. Mindezt egy úrtól tudtam meg, aki azt mondta, a felesége 8 évig vezette a helyet és szóba elegyedtünk, miközben a kis vonatra vártam a pincesor bejáratánál, de erről később. 

Az Ócsai Tájházegyüttest a Duna-Ipoly Nemzeti Park üzemelteti. Ócsa legidősebb részén, az Öregfalu településrészen, a XIII. század elején épült román bazilika szomszédságában található. Fantasztikus néprajzi csemege. 

Egy öt tagú család

1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek kétbeltelkes településszerkezete többszáz éves. A templomot körülölelő kicsi telkeken álló parasztházak legöregebbjei a XVIII. század végén épültek. 

Egyszer csak magam is felfedeztem egy vitrinben, a betyárok között

A településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólas telkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei és itt tartották az egész állatállományt. Hat egyedi műemléki védelem alatt álló ház van az öregfaluban, megőrizve a kor magyaralföldi építészetének sajátosságait. 

1980-ban nyílt meg az Ócsai Tájház. A tárgyi emlékek nagy részét helyi lakosok adományozták a tájházi bemutatókhoz. Van itt Sütőasszony portája, Nagygazda portája, Ágas-ház, babaház.

A búbos kemence és a magas ágy, a régi szobák alapberendezései

A Nagygazda házához egy látványraktár kiállítás is tartozik. Sütőasszony háza szerényebb, kéthelyiséges zsellérház, működő kemencével és csikótűzhellyel. Az Ágas-ház nevét a jól látható, a falon kívül futó ágasfáról kapta, ami a szelemengerendát tartja. Ócsai Népviseleti Babagyűjtemény az úgynevezett Turján-házban látható.

Öregfalut körbeölelő Ócsai Tájvédelmi Körzetet is gyakran mutatják be a túravezető kíséretével. A láperdők vidékét, ahol most májusban nyílnak az orchideák. Ezek a részek egyénileg nem látogathatók.

Hangulatos házsarkak virágokkal

Árpád-kori templom

Az Ócsai Református Műemlék Templom csak vezető kíséretével látogatható. A tárlatvezetés igazi időutazást és sok kultúr-, vallás-, és művészettörténeti érdekességet nyújt.

XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpádházi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás állította meg.

A török megszállás egyetlen emléke a templomban, látható ezen a képen. A fülkét a muzulmánok készítették. Pont keletre van tájolva és a fülkébe a koránt helyezték el. 

A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. Legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt. Több nagy pusztulás történt az idők folyamán, háborúk, tűzvész, villámcsapás miatt. Ezért a felújítások során különböző építési stílusok jelentek meg. 

1902-ben, meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes középkori freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. 

Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók. 1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek. 

1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás.1994. október 29-én adták vissza a hívőknek és látogatóknak. 

Azért ez a kép került ide, mert a Katedrális film forgatásakor a bal oldali kis fej letörött. Visszaragasztották és csináltak egy másolatot is. Az van jobbra.

A templom több neves eseménynek adott azóta otthont és a filmesek is nagyon kedvelik. Itt forgatták a Ken Follet világhírű regényéből, a Katedrálisból készült filmadaptációt és a manapság bemutatott Hunyadi című sorozatban is feltűnik a helyszín. 

Az Ócsai Öreghegyi pincesor

Ottjártamkor éppen fesztivál volt. Orbán napi nyitott pincék rendezvény. Kinyitottak a pincék és a környékbeliek ellátogattak bort kóstolni, pincepörköltet enni és a nagy, épített színpad előtt koncerteket hallgatni. A rendezvényt és város pályaudvarát kisvonat járattal kötötték össze, amelyet két napig ingyen lehetett igénybe venni.

A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.

Az öreg hegyi löszréteg alá vájt pincesor a XVII. századból származik, bizonyítja, hogy már négyszáz évvel ezelőtt is műveltek itt szőlőt.

A pincesoron 300 éve minden évben megtöltik a hordókat. Tárgyi emlékeiket, eszközeiket és szerszámaikat megőrizték, sokat azok közül még használnak is. 

Körülbelül 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, zsúptetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince található. Vannak elhagyatottak, eladók is. Manapság a felújított pincék visszakapták a speciálisan épített nádtetejüket.

A környéken kedves emberek élnek. Minden általam meglátogatott helyszínen barátságos, vendégszerető, mosolygó emberekkel találkoztam.

Egy elhagyott pince

Ja! …és a tanösvények. Fantasztikus járható útvonalak vannak ezen a lápvidéken. Most csak annyit róla, hogy régen itt folyt a Duna, ezért a lápvidék. 20-25 km túra tehető a területen. Szóval lesz miért visszatérni.

Ez az egyik kedvencem a képek közül

Forrás:

Szöveg – saját, Ócsa honlapja, DINP anyagai, Wikipédia: Ócsa alapján

Képek – saját

2025. 05. 24.

Egy gyönyörűen felújított pince

Bécs, a Belvedere kincsei, 1. rész

Amikor a Bécsi Belvederéről beszélünk, a Felső-Belvedere palotára gondolunk. Itt látható egy hatalmas festménygyűjtemény. Savoyai Jenő herceg (1633–1736), a sikeres hadvezér és művészetbarát Lukas von Hildebrandttal építtette magának a Belvedere nevű nyári palotát – akkor még Bécs városkapui előtt.

A Belvedere nem csak pompás barokk kastély, hanem Ausztria egyik legértékesebb műgyűjteményének is otthont nyújt, amely magáénak tudhatja Gustav Klimt, Egon Schiele és Oskar Kokoschka néhány főművét.

A fő látványosság Klimt A csók című alkotása, de Monet képek és Rodin szobrok is láthatók itt. Sok-sok egyéb ritka alkotás is, nem is beszélve magángyűjtők itt kiállított darabjairól. A kiállítás 800 év művészettörténetét mintegy 400 művön keresztül mutatja be. Szeretnék néhány fontos művet megmutatni ezek közül:

Klimt – A csók - Szerelmespár, Olaj, vászon, AU-Ab-Pb-Pt-Zn, 1908-9 180 x 180 cm

Gustav Klimt 1862-ben született Bécsben, egy aranyműves fiaként. Tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Iskolában végezte, és hamar elismertté vált dekoratív falfestményeivel. Élete nagy részét Bécsben töltötte, ahol 1918-ban spanyolnátha következtében hunyt el.

„A csók” (1907–1908) Klimt legismertebb alkotása, amely egy ölelkező párt ábrázol arany háttér előtt. A kép az intimitás, a szerelem és a testi-lelki egyesülés szimbóluma, miközben gazdag díszítése és aranyhasználata ikonikus stílusjegyévé vált. A festmény az osztrák kultúra egyik legismertebb műalkotása.

Gustav Klimt - Johanna Staude, 1917-18

Klimt legismertebb műveiből itt látható néhány. Gyakran használt aranyfüstöt, dekoratív mintákat és szimbolikus elemeket festményein. Műveiben keverednek a klasszikus elemek a modern szecessziós stílussal. Az emberi testet érzéki, gyakran erotikus módon ábrázolja.

Gustav Klimt - Fritza Riedler, 1906

Gustav Klimt - Mathilde Trau, ca 1893

Gustav Klimt - Nyaraló kertje napraforgóval, 1906

Jelentősök tájképei, csendéletei is, amelyeken felismerhető egyéni stílusa.

Gustav Klimt - A Kammer kastélyhoz vezető út,1912

A bécsi szecesszió egyik vezető alakja volt, művészete az Art Nouveau jegyeit viseli. Képeit díszítettség, stilizált formák és szimbolizmus jellemzik.

Gustav Klimt - Kammer kastély az Attersee-nél III. 1906

Gustav Klimt - Anya két gyermekével - Család, 1906

Alfred Wickenburg (1885 - 1978) osztrák festő kubista stílusú festménye

Rinaldo and Armida (Vienna, Belvedere), 1923, olaj, vászon, 110 x 149.5 cm.

Rinaldo d'Este, keresztes lovag Tasso A megszabadított Jeruzsálem c. eposzában. Jeruzsálem ostrománál párbajban megsebezte Argantét, majd utóbb, ugyancsak párbajban, megölte egy vezértársát, aki súlyosan megsértette, és ezért Goffredo száműzte a táborból. Idővel halála híre ért a keresztény sereghez, de ez álhírnek bizonyult, mert ő szabadította ki ötven lovagtársát, akik Armida fogságába estek. Ezután azonban ő került a szép varázslónő hatalmába, és egy bűvös sziget tündérkertjében szerelmi gyönyörök közt élt vele. Forrás – Arcanum.

Alfréd Réth-Kompozíció, 1937

Réth Alfréd, született Róth Alfréd (Budapest, 1884. február 29. – Párizs, 1966. szeptember) Franciaországban alkotó magyar festő, az avantgárd művészet fontos képviselője, az École de Paris művészcsoport tagja. Inkább francia festőként tartják számon. Forrás – Wkipédia.

Bortnyik Sándor-Címtelen, 1923

Bortnyik Sándor (Marosvásárhely, 1893. – Budapest, 1976.) magyar festő, grafikus. A magyar absztrakt konstruktivizmus egyik jelentős képviselője. Forrás – Wkipédia.

Friendsreich Hundertwasser-Hosszú ösvény, 1955

Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser (eredetileg Friedrich Stowasser) (Bécs, 1928. – Új-Zéland közelében, 2000.) osztrák építész, festő és filozófus. Építészete az organikus építészethez tartozik. Jelentős filozófiai hitvallás van építészete mögött, mellyel az embert vissza akarja részben téríteni a természethez. Nagy hatással volt rá a bécsi szecesszió építészete Forrás – Wkipédia.

Anton Hanak - Az utolsó ember

Anton Hanak (Brno 1875–1934 Bécs) A szobor magassága kb. 233 cm (alappal együtt). Anyaga: bronz. Több példánya is létezik. A művész 7 évig dolgozott rajta, 1917- és 1924 között.

Hanak „Ecce Homo”-ként is emlegette. Ebből következtethető ki a művészi szándék. Ecce homo: Ime az ember! Pilátusnak tulajdonítják e mondást, amit akkor használt, amikor a katonák Krisztust a zsidók királyaként tövissel megkoronázták és bíbor köpenyt adtak rá. A művészetben Krisztust szimbolizáló alak.

Claude Monet - Ösvény Monet kertjében Givernyben, 1902

Claude Monet kertje, a Párizstól 70 km-re található kis faluban, Givernyben volt. Ma is védett hely. Franciaország egyik díszkertje. Claude Monet több mint negyven éven át élt Giverny-ben, 1883-tól egészen az 1926-ban bekövetkezett haláláig. Nem állnak precíz információk rendelkezésre arról, hogy az ötholdnyi, virágágyásokból és vízililiommal lepett kerti tóból álló kert hogyan nézett ki pontosan az ő idejében. Bár festményei megmutatják, hogy milyen volt. A festő halála után a kert pusztulásnak indult, 1944-ben pedig súlyosan meg is sérült a szövetséges csapatok bombázása idején. Amerikai adományokból 1977 és 1980 között állították helyre. 2011-ben újabb felújítás kezdődött.

Auguste Rodin – Eva, 1881

Mérete: 174 x 55 x 64 cm. Anyaga: bronz.

Éva, az Ősanyja, minden emberi életnek a földön. Fejét szégyenlősen a karjaiba rejti. Mivel Rodin a természetet tekinti a legfontosabb példaképnek, mindig élő modellekkel dolgozik. Rodin egy fiatal, terhes nőt választ. Nem tud róla semmit, amíg modellje nem mesél neki a terhességről. Éva befejezetlen marad, Rodin sok évet tölt vele a stúdiójában. Aztán végül elengedi. Éva az első modern szobor, megtalálja az utat a közönséghez, és ezzel forradalmat indít el a művészeti világban.

Claude Monet, A séf (Le Père Paul), 1882

A fény! A színek! Az impresszionista festmények mintha belülről sugároznák a fényt. Közelről először csak festékfoltokat látunk. Csak a megfelelő távolságból ölt testet a szakács kalapja és kabátja, megvilágított átjárók és árnyékok. Mint minden impresszionistát, Claude Monet-t sem a valódi tárgyak aprólékos ábrázolása érdekelte, hanem az optikai jelenségek múlékony észlelése. Paul Antoine Graff, sokak által dicsért séf volt. Egy kis szálloda tulajdonosa az észak-franciaországi Pourville-ben, ahol Monet 1882-ben több hétig tartózkodott. 1903-ban ezt a festményt a bécsi szecessziós kiállításon mutatták be, ahol a Belvedere múzeum számára vásárolták meg.

folyt. köv.

A Kevélyek hegycsoport egy része Pilisborosjenő felől

Túra a Róka-hegyen és a Kevélyeken

Már többször jártam a Kevélyeken. A Pilisnek ez a hegycsoportja nagyon népszerű a túrázók körében. 5 hegyből áll, amiket két túrában szoktak bejárni. Csobánka felől a Csúcs-hegy és az Oszoly közelíthető meg. A másik három hegyet, az Ezüst-, a Nagy- és a Kis-Kevélyt pedig Pilisborosjenő felől érhetjük el. Én ezt a másodikat választottam, de kicsit megturbóztam.

Róka - hegy

Csillaghegyről indultam, a H5 HÉV megállóból és először felmentem a Róka-hegy fantasztikus sziklavilága és az innen megcsodálható kilátás miatt. Majd a Kő-hegyen felkapaszkodva értem el az Ezüst-Kevély kőbányáját.

Róka - hegy

Felgyalogolva, majd a nyeregbe ereszkedés után „megmásztam” a Nagy-Kevélyt. Tovább haladva a Kevély-nyeregbe ereszkedés után jött a hullámvasút következő tagja a Kis-Kevély.

Egy len fajta (Linum), talán évelő len, Róka - hegy

Ezen a túrán gyűjteni lehet a magassági métereket. Végig fantasztikus rálátás van a Budai-hegységre, a Pilisre és a távolban a Gerecsére is. Látjuk felülről a környező településeket, mindenhonnan mást. Először Budapestet, Ürömöt, Pilisborosjenőt. Pilisvörösvárt és a végén Csobánkát.

Kő - hegy

A terület felett légifolyosó van

A Kis-Kevély után, ha nincs kedvünk a jelzésre visszagyalogolni, egy meredek lejtőn ereszkedve juthatunk a Mackó-barlanghoz. Én ezt az ösvényt választottam.

Kőbánya az Ezüst - Kevélyen

 Szurok habszekfű

Ezüst - Kevély

Mivel két nappal korábban még esett elég tartósan az eső, ezért, bár az ösvény száraznak látszott, nagyon csúszott. Szenvedett mindenki, aki erre jött. De ez is benne van egy kalandos túrában. A barlangba fejlámpa nélkül is be lehet menni és nem érdemes kihagyni!

Nagyezerjófű, Ezüst - Kevély

Mire ide lejutottam a Kis-Kevélyről, 170 méter szintet jöttem le a csúszós terepen, Most vissza kellett emelkedni a Kevély-nyeregbe 110 métert, majd ismét leereszkedve, hogy folytathassam utam a következő célponthoz, az Egri csillagok forgatásának helyszínére.

Kilátások a Nagy - Kevélyről

Ez egy nagyon népszerű hely. Sokan nem is mennek a hegyekre, csak Pilisborosjenőről idesétálnak. Általában hétvégenként iskolás csoportok látogatják nagy számban a turisták mellett.

Egri vár makett - forgatási helyszín

Most is így volt. Ezen a részen már tanösvény jel is van és mindenki a volt kőbánya felé folytatja útját, amihez ismét felfelé kell menni, de megéri. Bizonyos szögből tényleg gigantikus kőtevére hasonlít a szikla, aminek kedvéért idejönnek.

Mackó - barlang

Van itt egy kőbánya is érdekes képződményekkel, mesterséges odúkkal. Aztán az út bevisz Pilisborosjenőre, A falu elején egy levendula kert van, ami sokakat önmagában is vonz. A buszforduló felé menet egy szép ház, rajta emléktáblával, amely azt hirdeti, hogy valaha itt lakott Bessenyei Ferenc színművész. Az elővárosi busz innen bevisz Budapestre és sűrűn jár.

Kellemes túra volt. Kicsit jobban sütött a Nap, mint amennyire kívántam, de ez május, a csodás, kiteljesedő tavasz hónapja, a virágok ünnepe. Ezért ezt is érdemes elviselni.

A teve szikla

Egy pár adat:

Indulás H5 HÉV Csillaghegy megállóból piros sáv, majd piros csúcs jel a Rókahegyhez. A Kevélyeken a piros sáv vezet, aztán már sok lesz a jelzés, ki merre akar haladni, azt válassza.

Pihenőpad,   Kevély-nyereg

Pilisborosjenő buszfordulót érdemes a túra végpontjának választani, ahonnan a 840-es elővárosi busz félóránkét indulva visszavisz Budapestre.

A túra hossza: 18,8 km. Szint: 861 m fel és 745 m le. Közepesen nehéz, jó fizikai- és szédülésmentes állapotot igényel.

Csodás kilátás a Kis-Kevélyről, előtérben Csobánka, hátul Ziribár hegy, mögötte a Pilis - tető

Egy hangulatos utcakép a Stephansplatz-on

Kalandozás a császári főváros utcáin

Bécs / Vienna / Wien 1. rész

Bécsben várost nézni? Csodálkozott a Flixbusz sofőrje. Hát mit lehet ott még nézni? Hát mit? Ha még az ember nem nézte meg soha, akkor nagyon sok mindent! Így is történt. Eleve úgy gondoltam, hogy a legfontosabb látnivalókhoz is kell 3, vagy inkább 4 nap. Ebből ez volt az első. 25 km gyaloglás és betervezett program 3/4-ének teljesítése. Vagyis a 4 alkalom minimum szükséges lesz majd. Csupán az alapokhoz!

Bécsnek sok fontos dísz- és közparkja van. A Stadparkban található Strauss szobor Bécs egyik szimbólumává vált.

Tán Ausztria legfontosabb temploma, a Stephansdom. Csodás és monumentális. A turisták egyik kedvence.

A világhírű bécsi opera a Staatsoper

Az opera alatt kiterjedt aluljáró rendszer és metróállomás. A metrótól az operaházig a komolyzene nagyjaira emlékeztető csillagok sétánya vezet: Bartók Béla csillaga.

Egy városnézésbe egy múzeum fér bele. Én a Belvedere-t választottam, de mivel ebből is van 3, én a Felső-Belvedere palota hatalmas festménygyűjteményét akartam megnézni, elsősorban híres osztrák festők miatt. Erről külön bejegyzést készítek majd, de azért mutatok belőle.

 A bal felső képet mindenki ismeri. Gustav Klimt A csók című képe a világ egyik legkedveltebb festménye. Tőle jobbra egy Monet. Alul balra a másik nagyon híres osztrák festő, Egon Schiele egyik jellemző képe, alul jobbra pedig a világhírű osztrák építész, Hundertwasser labirintust ábrázoló festménye.

Még néhány fotó a Belvedere-ről, 3 kép a csodás palota parkból, ami összeköti a Felső- és Alsó-Belvedere-t. Jobbra fenn egy kis részlet a palota belső tereiből.

Az egyik bécsi egyetem modern épülete, ahol a meleg miatt jéghideg gyümölcsjoghurtot osztogattak.

A szovjet katonák emlékműve politika mentesen őrzi az itt elhunyt katonák emlékét. A szobor aranypajzsa ragyogott a napfényben.

A Hofburg hatalmas épülettömbjének részlete. Ez volt a császár lakhelye.

A bejáratot díszítő 4 szobor a sok-sok remek alkotás közül.

Mint minden palotának Bécsben, a Hofburgnak is van szabadon látogatható parkja. Ez a Burggarten, ahol tömegek pihennek nap, mint nap. Ennek a parknak fő látványossága Mozart szobra.

Szent Péter temploma (Peterskirche), Bécs talán legszebb barokk műemléke, emellett akusztikája és orgonája miatt koncertek helyszíne is. Ottjártamkor orgona hangverseny volt éppen.

A templom körüli utcákban találhatók a lovasfogatok.

A Karlsplatz árnyas padjai alatt sokan fogyasztják el ebédjüket,szendvicseket. Az itt található Károly templom (Karlskirche9 Bécs második legnagyobb szakrális épülete. Itt található több más szobor mellett Johannes Brahms szobra is. A harmadik képen a csodás kinézetű Karlsplatz metrómegálló műemléknek beillő felszíni épülete.

Hangulatos utcaképek

A csodás barokk pestisoszlop (Pestsäule) a belvárosból.

A világhírű osztrák étel, a Bécsi szelet, Wiener Schnitzel. Kapható csirkéből, sertésből, de az igazi a borjúból készült. Ez az utóbbi. Petrezselymes burgonyával és salátával szolgálják fel. Nem foglalkoztam vele a fotózáskor, de ez egy nagy adag, amivel jóllaktam. Ára egy korsó sörrel 30 Euró.

...és a hely, ahol fogyasztottam, az operaházzal pont szemben található régi kis étkezde, a BISTRO 59.

A következő Bécsről szóló bejegyzésben a Felső-Belvedere múzeum festmény és szobor gyűjteményét tervezem megmutatni.

folyt. köv.

Kilátás a Jókai kilátóból - Tihanyi-félsziget

Koloska – völgy, Balatonfelvidék

Egy hónap után visszatértem a Balatonfüred feletti Koloska-völgybe, hogy a tavaszt teljes virágzásában is élvezzem ezen a csodás helyen. A völgyből kötelező felmenni a Koloska-sziklákhoz, ahonnan szép kilátás nyílik a völgyre. Innen több irányba is mehetünk. Mi a Jókai kilátót választottuk, mert onnan már a Balaton, a Tihanyi-félsziget és a Balatonfelvidék is jól látható. Utána felkerestük a méltán híres Lóczy-barlangot, amely hatalmas fejlesztésen esett át. Látogató központ épült és vezetéssel meglátogathatjuk a földalatti világot.

Múlt századi szüretelők, fából készült, nagy méretű szobrai a völgy bejáratánál

A csodás Koloska - völgy

Mindenfelé bíboros kosbor  nyílik, ami talán a legszebb orchidea faj Magyarországon

A klasszikus virágos rét

Bíboros kosbor - Tavaszi hérics - Nagy pacsirtafű - Nagyezerjófű 

Erdei gyöngyköles - Cseregalagonya - Salamonpecsét - Közönséges napvirág

Pihenő, napozó túratárs a Koloska - völgybe található piknik területen

A gyermek Jézusnak ajánlott kegyhely a völgy mélyén

Csak kék és zöld

 Koloska szikláknál

Kies, sziklás táj a völgy felett

 Bizony veszélyesek lehetnek a sziklák és a szakadék, ha a korláton kívülre merészkedünk

A Jókai kilátó

Erős napsütésben hiába pózol és mosolyog az ember, a napfény elnyel mindent

Kilátás a Jókai kilátóból

Lóczy-barlang

Lóczy Lajos kifejező szobra a róla elnevezett gimnázium előtt Balatonfüreden

Ő egy nagy geológus volt a 19. században (1849-1920). Fantasztikus élete, külön blogbejegyzést igényelne.

vége

Bohém művészhangulat

Szentendre

Templomtornyok, macskaköves sikátorok, galériák és kézművesek. Köztéri szobrok. Bármerre nézünk a magyar művészet ikonikus nevei köszönnek vissza, persze, ha átlátunk a hömpölygő turistatömegen. Annyi kis sikátor van, hogy akár olyanra is lelhetünk, ahol magunk vagyunk és minél távolabb kerülünk a főutcától, annál jobban érezhető Szentendre hangulata. Én még egy túrával is kiegészítettem a városlátogatást. Elmentem a Pap-szigetre, majd elindultam fel a hegyekbe és megkerestem a Sas-kövi barlangot.

A legszűkebb sikátor

Ahogy haladunk egyre feljebb, a templomtornyok és a Duna látható, valamint a Szentendrei-sziget.

Szerb (Tobakos) kereszt, 1780

A Szamár-hegy a Boszniából érkezett szerbek városrésze. Fő foglalkozásuk a bőrkikészítés volt, ezért tímároknak, régi szóhasználattal tobakosoknak hívták őket. A XVIII. század második felében állított díszes, rokokó jellegű kovácsoltvas keresztjük egyszerű kőoszlopról tekint le templomukra, a Preobrazsenszkára.

Végre egy jó rálátás a Dunára.

A hangulatos kis utca, a szentendrei jellemzőkkel és turista tömeg nélkül

Lopják Európát.

Felállítás: 1975. Alkotó: Kerényi Jenő. Kerényi szoborpark. Kerényi Jenő egyik legszellemesebb alkotása. 1972-ben készített bronzszobrának kőbe faragott, felnagyított változata.

Orbán kereszt

Szent Orbán tér. Ezt a szép keresztet meglepő helyen találtam, a 11-es út mentén a város szélén, bokrok alatt, egy csatorna mellett megbújva. Szent Orbán a szőlészek védőszentje. A céhbe tömörült szőlősgazdák emelték, kora barokk stílusban a XVIII. század végén.

Egy hatalmas fekete nyár a Pap-szigeten

A Pap-sziget rossz minőségű fahídja

Hatalmas nyárfák törzsei a Pap-szigetnél

Ahol fa, ott gomba is van.

Szinte giccses szépségű partszakasz a Pap-sziget közelében

Csodás részlet, hegymenetben a barlanghoz.

 Bíboros kosbor, megbújva egy bozótosban

Agár kosbor

Egy virágzó domboldal, ahol orchideák bújnak meg, útban a barlang felé.

A Sas-kövi barlang meglepetés volt, hosszan bemerészkedtem, jól járható. Még két korábbi barlang is van a közelben, a Kis-Sas-kövi barlang és a Sas-kövi hasadékbarlang, de idő hiányában, azokat már nem kerestem meg.

Visszatérve a városba, búcsúzóul még két hangulatos képet mutatok:

Szeretem a Szent-Flórián szobrokat. Bármerre járok, mindig lefotózom magamnak. Ez egy különlegesen szép, műemlék Szent-Flórián emlékhely.

A Somlyó-hegyben az a nagyszerű, hogy olyan érzésed van, mintha egy magas csúcsról néznél le, pedig csak egy dombról. Ráadásul 3 Dunántúli-hegységre is rálátni, kettőnek a legmagasabb csúcsát is. Ezen a képen jobbra a Pilis-tető, mellette a Hosszú-hegy, középen a Kevélyek hegycsoport tagjai, az Oszoly, Nagy-Kevély, Kis-Kevély, Ezüst-Kevély, a kép bal oldalán a Budai-hegység tagjai, A Hármashatár-hegy, János-hegy, Nagy-Hárs hegy. Előtérben Fót.

A lepkék hegye

Fóti-Somlyó fokozottan védett természetvédelmi terület

A Gödöllői-dombvidék peremén található Somlyó-hegy kis csodavilág Budapest keleti vonzáskörzetében. Valóságos hegy látszatát kelti, bár tengerszinttől mért magassága csupán 288,7 méter.

A kép jobb oldalán a Gödöllői-dombság lankái, középen, hátul, a Börzsöny.

A terület egykor gazdag volt erdőségekben, amelyeket jórészt már kiirtott a felelőtlen ember, a mezőgazdasági tevékenység áldozata lett. Az északi lejtőláb löszös üledékén már csak kis foltban található meg a lösz szukcessziós sorozatának záró társulása a tatárjuharos löszpusztai tölgyes.

Puha gólyaorr

Széleslevelű salamonpecsét

Ösztörűs veronika

A korábbi évek erdősítései során az ostorfa, az akác, a bálványfa, az erdei- és fekete fenyő betelepítésével megváltozott a táj arculata. Mindez a növény- és állatvilág elszegényedéséhez vezetett. Néhány éve megkezdődött a tájidegen fajok cseréje. Természetvédelmi érdek a mikro-klimatikus viszonyok fenntartása, a löszpusztai tölgyes.

Gyermekláncfű virágán táplálkozó Hajnalpír lepke

Ostorménfa virágán pihenő Aranyos rózsabogár

A területet 1953-ban nyilvánították védetté. Az Országos Természetvédelmi Hivatal, országos jelentőségű területek közé sorolta. A védett terület bővítése és egy részének fokozottan védetté nyilvánítása is megtörtént. Kiterjedése: 282 ha, ebből fokozottan védett: 105 ha.

Ezen az ösvényen járva szép piroxén-andezit tufát gyűjtöttem

A fóti Somlyó, amely piroxén-andezit-tufából, édesvízi és miocén mészkőből, valamint löszös és homokos pannon üledékből épült fel.

A déli sziklás rész a pannon tenger üledékét tartalmazó mészkő

A kárpát-pannon térség zömmel andezitből álló hegységei a Börzsönytől a Hargitáig húzódó, a miocéntől a pleisztocénig működött belső-kárpáti vulkáni koszorú tagjai.

Csodás zöld ez a hosszú, csöves-szárú fűfajta

E vonulat legkeletibb tagjainak, a Börzsönynek és a Visegrádi-hegységnek közös jellemzője a láva- és vulkáni törmelékes kőzeteikben egyaránt gyakran megjelenő gránát. E területhez kapcsolható a Somlyó is.

Erdei gyöngyköles

Zamatos turbolya

Érdekesek a terület lágyszárú növényei. Kiemelkedően magas a szubmediterrán fajok száma, szinte az egész vegetáció a jégkorszak utáni felmelegedés emlékeit őrző reliktumfajok sokaságából áll. Ez a terület egyik fő értéke.

Különösén szép, dús Gyermekláncfű telep

Törpe nőszirom

A terület lepkefaunájának avatott kutatója, Szalkay József 1962-ben megjelent közleményében csaknem 650 nagy lepke faj előfordulásáról adott tájékoztatást. A helyről elnevezett lepkefaj, a fóti boglárka legjelentősebb hazai lelőhelyét itt találni. Nagy ritkaság a melegkedvelő, szubmediterrán elterjedésű zörgőlepke. A Kép jobb oldalán a Kevélyek hegycsoport, bal oldalán a Budai-hegység látható

A Dunántúl egyik legteljesebb kilátása: a Budai, a Pilis, és a Visegrádi-hegység hegyei

A lenyomott, hosszú szárú, nedves fű mutatja, hogy itt nemrég két nagytestű állat, valószínüleg disznó pihent.

Ez is mutatja, hogy a Somlyó melegebb korszakok emlékét őrző fajok menedéke. A lepkékről nevezték el a terület bejárását kijelölő lepke tanösvényt. Mivel az egész terület fokozottan védett, az ösvényről nem szabad letérni.

Böhönc - A több száz éves tölgyfa neve. E fát, fiatalabb korában nagy emberek látogathatták, mint Vörösmarty, Kossuth, vagy Deák Ferenc. Hisz a közelében gyakran tartózkodtak.

Molyhos tölgy

Virágos kőris

A lepkéken kívül a területen sok gyíkfaj, harkály, gyurgyalag él. A homokpuszták egykori lakója, a parlagi vipera feltehetően kipusztult.

A Fáy présház

Fáy András  költő gyakran megfordult a hegy lábánál álló Fáy présházban, aki politikus és meseíró is volt egy személyben, 1832-ben vett itt szőlőt, présháza hamarosan a reformkor nagyjainak találkozóhelye lett. Járt itt Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bajza József és Vörösmarty is.

Állítólag egy itteni borozgatás alkalmával született meg a fröccs szavunk. Vörösmarty Jedlik Ányossal iszogatott, aki 1829-ben írta le a szóda hazai gyártásának eljárását. Ahogy borozgattak, Jedlik adott egy kis szódát Fáy borához, és állítólag ekkor találta ki Vörösmarty a túl németesnek tartott spritzer név helyett a fröccs szavunkat, és állítólag e napon írta a Fóti dal című versét is.

Fóti betyár, 2015. Fáy étterem melletti kis parkban. Készítette: Koltai László fafaragó

A Károlyi-kastély

A kastély története és az angolkert kincsei

Fót város belterületén található kastély, nagy parkkal és számos melléképülettel. Műemlék.  A kastélyt a 18. században építette ismeretlen építész; eredetileg földszintes, kastély jellegű épület volt, tulajdonosa Galánthai gróf Fekete János volt. 1808-ban a család kihalása után a Károlyi család vásárolta meg az egykori Fekete-birtokot. 

A 19. század elején egy emelettel bővítették, illetve épült hozzá egy kis kápolna is, és 1820-as és 30-s évek környékén és végeztek rajta kisebb átalakításokat. Károlyi István megismerkedett az akkor még kevéssé ismert Ybl Miklóssal és meghívta birtokára, hogy készítsen számára terveket az épület kastéllyá alakítására illetve egy katolikus templom építésére; később ő lett a Károlyi család uradalmi építésze.

Varga Gábor - Kútszobor, 1997. Nagyon szép szobor, sajnos már rossz állapotban, a kastély mellett található.

Az 1840-es években zajló építkezések során tervei alapján nyerte el a kastély jelenlegi formáját és stílusát, korábbi klasszicista jellegét romantikus stílusúvá változtatva. A belső tereket is jelentősen átalakították: létrehoztak egy húszezer kötetnek helyt adó, csigalépcsővel összekötött kétszintes könyvtárat, a belső terek falait neves festők Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal művei díszítették.

Csodás tó a parkban

A kültéri munkák is jelentős átalakításokat hoztak a kastély körüli park életébe: a kert különleges növényekkel és fákkal betelepítése mellett egy halastavat is kialakítottak. Egy 1851-es leírás szerint „Fót ékességére szolgál az urasági szép kastély, egy gyönyörű angolkerttel együtt, melly jelenleg egész Magyarországon a legszebbek között díszlik.”

Az 1940-es években a második világháború miatt a család elhagyta az épületet, melybe frontkórház költözött. Ez idő alatt a berendezések nagy része eltűnt, nagy részének azóta is ismeretlen a sorsa. A 40-es évek végén az épületet a határőrség foglalta el, ahol szocreál építményekben kialakított kiképzőbázist akartak építeni, melynek bár a tervei is elkészültek, de megvalósításukra nem került sor. 

1957 novemberében a frissen létrehozott gyermekotthon kapta meg az épületet (Fóti Gyermekváros, 1993. április 15-től Károlyi István Gyermekközpont), alapító igazgatója, Dr. Barna Lajos 1983-ig vezette. Üzemelése során számos „modern” illetve „szocreál” kisegítő épület épült, melyek egy részét a 2000-es években felújították. Az eredeti kialakításban több, mint 300 gyerek élt az épületben ami a hatvanas évek végére 900 körülire emelkedett, majd a 2000-es évek elejére – az átalakított családvédelmi rendszer eredményeképp – közel 100 főre csökkent, és ekkorra a gyermekotthon jelentős része már nem a főépületben, hanem az azóta épült épületekben helyezkedett el.

Ispánki József- Nevelőnő gyermekkel, 1964

A gyermekotthonban a 2010-es évek végéig összesen több, mint 6000 gyerek élt. 2019-ben az intézmény különleges gyermekotthon (tartósan betegek), speciális gyermekotthon (pszichés zavarokkal élők), utógondozói otthon (fiatal felnőttek) és kísérő nélküli kiskorúak és menekültek otthona intézményeket is biztosította.

Japán cseresznye

Bókoló madártej

1996 óta bérli a kastély egy részét a Fóti Szabad Waldorf általános iskola, ahol 13 iskolai és 2 óvodai csoportban összesen mintegy 450 gyerek tanul, és 2000-től kezdve gimnáziumi oktatás is folyik. Sajnos azóta visszavették a gyermekektől ezt a csodás helyet!

Forrás:

Szöveg - Wikipédia és saját

Köztérkép

Nagy Sándor - Gyerekek, 1964

Húsvéti hangulat, Namesti Svobody

Séta Brnoban

A városi túra 3. része

Brno hangulatos szép város. A belvárosának utcáin színes villamosok közlekednek, a külső területeken pedig trolibuszok. Személygépkocsi csak a főbb utakon van, csupán szolgáltatók, karbantartók autóit, kisbuszait láttam. Az utak egy szintben vannak, macskakövesek és nincsenek járdák.

Húsvéti életkép, Namesti Svobody

Még a forgalmas, autók uralta utakon sem gyakori a zebra és alig van lámpa, ami segítene az átkelésben. De ez nem probléma. Mindenki megy, ahogy tud. Nem idegesek a sofőrök és a villamos elől is rutinosan tér ki az ember.

A város fő ütőere a vasútállomástól a főtérig vezető Masarykova utca, ill. folytatása a Česká ulica, ezen a tengelyen korzózik a legnagyobb tömeg, itt találjuk a legtöbb üzletet, vendéglátóhelyet. Az impozáns főtér, a Námӗstí Svobody mellett a piacként is működő Zelny trh számít a város legfrekventáltabb terének.

Szent Péter és Pál székesegyház a Špilberk várból

A Szent Péter és Pál-katedrális a történelmi belváros délnyugati szélén lévő Petrov-dombon. Általában ezt keresi fel az a látogató, aki először veti ide a jó sorsa.

Képe megtalálható a cseh tízkoronás érmén. Helyén a 11-12. században épült egy román stílusú kápolna. A 13. század végén már bazilika állt itt. Aztán korai gótikus stílusban újjáépítették. A harmincéves háború idején (1618-48, itt 1645!).

Egy legenda szerint a svéd Lennart Torstenson csapatai hónapokig ostromolták a várost és végül egy végső rohamot intézett a falak ellen, megfogadva, hogy ha délig nem járnak sikerrel, akkor elvonul.

Az összeomlás szélére kerülő védők 11 órakor megkongatták a katedrális harangjait és a támadók visszavonultak. Azóta mindig 11 órakor harangoznak a templomban.

A Denis parkban látható a középkori falrendszer megmaradt darabja. Ezt a díszes építményt ennek jelzésére emelték

A Petrov-dombon fekvő Denis-parkból remek a kilátás. A parkban szökőkút és a Napóleon elleni 1818. évi győztes csatára emlékeztető obeliszk van.

Špilberk vár(németül: Spielberg).

A vár sáncairól lenyűgöző a panoráma Brno városára és a Szent Péter és Pál-katedrálisra. , amelyben a Brno-i városi múzeum (Múzeum města Brna) is helyet kapott.

A vár nagy udvarán látható 119 méter mély kút és a 15 harangból álló harangjáték. Kellemes emlék marad, hogy amikor kiléptem a nyomasztó katakombákból, majd a témát tovább kifejtő vármúzeumba (Brno-i városi múzeum / Múzeum města Brna) a harangok Elvis Presley Love Me Tender című dalát játszották.

A vár múzeum legszebb terme a barokk stílusú patika

A várról és a földalatti katakombákról részletesen olvashatsz a Földalatti Brno 2. rész című blog bejegyzésben.

Szent Jakab-templom (Kostel svatého Jakuba Staršího)

Késő gótikus háromhajós csarnoktemplom, Brno központjában, a (Jakubské náměstí) található. Csehország egyik legnagyobb jól megőrzött gótikus temploma. A torony magassága 94 m.

Története a 13. század elején kezdődik. A templomot német lakosok számára alapították.

A templom alatti földalatti katakombákban található egy rendkívül nagy osszárium körülbelül ötvenezer ember maradványait rejti, különleges elrendezésben, restaurált, fertőtlenített és építészetileg figyelemre méltó módon. A katakombák, ami a legnagyobb Európában a párizsi katakombák után.

Az osszáriumról részletesen olvashatsz a Földalatti Brno 1. rész című blog bejegyzésben.

Kapucinus kolostor

A brünni kapucinus kolostor 1648-51-ben épült korai barokk stílusban és kapucinus rend jellegzetes egyszerű szellemében. A homlokzaton három ablak van, a portál felett pedig egy mozaik látható, amely Szent Ferencet ábrázolja, amint a madaraknak prédikál. A testvérek ma is itt tevékenykednek, egy rövid 1950-90 közötti megszakítással. A 18. században a kolostort bővítették.

A kapucinus templom kriptájába 1780-ig a pincébe temetkeztek. Az itteni holttestek a speciális körülmények miatt mumifikálódtak.

Minderről bővebben olvashatsz a Földalatti Brno 1. rész című blog bejegyzésben.

Régi Városháza

Brno legrégebbi világi épülete a régi városháza. Tornyának tetejére 173 lépcső vezet és 63 méter magasról nézhetünk körül, belépődíj fejében. A belváros egyik legfigyelemreméltóbb történelmi épülete.

A bejárat díszes kapuja felett 5 torony látható. Anton Pilgram kőművesmester építette 1511-ben. A középső torony, hullámosra sikeredett. Állítólag nem fizettek rendesen a mesternek, ezért bosszúból csinálta hullámosra, mintha egy kukac bújt volna bele.

Ahogy áthaladunk ezen a kapualjon a plafontól egy kitömött krokodil alatt haladunk el. Ezt hívják a Brno-i sárkánynak. Ez egy fura ajándékként érkezett ide, persze ehhez is kerekítettek valami legendát. Van itt még múzeum is, amit Anton Pilgram kőművesmesternek rendeztek be.

Zelný trh. – Káposzta piac és szobrai

A Zelný trh a város leghangulatosabb tere. Délutánonként nyugágyakat tesznek ki és azokon bárki megpihenhet. Én is így tettem.

Parnasszus-kút, 1695 Brno legjelentősebb barokk szoborcsoportjának elhelyezéséhez nyújt művészi hátteret. (A kút allegorikus szoboralakjai elszigetelt példái a barokk naturalizmusnak). A tér közepén álló Parnasszus-kúton álló három allegorikus alak: a három ősi birodalmat: a Babilóniai, a Perzsiai, és a Hellén birodalmat jelképezi. Az északnyugati sziklán Babilónia jelképe: bal lábánál koronával, jobb kezében jogarral, alatta egy szárnyas oroszlán. A sziklabarlangot ábrázoló Parnasszus-kút tetején (a legyőzött gonoszt jelképező sárkány felett) Európé szobra áll, kezében jogarral.

Nemzeti Színház, Brno - Reduta Theatre

Wolfgang Amadeus Mozart 2008,

1767-ben, a fekete himlő elől menekülve Bécsből Brnoba utazott a Mozart család. A 11 éves Wolfgang Amadeus Mozart és nővére is megbetegedett, de betegségük nem volt halálos. 1767. december 30-án játszott a kormányzó előtt, a mai Redutában. A szobor Mozart látogatására emlékeztet.

Szentháromság-oszlop A tér nyugati bejáratánál áll. A régi zöldségpiac nyugati bejáratánál 1729-ben állították fel a Szentháromság-oszlopot. A barokk szoborcsoport Antonin Schweigel munkája. A középkorban ezen a helyen egy pellengér állt, ahol a bűnözőket szégyenítettek meg. Az oszlop tetején az Atya, Fiú és a Szentlélek van elhelyezve, az oszlop elején Szűz Mária, a hátsó részén Nepomuki Szent János látható, két oldalát egy-egy angyalszobor díszíti. Az oszlop mellett két különálló talapzaton áll Szent Constantinus és Szent Primitív szobra.

Négy mamlasz 1902. Náměstí Svobody Brno főterének egyik jellegzetes ötemeletes épületének homlokzatát négy elgyötört és elfáradt kifejezésű Atlasz tartja. A palotát 1901-02-ben építtették. A szobrász érzékeltetni szerette volna az épülettartó titánok erőlködését, és olyan bamba arcúra formázta a négy alakot, hogy a mamlasz ragadványnév rajta maradt a házon, és ezzel Brno főterének jellegzetes látványosságává tette az épületet.

Pestisoszlop, Barokk stílusú pestisoszlop 1679-ből

Óramű

Ennek az órának a története is a svédek ostromára és a 11 órás harangozásra utal. Ezért minden nap 11-kor elindul a dildo alakú szobor belesében egy pingpong labdánál kisebb márványgolyó és a szobor testén lévő 4 nyílás valamelyikén kipottyan belőle. Erre aztán turisták vadásznak. Advent idején óránként díszített üveggolyók kaphatóak el.

Egy másik legenda szerint azért márványgolyó, mert a svédek tábornokát Lennart Torstenson generálist, egy éjfélkor kilőtt márványgolyó tudja csak elpusztítani.

Bátorság lovas szobor A Szent Tamás-templom előtti téren áll, Jaroslav Róna alkotása 2015-ből. Egy morva őrgrófnak állították, aki jelentős itteni történelmi személyiség volt. 8 m magas, 4 t súlyú, bronzból készült. Jelentős műalkotásnak tartom. Kubista stílusjegyeket ötvözi a historizáló történelmi stílust is magában hordozza.

Szent-Tamás tmeplom, Moravské náměstí

A város kezdetben vegyes érzelemmel fogadta. Don Quijote és Zsiráf gúnynevet is kapott. A Szent Tamás templom eredetileg késő gótikus stílusban épült és jelentősen megrongálódott a svéd csapatok ostromakor.

Az igazlelküség szobra

Tán kubista jegyeket mutató modernista szobor egy hatalmas kockát próbál felemelni. Nehéz küzdelmet folytat. A háttérben a Bíróság épülete található. Ez egy Justícia-szobor. A talapzaton elmosódott felirat: „SPRAVEDLNOST”, aminek a jelentése igazság. A szobor az igazság megtalálásának a nehézségét fejezi ki, Reménykedünk és hiszünk a sikerben.

Mercury Fountain Kapucinské náměstí

Számtalan étterem és söröző van. Az utcákon díszes büfékocsikból árulnak kávét, fánkot, szendvicset, italokat, van amelyik hangos zenével növeli a hangulatot. Ám ez Csehország, itt a főszerep a söré, a csapolt söré, főleg a Pilsner Urquell-é, amely véleményem, szerint a világ legjobb söre. Nagy habbal csapolják, a habot is érdemes megkóstolni, mert nagyon zamatos.

Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona.

Padowetz original restaurant, Pilsner Urquell, Masarykova

A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben.

Kapucinské náměstí

Fő alapanyagai a lágy víz, a komló, a maláta és a sörélesztő. Az alsó erjesztésű sörök közé soroljuk. Az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon történik. Jellemző, hogy főzéshez a komló meg nem termékenyített nőivarú virágát használják.

Starobrněnská

Egyébként a sör nem olcsó. Egy korsó csapolt sör 60-70 korona, amit 18-19-el kell szorozni. De a sörözők mégis mindig tele vannak. Egyébként a csehek átlagfizetése sokkal magasabb a magyarokénál, legalább 40 °%-al. A sörözőkben enni is szoktak, főtt csülköt, beefsteaket, steaket, disznónyakat knédlivel és vadasmártással.