Reggeli – vacsora

/Két haiku/

Fekete rigó

ugrál a magas fűben:

reggelit kutat

Két őz rág az út

mellett, sötét gazosban-

kocsim figyelik

Trianon

(*)

tizenhat harminckettő

egy - hat - három - kettő

a számok kicsit összekeveredtek

nem ismerték a jó sorrendet

összekeveredtek, hát nem jöttek sorba

így eshetett meg a szégyenteljes csorba

összekeveredtek akkor határok - népek - utak

s vett az igazság eltévesztett utat

így kapott új nevet Kolozsvár meg Szabadka

cirill betűst meg a vajdasági Aranka

Michál lett a Mihályból, meg Mihajlo

a Galérie des Cotelles folyosója meghajlo (tt)

s meggörbült akkor a Kárpátok övezte tér

16.32-től az igazság mit sem ér

tizenhat harminckettő

minden óra számára az időpont újrakezdő

másképp vernek azóta a harangok

mást jelentenek azóta a hangok

mást az egyiknek mást a másnak

közös igazságot már senkitől nem várnak

közös volt a tér, közösen szolgáltak királyt,

a nép közös haza ellenségével ezer éve kiállt;

de már szétszaladtak a népek

apró szomszédvárakban őrtüzek égnek

riadtan lesnek körbe-körbe

elvakítja őket a valóság torz tükre

órájukat nézik mindennap: 1-6-3-2,

nem lesz-e újra tizenhat harminckettő

*A trianoni békediktátumot magyar idő szerint 16 óra 32 perckor írták a Versailles-hoz tartozó Nagy- Trianon-kastély folyosóján, a Galérie des Cotelles-ben.

Ha érted-e jelet,

az ármádiát hamarosan

megleled!

kies holtággal

óv meg az

örök Duna

valaha

halálos sebességgel

versenyzett

idővel és örökléttel

ez a hős dereglyés

csak a parton

ily merész

bátor vikingek

merész utóda,

ki ebben alámerült

/Egyszemélyes izlandi tengeralattjáró/

egy régi gőzös

nem hal meg soha…

egy igazi magyar

mindenhol meglátja

a Balatont

nehéz lánccal

uralja

a végtelen időt

sok-sok viharos nap története

megbúvik a rozsda alatt

dísze, e díszes kompániának,

jutalma,

hogy a bejáratnál állhat

vízre-hegyre ráláthat

Öt haiku

1 (Időtlenség)

Szétfolyt az idő

A végtelen kék égen

Határtalan tér

2 (Messzeség)

Ahol meghajlik

a látóhatár, vár rám

valaki, talán.

3 (Megérzés)

tán bizsereg itt

valami, bár nem vélek

hallani semmit

4 (Hangtitok)

éterek hangja

súgdos más frekvencián

magas ez nekem

5 (Távoli cél)

ha még közelebb

kerülnék a lényeghez

tán többre jutnék

Ma van Walt Whitman születésnapja /1819. május 31./
Ebből az alkalomból:

Walt Whitman – Hozzád szólok

IDEGEN! ha megérint a vágy, amikor elhaladunk egymás mellett, miért
nem beszélsz hozzám?
És miért ne beszélhetnék hozzád én?

(Fordította: Nagy István Paphnutius, 2011)

„Az új világrész nagy mondanivalója a demokrácia. Nem mint politikai elv, hanem mint életérzés. Whitman mindmáig a közösségi érzés legnagyobb költője a világirodalomban” (Szerb Antal).

A’a

Nézem a filmet hawaii vulkánjairól.

Két féle láva ömlik belőlük:

Pāhoehoe - sima, kötélláva, jó láva

A’a - durva, égető, gonosz láva

Nem tudom miért, de ezt megjegyzem.

párhuzamos világok

számtalan alakban létezem

mindenhol mert a létezés végtelen

egyes testeim már halottak

másikak öröklétűek

vagy életben hagyottak

Kvantum-elágazás

nem mindig sikerül elkapni a pillanatot

tetten érni egy átsuhanó gondolatot

pedig e kvantum-elágazás

miatt bár mi vagyunk,

párhuzamos valónk

mégis valaki más

Desdemona háza

Contarini Fasan Palota

Sok monda övezi e házat

- egy biztos-

átjárta szerelem, s bánat;

hogy Palma Querini élt itt,

vagy Desdemona,

nem tudja csak a lagúna,

de az bizony hallgat;

hogy Nicolo Contarini

szíve hasadt meg itt, vagy

Cristoforo Moro lelke szakadt;

bizony már Shakespeare-nek

is csak egy legenda maradt.

Desdemona háza a Canal Grandén

A Grand Canal minden épületéhez sok rejtély és titok kapcsolódik. A Basilica della Salute előtt, a gyönyörű Contarini Fasan Palace található, amely a hagyomány szerint Desdemona háza. Szép kis gótikus palota, elegáns, faragott erkéllyel, jobbján a Morosini palota, balján a Contarini Palace.

A legenda szerint egy velencei hős katonavezető, Nicolo Contarini élt itt, aki a törökök elleni háborúban, az 1500-as évek első felében harcolt. Bőre sötét volt, ezért úgy hívták: a Mór.

Az ő története kicsit más, mint Shakespeare-é. A hős feleségét itt Palma Querini-nek hívták, aki szenvedett férje féltékenysége miatt. A nő visszatért eredeti családjához, mert azzal vádolta férjét, hogy az meg akarta fojtani. A férfi később visszacsalta a házba és megfojtotta.

Egy másik monda szerint, Shakespeare nevezte el Othello-t, Cristoforo Moro*-ról (innen a beceneve "a mór"), aki a velencei flotta admirálisa volt. 1505-ben kinevezték Ciprus helytartójának. 1508-ban 14 gályával visszaindult Velencébe. Candia felé hajóztak (a mai Kréta, akkor a Velencei Köztársaság része), a feleség titokzatos körülmények között, utazás közben eltűnt. (Tulajdonképpen, ebben a változatban is megfulladt!) 1515-ben újra megházasodott. Feleségül vette egy lezzei nemesember, Donato lányát, aki egy igen nehéz természetű hölgy volt, ezért fehér ördögnek (Demonio Bianco) hívták a háta mögött. Így lett Shakespeare hősnője Desdemona. Így került a történetbe Ciprus.

*(Nem keverendő össze a sokkal híresebb velencei dózséval, akit szintén így hívtak, 1462-től 1471-ig, haláláig töltötte be tisztségét.)

Az Othello-t Shakespeare 1603 körül írta. A dráma, a féltékenységről szól, amit fondorlatosan önös érdekek szolgálatába állítanak. Fő forrása Giovanni Battista Giraldi– Száz rege /Hecatommitti/ című mesegyűjteménye. Ebben dolgozza át Cristoforo Moro történetét Giraldi. Shakespeare pedig ebből fejlesztette tovább a történetet. A Száz rege történetében Desdemona az egyetlen megnevezett szereplő. A név görög eredetű, jelentése szerencsétlen, az olasz nyelvben pedig, démontalan. A többi szereplő nem kap személynevet a történetben. Az eredeti történetben, egy zászlós epekedik Desdemona után, de az elutasítja őt. Ezért bosszút áll a mór felhasználásával. Othellóval ellentétben Giraldi mórja nem bánja meg szeretett feleségének megölését. Ezután a mór és a zászlós elmenekülnek Velencéből, de később megölik őket.

De hogyan került ebbe a házba Shakespeare Desdemonája?

Friedrich Nerly, más néven Nehrlich (1807. Erfurt, Németország - 1878. október 21. Velence, Olaszország) türingiai származású festő volt és Velencében élt. Itt Cavaliere Nerlivé néven alkotott. Az 1850-es évek táján megfestette a Santa Maria dell’Orto negyedében levő, úgynevezett Othello-házat, a Casa dei Mori-t. Ezt azért hívták így, mert valamikor Morea-beli görögöké volt. Azért, hogy a képnek párja is legyen, vászonra vitte a Santa Maria della Salute templommal szemben álló Contarini-Fasan-palotát, és tréfából azt mondta rá, hogy ez a Desdemona palotája. Idővel kezdett elterjedni a palota „új neve”. Ekkor a festő próbálta elmagyarázni, hogy e nevet csupán poénból adta a képén látható palotának, nem hittek neki. A név rajtamaradt örökre.

Friedrich Nehrlich festménye a palotáról, amit tréfásan Dezdemóna házának nevezett

De, ha Othellonál járunk, egy másik velencei épület is viseli a nevét, a Campo dei Carminin. Talán úgy történhetett, hogy a Guoro családé volt, s a nép e nevet összetévesztette a moro szóval.

Forrás: olasz források mellett felhasználtam, Tóth Béla mendemondák című, 1900-ban megjelent könyvének ide vonatkozó részeit.

Ammonitesz

Csigaforma csontházamban éltem.

Létem megkérdőjelezhetetlen. Végem

senki nem láthatta előre. Fejlábacskáimmal evickéltem,

lebegtem végtelen időben az ősóceánok vizében.

Aztán az élet megváltozott, ahogy minden

átcsúszott a paleocénbe. Minden szinten

és térben, fogytunk-fogyatkoztunk. Hírte-

len megéreztem a változás poshadt mocsárszagát

és úgy döntöttem, nem lenne jó nekem odaát

Nincs értelme törzsfejlődni, most mindent feladok,

nincs már kedvem túlélni, úgy döntöttem kihalok!

Tata, 2010. 04. 29. 8.00 Hazafele jövet