A Wekerle-telep

Kisváros a nagyvárosban

Egy 20-as 30-as évekbeli álmos kisváros, amely ásítozik a nyári melegben. Nincs teleszórva szobrokkal és szökőkutakkal. Kolodko is elkerülte eddig. Apró kis zöld terek, amelyeket nem nagyon használnak semmire. Széles utak. Nincsenek közlekedési lámpák és nagy áruházak. Nincsenek parkoló órák, még felfestett parkolókat sem láttam.

Nincs villamos, troli, metró a közelben, a Határ útnál, ahol az első pláza is van. Itt inkább kis boltok, pékségek találhatóak, például a Kenyérke, vagy a Kispiac. Csak páran vannak az utcán, kutyus sétáltatás ürügyén. A Kistigris fagyizó előtt a legnagyobb tömeg, 5 fiatal áll sorba fagyiért. A falak pedig nincsenek agyonfirkálva.

A helyi Deák Ferenc Gimnázium pedig trendi graffiti cégért kapott. A központi, sarkára állított négyzet alakú köztéren vannak azért elég sokan. Nagy, jórészt fém zenepavilon, ahol állítólag helyiek szoktak zenélni. Egy padon két fiú beszélget, kis sportpályán tinik kosaraznak ordító magyar rap zene mellett.

Kós Károly szobra

Wekerle Sándor szobra

Ezt a részt nagyok játszóterének hívják. A kicsik játszóterén nagy az élet. Hinták, mászókák, csúzdák, beszélgető szülők, ingyenes vécé, árnyas fák. A városrész leginkább élettel telibb része. A füves részen 40-es férfi, leterített pokrócon jógázik. Mellette hangszóróból technot hallgat. Érdekes módja a lazulásnak. A park központi részén két szobor. Kós Károly és Wekerle Sándor voltak azok, akik nélkül ez a hely talán nem is létezne.

A központi park

Általános iskola

Itt nincsenek turisták. Mostanában vannak már helyiek által szervezett tematikus séták. Időnként eljön néhány érdeklődő, mint például én is, akit érdekel Budapest története és valami másra kíváncsi, mint egy színes, nyüzsgő világváros. Most szombat délután van, 35 fok és ahogy járom az utcákat, olyan érzésem van, hogy én vagyok itt az egyetlen idegen, az egyetlen turista.

Tudtam, hogy meleg lesz, ezért már előre érdeklődtem, hogy hol tudok majd egy kicsit hűsölni és meginni egy pohár sört. A Mészáros Lőrinc utca 45 alatt található Post Balaton névre keresztelt helyet javasolja bennfentes ismerősöm, Márkus. A Post Balaton

Mészáros Lörinc? -emelkedett meg a szemöldökön, ezért utánajártam, hogy ugye nem? Nem az a Lőrinc. A telep története amúgy is érdekelt, de nézzük meg először ezt az utcát.

Mészáros Lőrinc ferences szerzetes volt. 1466 és 1514 között élt. Hívták még Nagybotú Mészáros Lőrincnek, de gyakran, azóta is csak Lőrinc pap-ként említik. A Dózsa György-féle parasztfelkelés résztvevője, egyik vezetője volt. 1514. július végén Bihar városának ostromakor, a Tomori Pállal vívott csatában serege megsemmisült, fogságba esett, és mint a felkelés vezetőjét, Kolozsváron, máglyán elégették. Nem csak itt a Wekerlén van róla elnevezve utca, de Győrben, Szolnokon, Hajdúböszörményben, Törökszentmiklóson, Várpalotán, Cegléden, Kiskőrösön, Csemőn is Szülőhelyén Megyaszón iskola viseli a nevét. De Lőrinc pap tér is van a 8. kerületben.

A Barátok közt ház, a Kós Károly téren. Itt forgatták az ikonikus magyar tévésorozatot.

Egy iskola igazgató háza. Akkoriban még így becsülték meg a pedagógusokat

A Wekerle története: A 19. század végén nagy építkezések kezdődtek és nagyarányú iparosodás indult Budapesten. A munkákhoz sok szakemberre és munkásra volt szükség. A növekvő városban épült lakások nem voltak képesek befogadni a emberek tömegeit. Szükségessé vált az állami beavatkozás, a problémák megoldása érdekében. 1908-ban Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére az állam megvásárolt egy eladó birtokot Kispesten, hogy ott munkástelepet hozzanak létre.

 A Kós Károly kapu

Zrumeczky-féle nyugati kapu

Felkérték az ország neves építészeit, hogy tervezzenek lakásokat, típusházakat. Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Schodits Lajos, Eberling Béla, Wälder Gyula, Györgyi Dénes, Tornallyay Zoltán, Heintz Béla álmodta és tervezte meg ezt a világot.

A minta, az angol városok munkásnegyedei voltak. Viszonylag kicsi, 44–46 négyzetméteres lakások, társasházi lakások, a tanárok és tisztviselők részére pedig nagyobb, polgári házak épültek. Létesítettek iskolákat, óvodákat és felekezeti templomokat is. 

Az 1908 és 1930 között felépült telepen 20 ezer ember jutott lakhatáshoz. A munkások java állami vállalatoknál dolgozott. A telepen összesen 48-féle típusház van, faberakásos, fapalettás, szecessziós, neogótikus, romantikus épületek, boltívekkel, földszintes, egy-két emeletes, 2, 6, 8 és 12 lakásos házak is.

A Kós Károly tér egyik csodás részlete

Tanuszoda

A házak többségéhez vécét igen, fürdőt nem terveztek, erre közfürdők létesültek. Terveztek még kórházat és villamos vonalat is, ám ezek nem valósultak meg. A telep tervezésekor 50 ezer fát ültettek a közterületekre, sok platánt a főbb utak mentén, a házak elé pedig 16 ezer gyümölcsfát.

A telepet úgy tervezték, hogy a szívében legyen egy főtér, ami egy közpark. Köré a legjobb építészek álmodtak meg épületeket és impozáns kapukat. Ebből a térből sugár irányban indulnak ki utak, 8 irányba. Ezeket pedig keresztutcák kötik össze, akár egy pókháló.

Római katolikus templom

Hangulatos pihenőpad

A Wekerletelep 2011 szeptemberében vált véglegesen műemléki jelentőségű területté.

A végére pedig egy kis történet: Amikor beértem a Wekerlére, elhaladtam egy hangulatos, kerthelyiséges vendéglő mellett, amit Wekerle étteremnek hívnak. Gondoltam, majd visszaúton benézek. Ám visszafele jövet a hely eléggé tele volt, utólag egy nagyobb társaság lehetett ott, valamilyen iskola végi ünneplés, esetleg más családi ünnep alkalmából. Így kihagytam. Majd betérek a következő alkalommal. Ugyanis elterveztem, hogy visszamegyek, majd, ha már a fák lehullatták leveleiket, hogy az épületeket jobban lefotózhassam. Már elhagytam az éttermet, amikor szembejött egy öltönyös, hetven körüli úr. Megszólított:

-Mondja, nem tudja merre van Wekerle étterem?

De tudom, - mondtam, mintha mindig is itt laktam volna. - Itt, a Pannónia utcában van, innen kb 200 méterre.

Megköszönte és továbbment.

Én pedig büszkén, hogy lám már szinte itthon vagyok, haladtam tovább.

Wekerle! Köszi, hogy pár órára befogadtál!

Források:

We Love Budapest

Wikipedia

Turista magazin

Saját források

National Geografic Magazine

Neogótikus épület

MINDEN FOTÓ A SAJÁTOM!

Parlagi galamb

galamb-nász

/haiku füzér/

parlagi galamb

szájában ágacskával

fészkét építi

lesben figyelem

ahogy elszáll előttem:

fa lombjába vész

párja ott várja

puccos fészekalj készül

rejtett rejteken

azután bőszen

turbékol a galambpár

szerelmetesen

tojás is kerül

hamarosan kettő is

galamb-alomba

majd nyugodtság lesz

várakozás - izgalom

család alapul

Tata, 2024. július

A XX. század második felében a galamb, különösen a fehér galamb a béke szimbólumává vált. Pablo Picasso tette híressé. Nem tudom, hogy hogyan kezdődött, de Picasso azt nyilatkozta, hogy mindig is voltak galambjai. Két tényt rögzíthetünk ezzel kapcsolatban. Picasso egy olajfa ágat szájában tartó galambot ábrázoló litográfiát készített, az 1949-es párizsi békekongresszus plakátjára.

A másik tény, hogy az április 20-án kezdődő kongresszus előestéjén megszületett Picasso 4. gyermeke, Paloma. Paloma galambot jelent a spanyol nyelvben. Később számtalan formában, variációban és példányban készült a Picasso-galamb, amelyek közül tán a leghíresebb egy 1961-ben készült grafika.

Koldusszállás körtúrában

Koldusszállás neve minden kéktúrázónak ismerős lehet, hiszen át kell rajta haladniuk. Tatabánya közelében található. Ha Tatabányáról és túrázásról beszélünk mindenkinek a Kő-hegy, rajta a monumentális Turul szoborral, a Szelim-lyuk és az aknatoronyból átalakított Ratzinger Vince kilátó jut az eszébe.

Virágtenger a kiírtott erdő helyén.

Erre a túrára egy olyan útvonalat terveztem, ami a Kőhegy oldalából indul, érinti a Veres-hegyet, Koldusszállást, majd jelzetlen utakon keresztül ismertet meg a Nyugati-Gerecse turistamentes vidékével, majd visszatér a kiinduló pontra. Tulajdonképpen egy körtúra Koldusszállás környékén.

A Nyugat-Gerecse Tornyópuszta, Koldusszállás, Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Baj, Szomód, Dunaszentmiklós, Dunaalmás és Neszmély mögötti területen fekszik. Gyakorlatilag a Dunáig húzódik.

Legfontosabb hegyei a Nagy-Somlyó, a Veres-hegy, a  Kő-hegy, az Öreg-Kovács, a Szőlőhegy és a Kőpite. Ezen hegytömegek több kisebb részre tagozódnak és további tájelnevezéseket és csúcsokat is találhatunk.

A terület, leszámítva a kéktúra vonalát, eléggé csendes, elhagyatott és szemétmentes. Nagy eséllyel találkozhatunk szarvasokkal, őzekkel, rengeteg rovar és lepke szorgoskodik a természetben.

Egy nagyon érdekes gombapár. A szárnál látszik, hogy egymásra fonódtak, kalapjuk pedig összenőtt.

A területen barlangok bújnak meg és ezt szó szerint kell érteni. Nem egyszerű megtalálni őket. Én kettőt megkerestem:

Veres-hegyi barlang

Kisréti víznyelő barlang

Ahol korábban kiírtották az erdőt, most szántóföldi művelés folyik. Épp aratják a búzát.

Sűrű, jórészt turistamentes erdő.

Egy kép a Koldusszállásról:

...és végül a túra útvonala:

4 haiku

már visszavettem

az elvárásaimból

mentális petting

ahogy haladok

szüntelen tapasztalás

sárga téglás út

az égi jelek

ha sorsom vezetik is

honnan tudhatom

mennyi vergődő

megnyomorodott lélek

néma sikolyok

Saját fotók, Gerecse, 2024

Hajnal van

sötétben megragadt reggel

iszapízű izzásban

egyszer tán a nap is felkel

érzem ma nem lesz pardon

hajnalba virrasztó öregasszonyok

kutyái vicsorognak a sarkon

jöhetne már az a terepfurgon

ami majd elragad

magával sodor a sárga-téglás úton

s valahol a Mátra tövében

ledob a térkép szélére

mint a forgószél Dorothy-t a mesében

 Vers és képek, 2018.

GEOFFREY FARMER - Time-Interrupted

Forrás: canadianartca

Reflexió

/Geoffrey Farmer – Time Interrupted címú képéhez/, 2012

(Art-Basel, 2013)

Valami megszakadt

végighasadt

a térben definiált anyag

elveszítve időt

s mindenféle fizikai síkokat

valami megszakadt itt benn

durva vászonból szőtt

lelkemben

éles a seb

gyógyítható lenne

de ehhez már nincs erő

felkutatni merre van

a gyógyerő

valami megszakadt

a térben tévelygő

szövettestben

az idő nem gyógyítja

számomra értelmezhetetlen

sok dimenziós e tér

melyben ténfergek

vége nem lesz soha

csak elférek míg élek

soha ne bántsatok

míg élek

vérem csak szivárog

nem szédülök

sebnyalogatással elvagyok

hát soha ne bántsatok

még élek

míg lelkem el nem fogy

Tata, 2015.

napfényben fürdik az erdei ösvény

napfényben fürdik az erdei ösvény

az égig érő bükkök ernyői közt

beszökik a fény

egy holtfát fotózom

csodálom:

haldoklásában is vannak céljai

otthont adni

szállást és táplálékot

közösséget teremteni

mikrouniverzumot

tökéletesebb lény egy fa

mint az ember

aki minden tulajdonságában ellentéte

öncélú

önző

magamutogató

hiú

érdekből cselekedő

fölényes

kirekesztő

a fa

növésében egyre tökéletesebbé válik

ha baj éri

meggyógyítja magát

vagy belepusztul

de mindenképpen

hasznára lesz a környezetének

s ha megnézzük

a fa és az ember kapcsolatát

mit láthatunk?

az ember neveli a fát

amíg az hasznos neki

aztán kivágja

feldolgozza

elégeti

és a fa ekkor is szolgál valakit

az embert

a fák többen vannak

az ember pedig hiába alkotta meg a láncfűrészt

hogy bármelyikük vághasson ki fát

amikor már nem lesz ember

még egy emberöltőnyi idő sem kell

hogy nyomait eltüntesse

fa lesz majd mindenhol

ahol addig ember élt

már nem lesz idő sem

hisz azt is az ember találta ki

önmagának

hogy sürgesse

gyötörje vele a lelkét

az elfelejtett időre már nem lesz

aki emlékezne

a fák pedig nőnek tovább

szaporodnak

magoncai megküzdenek a fa-létért

benépesítve hajdanvolt feltört ugarokat

eltüntetve házakat és udvarokat

lassan helyre áll akkor a rend

a természet rendje

amit egy túlfejlődött emlős faj felborított

új fajok születnek

és minden megy tovább a maga útján

nem lesznek már emlékek és semmi se

aminek csupán az idő függvényében lenne értelme

napfényben fürdik az erdei ösvény

az égig érő bükkök ernyői közt

beszökik a fény

egy holtfát fotózok

csodálom

pillanatnyira vagyok álomtól és valóságtól

megértettem miben különbözöm e világtól

Saját fotók, 2024. június hó

A holtfa, amely e verset ihlette a múlt században táborozott le oda, ahol én is találkoztam vele, az Öreg-kovács hegy jelzésektől mentes részén...

Kéklő búzavirág mező a búzatábla közepén, Vértesszőlős határában

Napfényben fürdő nyári erdő

Egy gerecsei klasszikus útvonalon

Vértesszőlős - Öreg-kovács-hegy - Baji szőlőhegy - Baj - Tata

Ez egy könnyen megközelíthető, jól járható útvonal, Vértesszőlős határának gyönyörű látványával, az Öreg-kovács hegy hatalmas bükkjeivel, az Árpád-korból itt maradt kápolna helyreállított alapjaival, adótoronnyal, víznyelő barlangokkal.

A háttérben a Kő-hegy és kilátója, az aknatorony (Ratzinger Vince kilátó). A hegy előre kiugró részén székel a Turul madár, 1896 óta.

Az Ökörfarkkóró mindenki figyelmét magára vonja. Méretei és gazdag virágzata öröme turistának és nektárgyűjtő rovarnak egyaránt.

Vértesszőlős látképe a hegy Simon halála nevű részének kilátópontjáról. Eredetileg a piros sávon indultam a falu buszmegállójából. Útba esett a híres előember telep múzeuma is, de nem mentem be. Ez a rész azonban nem érhető el jelzett úton, le kell róla térni.

Felérve az Öreg-kovács fennsíkjára, hatalmas bükkök nyújtanak védelmet a nyári nap sugarai elől. Ez egy csodás bükk, ami már haldoklik. De állatok és növények komplett mini univerzuma fogja birtokba venni, míg a gombák le nem bontják.

Íme egy kép erről az óriásról, ami nemsokára kidől, de mindig is hasznára lesz az erdő ökoszisztémájának.

Étlap, ki mit kíván, merre szeretne menni... Ám ahová én készültem, oda nem vezet jelzés.

A hegy legmagasabb részén található a régi és az új adótorony. Este távolról látszik a tetején villogó piros lámpa. Egyébként nappal is villog.

Az Árpád-kori kápolna romjai. A kora középkorban itt volt Kovácsi település. Ez van belőle a felszínen.

A hegynek ez a része elérhető sárga és piros jelzéseken is.

Ezt a hatalmas, darabokra tört bükköt könnyebb megkerülni, mint átmenni rajta.

Amikor tovább indultam a kápolnaromtól, rátértem a Kereszt út nevű útvonalra, amelyen stációk közt haladva éri el az ember a baji Szőlőhegy területét. Távolról látszott, hogy a Nap milyen érdekesen világítja meg azt a pontot. Ennek a területnek a neve: Kereszthát.

Ez az óriás, amely a környező fennsíki legelő egyetlen fája, uralja az utat.

Az egyik stáció. Helyi családok összefogásával készültek ezek az igényes kivitelezésű építmények.

Az útról letérve, gomba, szamóca, Minden földi jó, amit az erdő adhat.

Az erdőnél nincs jobb léleksimogató hely, nincs jobb terápia. Különösen, ha csendben vagyunk és hallgatjuk a fák suhogását és a madarak éneket. Vendégek vagyunk itt és vendégségben tudni kell, hogyan viselkedjünk.

Én soha nem hagyok nyomot. Persze a lábnyomom ott marad, de nem tudok repülni. Nem viszek el, és nem hagyok ott dolgokat. Főleg nem szemetet.

Ezt a részét a Kereszt útnak, Rheim hegynek hívják. A lefolyó csapadék árkot, majd kanyont vés a hegy testébe. Lejjebb már akkora, hogy beleférne a panelház.

A Kereszt út első stációja, szemben paddal, ahol ültem én is, amikor ezt a fotót készítettem.

A Szőlőhegyről lejövet ilyen kilátópontokkal ajándékoz meg az út, ha már idáig eljutottál. Az előtérben Baj, a háttérben Tata látképe.

A Kereszt út alsó részében, hétvégi házak, kisebb borponcék és néhány feltörekvő pincészet is található.  Ők ilyen részlettel gazdagították az utam.

Nagy élmény a löszbe vágott úton végigmenni, amit éppen besüt a kora délutáni nap. Hány ember, ló kordé és modern autó ment már itt végig, amíg ilyen mély lett ez az út.

Visszanézek, honnan jöttem. Ez a Szőlőhegy Baj felöli oldala, a Rheim hegy, mögötte az Öreg-kovács.

Ideteszem a térképet is. Menj te is végig. Halkan és lehetőleg semmi nyomot és szemetet nem hagyva. Az erdő nem értünk van és túlél minket.

Fotó és szöveg: Paphnutius

Vérteskozma

A Vértes ölében megbúvó kincs

Vérteskozma, a Vértes déli részén fekszik. Nem túl magas, de meredek hegyek találhatók a településtől délre, egészen a Székesfehérvárra, illetve Csákvárra tartó útig, illetve Kőhányásig.

Ez az út volt annak idején az Esterházy grófság kocsi-sztrádája, amely egészen Tatáig vezetett. Az itteni erdőrengeteg szinte érintetlen, hisz fokozottan védett természeti érték, amit védenek. Csupán néhány rész járható, illetve a védett részeken tilos letérni a turista jelekkel ellátott útról. 

Amikor erre a területre megterveztem ezt a túrát, én is figyelembe vettem ezt. Olyan helyekre nem mentem, ahová tiltva van. Minden természetet szerető embernek ez kötelessége!

Hársvirágzás

A múlt heti szári túrámtól délre lévő területet jártam be. Hasonlóan érintetlen, 16 km megtétele alatt egy emberrel sem találkoztam. Viszont annál több erdei állattal: vaddisznóval, őzekkel, csodás bogarakkal és lepkékkel. Csodás madárdal vezetett végig az úton. Mostanában rászoktam, hogy mobilommal madárhangokat rögzítek az erdőkben. Nagyon jó szórakozás. 

A túrát úgy terveztem, hogy a vége, a falun vezessen végig.

Vérteskozma területe már az ősidők óta lakott volt. Első írásos emléke az 1300-as években történt. A Gesztesi-várhoz tartozó területként írnak róla. Katonák szálláshelyeként tartották számon. A török időkben a legtöbb magyar faluhoz hasonlóan elnéptelenedett. 1744-ben 59 katolikus sváb családot telepítettek be a faluba, akik erdőgazdálkodást végeztek és földet műveltek.

A község sorsát a második világháború pecsételte meg, mivel a frontvonal több mint három hónapon keresztül a Vértesben húzódott. 1946 május 18-án 318 német származású lakosát telepítették ki német származása miatt.

Mindössze négy család élt tovább a faluban. Aztán a települést Gánthoz csatolták a közeli Kőhányással együtt. Én még ismertem olyan családot, akik a 90-es évek elején adták fel itteni házukat és költöztek Gántra.

A viszonylag érintetlen vadon nagyon jó vadászterület. Ismert politikusok rendelkeznek vadászházzal Gánton és jómagam is láttam híres politikai személyiségeket egy tél végi vadászatra indulni a 2000-es évek elején, amikor arra szerettem volna menni, hogy texasi rokonaimnak megmutassam, hogy néz ki a hó.

Annak idején Kádár János egyik kedvenc vadászterülete volt a vidék. A gánti kocsmát is sokáig Kádár kocsmának hívták. De már régóta nem. Állítólag a vöröshagymás zsírosdeszkát szerette nagyon, vörösborral leöblítve.

A Pamlag-völgyi hasadékbarlang, alíg észrevehető

Az erdők nagyvadban is gazdagok. Annak idején egy akkora vadmacskát lőttek itt Kozma mellett, hogy egy nyugat-európai világkiállításon arany érmet nyert a kitömött trófeája.

Ma, ahogy az erdőt jártam, én is találkoztam egy hatalmas vaddisznóval. Olyan nyugodtan eszegetett, hogy mintegy 20 méterre meg tudtam közelíteni.

Mára Vérteskozma újra benépesült. Nem lehet új házat építeni, csak a meglévőket felújítani. Nincsenek új eladó telkek.

A kirándulók kedvelt célpontjává vált ez az egyutcás zsákfalu. Autóval csak az itt ingatlannal rendelkezők hajthatnak be. A többieknek a falu szélétől néhány száz méterre kijelölt parkolóból gyalog kell megközelíteni.

Természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik. Egy Községvédő Egyesület gondoskodik róla, hogy a tradicionális utcakép, a házak megmaradjanak.

Amikor a napos rétről, a félhomályos erdőbe visz az út.

Forrás:

Wikipédia

VérteskozMa

Csodálatos Magyarország

Saját leírások

A középkor szelleme Wieliczkában és a világhírű sóbánya

Bármerre megyek Magyarországon, számtalan vár és templomrom található. Városainkban is volt középkori városfalak maradékai, mind-mind számunkra fontos és értékes műemlék.

A középkori várost körülvevő fal tornya, Wieliczka

Tőlünk északra a Felvidéken, Lengyelországban, vagy Csehországban már sokkal épebb várakat, középkori városközpontokat őrzött meg a történelem, az utókor számára. Nem járt arra a török.

Wieliczka

Wieliczka lengyelországi település, Krakkó agglomerációs körzetében. Lakosainak száma 27 ezer fő. Nagyon régi város, 1123-1127 között alapították és 12. században épült fel. 1290-ben pedig már városi rangot kapott. A város alatt található a világ egyik legrégebbi sóbányája.

Wieliczka

Nem saját fotó!

Hangulatos főtere van, egy érdekes művészeti alkotással. Bányász alakok tartanak egy 3D technikával, a járófelületre festett sóbányába.

A kősót 13. századtól bányásszák. Ez a világon az egyedüli olyan bánya, melyben megszakítás nélkül folyt a kitermelés, a középkortól máig. A sótelepek a miocén korban keletkeztek, a bádeni korszakban. 15 millió évesek. A miocén kori tenger eltűnésekor, a Kárpátok északi előterében, zárt tenger alakult ki, növekvő sótartalommal.

A főtér bányacsillével

A forró éghajlat és a Kárpátok felgyűrődése, a tengerfenék megemelkedése lehetővé tette az üledék lerakódását. Először a karbonátok, majd a szulfátok, végül a kősó vált ki. A folyamat 15-20 ezer évig tartott, majd a medence iszappal és agyaggal töltődött fel. A későbbi tektonikai folyamatok mintegy 10 km-rel tolták arrébb a sótelepeket, a mai helyükre.

Kopernikusz kamra

Az elmúlt évszázadokban számos híresség megfordult itt. Kopernikusz, lengyel csillagász, az 1500-as években. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elméletének kidolgozása, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, a Hold pedig a Föld körül. Tiszteletére neveztek el egy termet Kopernikusz-kamrának. Ez a terem 1785 előtt alakult ki, a zöld kősó bányászata folyamán. 1973-ban születésének 500-adik évfordulóján Kopernikusz sószobrát is elhelyezték itt.

Bányász életkép

Az 1800-as években Johann Goethe író, költő, a német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője, aki remekművek sorát alkotta. Róla nevezték el a bánya egyik termét Weimar kamrának, hisz a költő életének legfontosabb éveit ott töltötte és ott is van eltemetve. A Weimar kamrában mini hang- és fényjáték zajlik a sóbányászást mutatja be.

Sóból faragott életkép a Bibliából

Frédéric François Chopin lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz, az 1800-as évek első felében.

A pápa szobra

Karol Wojtyla, aki a környéken született és II. János Pál néven pápa lett belőle 1978-ban és mára már szenté avatása is megtörtént. A bánya védőszentje, aki 1999-ben pedig hivatalosan kanonizálta Szent Kingát a sóbányászok védőszentjévé.

Sielec-kamra

Végül, William Jefferson Clinton, azaz Bill Clinton, aki 1993 és 2001 között az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke volt.

A bánya 1976-tól műemlék, 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 1989-ben pedig a veszélyeztetett világörökségi helyszínként is bejegyezték. 1989-től Lengyelország történelmi emlékhelye. Hatalmas népszerűségnek örvend, évi több, mint 1 millió látogató keresi fel, akiknek 60%-a külföldi.

Én is kétszer jártam ott, 1981-ben és 2019-ben.

A turisták által bejárható rész hossza mintegy két kilométer. A 64 méter mélyen kezdődő sóbányába több emeletet kitevő 378 lépcsőfok megtételével lehet lejutni. Innen indul a nem mindennapi túra. A közel 2 órás kirándulás alatt kápolnákat, járatokat, kamrákat és tavakat lehet megnézni.

Kifelé pedig bányalifttel lehet kijönni.

Utolsó vacsora - sókép a Szent Kinga kápolnából

A bányában 9 szintet különböztetnek meg. Az első 64 m mélyen van, a legalsó 327 méter mélyen fekszik. A tárnák összes hossza az összekötő folyosókkal, tavakkal, termekkel, aknákkal együtt meghaladja a 300 kilométert.

A bánya egyedülálló mikroklímával rendelkezik, melynek a nagy pára- és nátrium-kloridtartalom mellett állandó a hőmérséklete 12-14 °C. A 135 m mélyen fekvő Wessel-tó termébe rehabilitációs turnusokat szerveznek légúti betegségekben szenvedő személyek számára.

A wieliczkai bánya világszerte ismert földalatti turistaútja már a 18. és 19. század fordulóján kialakult. 20 teremből áll és körülbelül 3 km hosszú. A túra időtartama körülbelül 2 óra.

A Kiégett-kamrában, ahol egykor metán robbanás volt, látható a sújtólég elleni védekezés kezdetleges módszerét. Hosszú botokra erősített fáklyákkal égették a mennyezeten felgyűlő gázt.

Janowice terem

Janowice, egy falu Wieliczka közelében. A kamrát a 17. században alakították ki. A teremben elhelyezett szobrok a wieliczkai sótelepek keletkezésének legrégebbi legendáját illusztrálják. A kősó bányászását a 12. század végén, Szemérmes Boleszláv király és felesége, Szent Kinga uralkodása idején kezdték meg. A legenda szerint, amikor Kinga, IV. Béla lánya megérkezett Lengyelországba, szeretett volna új hazájának valami rendkívüli ajándékot adni.

Szent Kinga a főoltáron

Amikor megtudta, hogy Lengyelországban nem termelnek ki kősót, ami abban az időben komoly jövedelmet jelentett volna, apjától IV. Bélától a máramarosi sóbányát kérte. Amikor Kinga meglátogatta ezt a sóbányát, jegygyűrűjét az aknába dobta, annak jeléül, hogy birtokába vette a szóban forgó sóbányát.

Szent Kinga-kápolna

Lengyelországba utazott és amikor Kinga Wieliczkába ért, megparancsolta, hogy az egyik dombon kezdjenek ásni. Csodák csodájára, néhány ásónyom után megtalálták a Magyarországon eldobott gyűrűt és a sót. Itt nyitották meg az első sóbányát.

Szent Kinga-kápolna

A sóbánya legcsodálatosabb terme a Szent Kinga-kápolna, mely méreteit tekintve egy föld alatti templomnak is nevezhető. A terem 54 méter hosszú, 18 méter széles és 12 méter magas. S mindezt 101 méter mélyen a talajszint alatt találjuk.

Nagy Kázmér mellszobra

Nagy Kázmér-kamra

A termet Nagy Kázmér lengyel királyról nevezték el, aki a krakkói sóbányákról törvényt alkotott. 1968-ban, a törvény kibocsátásának 600-ik évfordulóján történt a névadás, egyúttal akkor állították fel Władysław Hapek bányász-szobrásznak a nagy királyról készített.

Michałowice-kamra

Ez a turistaút egyik leglátványosabb kamrája. 35 m magas, és mintegy 100 évig bányásztak benne sót a 17. század közepétől a 18. század közepéig. Méretei létesítésétől kezdve különleges beomlás elleni biztosítás építését igényelték, sótömbökből építettek támfalakat és támpilléreket, melyeket végül hatalmas gömbfákból épített két, rendkívül látványos pillérköteggel egészítettek ki az 1870-es években.

Sielec-kamra

Ebbe a terembe gyűjtötték össze a bányában használt, a só vízszintes szállításra szolgáló eszközöket, amilyen például a „magyar kutyának” nevezett, emberi erővel vonszolt kis kocsi, mely a sóbálványok mozgatására szolgált, vagy a sóval töltött fahordók szállítására szánt szánkó volt. Az összes fából készült eszközt az évszázadok alatt eredeti minőségében konzerválta a sós levegő.

Bánya hivatali épület és középkori falmaradványok

Forrás: Wikipédia, krakkoinfo.hu, setakrakkoban.hu, Felvidék.ma

Az utcák közül kitekintve megláthatjuk a Tátra lengyel oldalának csodásan csipkézett ormait.