A főoltár egy része

Szent Márton-dóm

(Dóm svätého Martina, a pozsonyi koronázótemplom)

A linkre kattintva Beethoven remekművének hallgatását javaslom a blog olvasása közben. A végén az is kiderül, hogy miért.

A pozsonyi Szent Márton-dóm jól tükrözi történelmünket. Az 1200-as évektől napjainkig tart ez a történet és benne van minden, ami ebben a körülbelül 900 évben megtörténhetett. Izgalmas e történelemkönyv. Olvassunk most bele!

A Szent Márton-dóm a 15. században épült gótikus székesegyház. Pozsony legnagyobb és legjelentősebb római katolikus temploma. 11 Habsburg-házi magyar uralkodót és 8 magyar királynét koronáztak meg itt. A pozsonyi vár után a város második legkeresettebb turisztikai látványossága.

A templom orgonája. A dóm nagy koncertek helyszíne volt.

Kicsit távolabbról...

A templom elődjét a várban alakították ki. Később úgy gondolták, hogy a várdomb alatt lenne célszerű egy templomot építeni. Ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába. III. Honoriusz pápa 1221-ben engedélyt adott a templom elköltöztetésére.

A mai dóm helyén ekkor kezdődött egy román stílusú templom építése, amit a Legszentebb Megváltónak szenteltek. 3 oltár volt, melyeket a Legszentebb Megváltónak, Szűz Máriának és Szent Istvánnak szenteltek.

Így a Szent Márton-dóm, a legrégibb pozsonyi plébánia. 1302-től a város lakossága is használhatta a templomot, ami azonban gyorsan kicsinek bizonyult. Ezért 1311 és 1314 között gótikus stílusban kibővítették. Egyterű, háromhajós templom készült, így tudtak legtöbben beférni.

Ezek a stációk miniszobrok formájában a boltozatot tartó oszlopokra vannak rögzítve. Az összes történés stációja megvan. Ez egy válogatás.

Felszentelése 1452-ben történt, a Legszentebb Megváltó (a régi templom után) és Szent Márton tiszteletére. 1467–1487 között Mátyás király idejében került sor a templom mai méretűre történő megnagyobbítására, feltehetőleg ekkor tűnt el a Szent Megváltó temploma, a nevéből. Ez az évszám a boltívek tartópillérein több helyen is fel van tüntetve.

1863 és 1878 között, eredeti gótikus stílusát Lippert József építész tervei szerint megújították.

Az úttest, ami kettévágta a vár-várhegy-váralja történelmi helyszínt és megpróbálta tönkretenni a koronázó templomot

Ahol áll a 2 alak, onnan indul a híd és a templom és a hegy alja közt meg az autópálya szélességű út. Egyébként emiatt a régi zsidónegyedet is lerombolták.

A 20. század közepén sikeresen tönkretették a székesegyházat. Az 1972-ben átadott Szlovák Nemzeti Felkelés hídról levezető autópályaszerű útpályát beleépítették a váraljába, így levágták a templomot addigi környezetéről és gyakorlatilag homlokzati oldalról megközelíthetetlenné tették.

A templom a 16. században

1563 és 1830 között itt koronáztak meg 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt.

Az első Miksa császár és király (1563-ban), az utolsó V. Ferdinánd császár és király (1830-ban). A leghíresebb Mária Terézia uralkodónő (1741),majd az őt követő II. Lipót császár és király (1790).

Mária Terézia koronázása a Szent Márton székesegyházban

A templom katakombáiban sok híres ember nyugszik. Köztük Pálffy János, a szatmári béke létrehozója és Pázmány Péter, prímás, esztergomi érsek a legismertebbek.

Alamizsnás Szent János (556–619) kápolna (1732)

A dómban található kápolnák: Alamizsnás Szent János-kápolna 1732-ből (Georg Raphael Donner munkája), melynek építését az akkori esztergomi érsek, Esterházy Imre rendelte el. Alatta található a kripta, ahová 1745-ben őt temették. Szent Anna-kápolna, Szent József kápolna, 1204-ből, a cseh királynőnek ajánlott kápolna, 1204-ből.

Hétfájdalmú Szűz mellékoltár

A dóm tornya 85 méter magas, a legmagasabb Pozsonyban. A tetején van a Szent Korona másolata, 150 kilogramm tömegű és 164 cm magas. A templomtorony a város erődítményének része is volt, így bástyaként is szolgált. Donner György Rafael tervezte a barokk Alamizsnás Szent János-kápolnát. A templomban gótikus és reneszánsz síremlékek találhatók. Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik.

Harangok: Az eredeti 6 harangból csak a legnagyobb és legrégebbi, az 1674-ből származó maradt meg, 2,5 t tömegű, Európa legértékesebbjei közé tartozik. A másik 5 harangot az I. világháború alatt beolvasztották. Csak 2000-ben kapott a Szent Márton-templom öt új harangot, ajándékként a szomszédos államok fővárosaitól.

A templom mellett, a közelben van a Hal téren (Rybné námestie) álló barokk Szentháromság-szobor, melyet pestisoszlopnak is hívnak. Háttérben a híd pilonja és az autópálya látszik.

Márvány emléktábla a Missa Solemnis bemutatásának 100. évfordulójára 1933-ból

Ez a remekmű megjelenése után tucatszor elhangzott a templomban. A tábla mutatja a régi bemutatók időpontjait.

"Szívből jött, találjon is utat a szívekhez" - írta Beethoven a Missa Solemnis-ről, amely a D-dúr sorozatot lezáró darabként íródott és a Mester, a legtökéletesebb művének tartotta. Egyébként ebben a sorozatban íródott a D-dúr zongoraverseny is, ami mindenkinek kedves, aki már hallotta.

A Missa Solemnis Beethoven utolsó alkotói korszakában keletkezett. 1818-ban fogott munkához és 1823-ban készült el a mű végleges formájában. Ebben az öt évben a Missa Solemnisen kívül csak három zongoraszonátát írt és befejezte a IX. szimfóniát. Nem megbízásra írta, hanem belső indításból. A lelkéből virágzottak ki e dallamok.

A részletgazdag főoltár egy részlete és mennyezete

Forrás:

Wikipédia

Nemzeti Filharmonikusok

Fidelio

Egyházzene.hu

dom.fara.sk

Badacsony

2. rész

A párás időben csak felsejlenek Fonyód hegyei

A Balaton-felvidék tanú hegyeit 2 éve járom újra. Első körben a Csobánc, a Hegyestű és a Szentgyörgy-hegy került sorra. Tavaly a Gulács, a Tóti-hegy, majd a déli parton, Fonyód felett magasodó Várhegy következett. Idén újra elmentem a fonyódi Várhegyhez és a Sipos hegyhez, hiszen ezek ugyanolyan vulkáni hegyek, mint a Balaton északi partjától északra találhatók. Akkor még nem volt Balaton, amikor ezek kitörtek. Most márciusban végre sorra került a Badacsony is.

Páholykő kilátóhely

A Kisfaludy kilátó után a Páholykő kilátóhely felé vettem az irányt. Innen tiszta időben jó kilátás van a Tihanyi-félszigetig. Innen meredek lépcsősor vezet tovább. Az egész Badacsonyon nagyon sok lépcső van. Aki idejön lélekben készüljön fel erre.

Egry József-kilátó

Méltán kapott kilátót Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) magyar festő. Az expresszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi stílusát. A Balaton festőjének is hívják.

Egri József

Badacsony kikötője mellett áll emlékháza és múzeuma, de sajnos nincs egész évben nyitva. Így ez most kimaradt, pedig tervben volt, hogy meglátogatom a túra végén.

 A Badacsony, Egri József festményén

Meredek lépcsők és bazalt sziklák kísérnek tovább az úton. Aztán lassan odaérek a Ranolder kereszthez.

 A misztikus balatoni látkép

A háttérben Szigliget

Csodás a Balaton így is párásan, szűrt fényben csillogón. Ez a két kép a kereszttől készült.

Tovább haladva a Badacsony nyugati oldalán egy újabb nevezetes kilátóponthoz érünk.

Lassan megérkeztem a Mária Henrietta pihenőpadhoz. Innen rálátunk a szigligeti félszigetre és öbölre.

Bujdosók lépcsője

Az 1936-ban épített, 464 fokból álló lépcsősor a Badacsony nyugati oldalán visz fel a hegyre, Badacsonytördemic irányából. Összehasonlításul a tatabányai Turul szoborhoz 419 lépcső visz fel, amelyek jobban elosztva, tagolva vannak, ezért sokkal könnyebben teljesíthető útvonal, mint ez.

A gravitáció legyőzése nem kis feladat, amíg itt fel, vagy lejön az ember. Én lefelé jöttem. Comb és gerincpróbáló feladat. A szenvedést enyhítik a hatalmas bazalttornyok és törmeléklejtők, amelyek szegélyezik az utat.

Vannak pihenőpontok, amelyeket történelmi személyekről neveztek el, a tetején pedig a Cinka Panna pihenőhely található. Az 1935-ös Rákóczi-emlékév alkalmából kapta a nevét. Az építmény faragatlan bazaltkövekből készül építészeti bravúr és különlegesség.

Innen már szőlők, pincék és nyaralók között visz le a mély löszút Balatontördemicre.

Útközben csodás kilátásban van részünk. A Szentgyörgy-hegy végigkísér utunkon.

Szeretem az útmenti kereszteket. Ez egy különösen szép, régi és fantasztikus, ahogy a Badacsony nyugati oldala előtt áll.

Még egy utolsó pillantás a Badacsonyra.

Forrás:

Természetjáró Magazin

WordPress

Magyar Nemzet

Wikipédia

Kilátás a Badacsonyról

Badacsony

1. rész

Ezen a túrán a Badacsony mélyére hatolok. Nem a klasszikus Badacsonyi túra: fel a kilátóig és visszafelé a borpincék látogatása volt a cél. Badacsonytomajról indulva a szakrális és geológiai nevezetességek felkeresése során jutottam el a Kisfaludy kilátóhoz, majd a hátsó kilátópontok felkeresése után Badacsonytördemic volt a cél.

A számtalan látnivaló és érdekesség miatt a beszámolót két részre bontottam és ebben az első részben a kilátóig érünk el.

Szent Imre Római Katolikus Plébánia

A templom 1930-32-ben épült. Korának egyedülálló bazalt építménye. Európában csupán, két szürke bazaltból épült háromhajós templom található. Az egyik Badacsonytomajon a másik Franciaországban van.

Badacsonyi kálvária

Badacsonytomaj ravatalozójától indul a 17 stációból álló Kálvária út. A letisztult formájú bazalt építmények, a keresztutat ábrázoló, 47×57 centiméteres domborművek keretét adják és Raffay Dávid munkáját dicsérik.

Az alakok nagyon erős rövidülésben vannak, ami a közelség, a jelenlét érzését erősíti. Mobiltelefonnal készítünk hasonló perspektívájú képeket, az átlagember készít ilyen képkivágásokat, vagyis mindannyiunk tapasztalatára épít az alkotás üzenete, hogy közel lehet menni az eseményekhez, ott vagyunk, ahol megtörténik a csoda.

A kőfaragók kétkezi munkával pattintották és rakták a bazaltot, így épült az a keresztút, amely felvezet magasan a szőlőhegyre. Az első állomás: Jézus Pilátus előtt, majd az ösvényen felfelé haladva a Szent István Király Kápolnánál elérjük a Kálváriát.

A Golgota három nagy keresztje közül a legmagasabb közel négy méter, azon függ Krisztus kétméteres figurája. A történetnek azonban itt nincs vége.

Szent István király kápolna, Badacsony

A kápolna Badacsonytomaj felett, a Badacsony oldalában, egykori felső kolónia bányásztelepen, a bányászlakások helyén. Az elbontott épületek bazaltköveiből épült a kápolna, a Kossuth-díjas festőművész, helyi lakos, Udvardi Erzsébet kezdeményezésére.

A kápolna oltárképe is a művész saját munkája és adománya. Az épület bejárata északra néz, mert így kap megfelelő világítást az üvegfal felől az István királyt ábrázoló nagy méretű oltárkép. 

A kápolna különlegessége, hogy a három, résszerű ablakából minden év augusztus 20-án, amikor a nap a legmagasabban jár, pont úgy esik a fény, hogy a padlózatba mart Szent István-monogramot világítja meg élesen. Célja az volt, hogy az építmény legyen egyszerű, és illeszkedjen a tájba, mintha mindig is itt állt volna. Az épület Jankovics Tibor tervező, Ybl-, és Prima-díjas építész munkáját dicséri.

A modern stílusú kis kápolnát 2014. augusztus 23-án szentelte fel dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek. A kápolnában minden év augusztusában, Szent István király búcsúkor szentmisét tartanak.

A badacsonyi Klastrom-kút

Ezen a helyen egy XIII. századi pálos kolostornak csupán a helye látható. Lakói már a középkorban elhagyták, a többit elvégezte az idő. A Badacsony bazaltsziklái alatt, a Kőkapu szikláinak közelében, a sűrű erdőben rejtőzködik régi Klastrom-kút. Az alapító barátok szelleméhez méltó, szakrális emlékhely.

A forrás nyáron is csak kb 5 fokos és soha nem apadt el. Szemközt, az egykori rendház helyén nemrég szabadtéri szentély épült II. János Pál pápa emlékére.

A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képét, Udvardi Erzsébet festőművész készítette. A XIII. századi alapítású pálos kolostor, mint a hely szelleme, tovább él.

Kőkapu

Kőkapu kilátópont, Badacsony (Rejtett-kilátó)

Előtérben a köbánya

A Badacsony északi peremén pazar kilátás nyílik a Tapolcai-medence varázslatos vidékére.

Egy felhagyott bazaltbánya pereméről csodás panoráma tárul elénk. A Gulács és a Tóti-hegy meredek kúpjai jól felismerhetők, mögötte a Csobánc. Balra a Szent György-hegy távolabb a Haláp, ellenkező irányban pedig a Somló-hegy látható, nyugat felé a Keszthelyi-hegység húzódik.

Kilátás a Kisfaludy kilátóból

A tanúhegyek lábainál Badacsonytördemic, Kisapáti, Nemesgulács és Badacsonytomaj településeket látjuk.

Egykori bazaltbánya szélén állunk, amely a 20. század első éveiben kezdte működését, és egészen 1965-ig termelték a kövét, útépítésekhez. Ebből készült a mindenki által ismert macskakő. 1949 és 1954 közt rabok, illetve munkaszolgálatos katonák fejtették itt a követ. A fogolytábor nyomai máig látszódnak a bányaudvaron.

Kisfaludy-kilátó

A Badacsony 438 méteres platójára épült 18 méteres kilátót 2011-ben adták át. Az acélszerkezetet borovifenyőből készült külső burkolat borítja. Acél spirállépcsőn juthatunk fel a tetejére. A kilátás kevéssé párás időben a Balaton 2/3-át mutatja, de most párás volt az idő.

A csodás Balaton-felvidék

Túra a Burda hegyen, Szlovákiában

A Duna töltésén haladva a Burdán még van egy kis felhő

A szlovákiai Burda hegy régóta tanyázik bakancslistám elején. Tulajdonképpen egy kis hegységről beszélünk, amit hívnak Kovácspataki hegyeknek (Kováčovské kopce), Helembai-hegységnek. Szlovákul Burda, vagyis Borda. Területe 20 km2 lehet.

A Burda

Ilyen részekből áll, hogy Fekete-hegy, Burda-hegy, Keserős, vagy Kopasz-hegy, Király-hegy, Ballag-hegy, Kovácspataki-sziklák, Velká Dolina (Nagy-völgy). Legmagasabb pontja a Plesiver (396), Burdov (388). Délről a Duna, nyugatról a Garam, keletről az Ipoly, északról pedig a Bajtai-patak határolja.

Amikor először ránézel a Burdáról a tájra. Borzongató

Sajátos mikroklímával rendelkezik. Legnagyobb része természetvédelmi terület. Turista utak vezetnek rajta és ezek egy része tanösvény, nagyon korrekt információs táblákkal, szlovák, magyar és angol nyelven is.

A piros, sárga és kék jelzéseket követve végigjárhatjuk az egész hegységet, elvezetnek a legjobb kilátópontokra is. Vannak bányavájatok és mindenféle romok, vagyis egy érdekes hely. Ezen a túrán a piros és sárga jelzéseket követve szeltem át a hegységet. A látványos Kovácspataki-sziklákat is végigjárva.

Esztergom,-Széchenyi tér

Esztergom központjából indulva átmentem a Mária-Valéria hídon és Párkányba értem (Sturovo).

Esztergom és Párkány, a magyar oldalon hiányzik az uniós zászló

Itt rátértem a Duna töltésre épített kerékpáros-gyalog útra, amin végigmentem egészen a Garam folyó (Hron) torkolatáig.

A Bazilika Párkány (Sturovo) különböző pontjairól

Innen a Garam töltésén haladtam egészen a hídig, amin átkelhettem a meglepően széles folyón.

A Garam folyó Garamkövesd közelében

Garamkövesdre (Kamenica nad Hronom) érkeztem, ami a Burda tövében fekszik. Ezen a főleg magyarok lakta kis faluban a régi idők hangulata csapja meg az embert. Nekem különösen tetszettek a villanyoszlopok és az utakon átívelő villamos vezetékek. Mindenfelé szőlőket lát az ember. Nem csoda a morzsalékos vulkáni talaj és a déli fekvés jó mikroklímát teremt a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez.

Garamkövesd

1000-1200 ember él itt, és 1300 körül már írásos emlék van róla. Templomát 1734-ben építették, de tornya 1842-ben készült. Jórészt egyházi birtok volt a történelem folyamán.

A Burda virágai

A faluban megtaláljuk a piros turistajelet, ami felvisz a Burdára. Kitartóan emelkedik az út, sár is van a tegnapi eső nyomán, de a nap kisüt, a pára felszáll és nagyon szép tavaszi idő kerekedik. Sok csodás virág nyílik erre, például fekete kökörcsin is, amihez még nem volt szerencsém.

Szemben a Visegrádi-hegység

Nem szeretem a tömegeket a hegyeken. A csütörtöki idő és a pénteki munkanap miatt egyetlen turistával sem találkozom, amíg a hegyen vagyok. Állatokat sem látok, de a nyomaik ott vannak mindenfelé. Disznó, őz, muflon járt arra előttem, de gyakori a pannon gyík és az erdei sikló. Viszont sok madarat láttam, ragadozókat és vándormadarakat is.

Garamkövesd a Burda alatt

A hegység geológiai értelemben igen érdekes és azt bizonyítja, hogy a közigazgatási, vagy történelmi határok nem vonatkoznak a földtörténeti eseményekre. A Börzsöny legközelebbi rokona.

Csodás S kanyart vesz a Duna

Andezit sziklái, tornyai ismerősek lehetnek a Visegrádi-hegységből, vagy éppen Esztergom feletti hegyekből is. A legömbölyödött óriás kavicsok, amelyeken gyalogolok is megtalálhatók a Börzsönyben is.

Már éled az erdő, de még a színek hiányoznak

Tehát a Burda egy vulkanikus hegy, amelyet a Duna elválaszt a Visegrádi-hegységtől, az Ipoly pedig levágott a Börzsönyről, vagyis a mi Északi-Középhegységünk része geológiailag. Külsőségeiben is vulkáni hegy, ami meredeken szakad le a Dunába. Ami pedig szintén megjegyzendő, hogy a Dunakanyar területének szerves része.

A hegy szeme

A helynek szakrális jelentősége is van. Az alternatív történelem kutatóinak egyik legfontosabb kutatási területe. Szerintük a Burda szerves részét képezi annak az elméletnek, amely szerint a török előtti történelem fontos helyszínei itt központosultak az esztergomi Búbánatvölgy, Szamárhegy, Hosszú-hegy, Dömös, Visegrád, és a Burda körüli területeken. Ennek részletezése önálló posztot igényelne, ezért nem teszek rá még kísérletet sem.

A Burda leszakadása Kovácspatakról nézve

A Búbánatvölgy Kovácspatak felől. A kép jobb oldalán a Szamárhegy, bal oldalán a Hosszú-hegy, elején a Hideglelős kereszttel, középen a Búbánatvölgy

Helemba. A településről nevezték el a hegységet és a Dunában lévő szigetet is, amelyen a középkorban fertőző betegek éltek és onnan soha vissza nem jöhettek

A Burda hegy után Kovácspatakra értem, ami egy kis üdülő település. Aztán elértem Helembára (Chl’aba), ami egy több mint 800 éves település. A helyet elhagyva már az Ipoly közelébe érek. Felmegyek a folyó töltésére és elgyalogolok a folyón átívelő hídig, ami nem csak a folyót közi össze, hanem a két országot is.

A Burda, az Ipoly töltéséről, előtérben Helemba

A Börzsöny és a Visegrádi-hegység hegyei az Ipoly töltéséről

Az Ipoly folyó hídja Szlovákia felől

Tapasztalataim alapján, még vissza fogok térni a hegységbe, hisz annak központi, északi területét nem jártam be, csupán a Duna felőli oldalát. Azonban így is 21 km-t gyalogoltam. Tehát egy más évszakban újra jövök…

Még két csodás kilátás a Burdáról

Ehhez a kilátóponthoz a piros háromszög vezet

VÉGE

Béndekpusztai templom

„Gyugynak harangot hozott a víz!”

Körtúra a Somogyi-dombságban: Gyugy - Béndekpuszta

A gyugyi róm. kat. templom, Szent Jakab plébánia

Gyugy, Szőlősgyörök és Hács között fekvő település. A Balatonboglári borvidék részét képezi. A XIV. századtól folyik itt szőlőtermesztés. Már az avar korban is település volt. 1238-ban a Bő nemzetségből származó Izsép szerezte birtokul a vidéket. A honfoglalástól évszázadokig sok diófa volt errefelé. A honfoglaló ősök a diófát gyugy-nak hívták. A település neve ezt a szót őrzi. Katolikus temploma 900 éves, az Árpád-korban épült.

Kálvária, Gyugy

Gyugy alig 300 lakosú település, mégis sok nevezetessége van. Először talán a mondás álljon itt:

„Megyünk Gyugyra búcsúba!”

Az ősi templom egykori harangjára utal. A török vész idején a harangot eltemették egy mély gödörbe és csak a szájhagyomány őrizte emlékét. Már véget ért a török uralom, amikor egy hatalmas felhőszakadás kimosta az eltemetett haragot.

Az eseményt a helyiek szakrális csodaként élték meg és a vidéken is végigfutott a hír, hogy: „Gyugynak harangot hozott a víz!” Hamarosan zarádokhely lett, búcsút rendeztek és vásártartási jogot is kapott. A harangot bújtató „szent gödör” ma is látható a templom mellett. Ottjártunkkor éppen munkások rakták rendbe a meglehetősen nagy árkot.

II. János Pál emlékfa, Gyugy

Az I. világháború idején a harangot beolvasztották, így megszűntek a búcsúk és a vásárok is. Az ezredfordulón a falu úgy döntött, hogy feléleszti a hagyományokat és újrakezdődtek a búcsúk is. A templom mellett 2018-ban avatták Izsép lovasszobrát. A mű Egri György csabacsűdi szobrász alkotása. Most letakart állapotban volt.

A Szent-György vonalon fekvő energizáló pad

A hagyomány szerint, csupán az ezotéria és alternatív tudományok által elismert, a földet behálózó Szent-György vonalak energizáló hatásúak. Ezekből kettő is átszeli Gyugyot, mégpedig a templom oltárán keresztezik egymást. A templom körül 3 padot is elhelyeztek az energia vonalakra, amin sokszor pihennek meg, csupán ezért ideérkező hívők, életerőt gyűjteni. Van, aki azt mondja, olyan hatással volt rá, hogy aznap éjjel nem aludt. Én jól aludtam éjjel, nem ébredtem fel egyszer sem. Lehet nekem nyugodt álmot adott.

A templomban létrejövő Szent-György vonal kereszteződés. Nem tudományosan alátámasztott elméletek szerint, a Szent György-vonalak vagy más néven sárkányvonalak hasonlóan hálózzák be a föld felszínét, mint az emberi test akupunktúrás pontjait összekötő energiai vonalak. Kialakulásukat a Föld mágnesességével próbálják indokolni. Rezgésként kell elképzelni, aminek feltöltő, energizáló hatása van, ami nagy mennyiségben akár káros is lehet. Ahol ilyen vonalak keresztezik egymást, szakrális helyek alakultak ki, például Majkpuszta, vagy éppen Gyugy. Az elmélet kiterjedt követőtáborral, kidolgozott vizsgáló módszerekkel és irodalommal rendelkezik. ezért leírásom csak egy felszínes megfogalmazás.

Van itt II. János Pál emlékfa, Trianon emlékmű, 2007-ben felszentelt Örökkévalóság Parkja és a temetőben egy különleges urnafal. Érdekesség, hogy a temetőben áll a kilátó, amely zenél is, amikor rálépünk a lépcsőre.

Urnafal

 A gyugyi temetőben felépített zenélő kilátóból szép rálátás van a somogyi dombokra. Háttérben a Badacsony.

A gyugyi kálvária első stációja

Az Örökkévalóság Parkja egy eklektikus tárháza a magyar ősiségnek, történelemnek, a környékbeliek értékrendjén alapuló szelekcióban, a legendáktól a Nobel-díjas tudósokig. Inkább nézze meg, aki arra jár és alkossa meg róla a saját véleményét. Nem fogom felsorolni az itt kiírt neveket, talán csal annyit, hogy Nimródtól Puskás Öcsin át Karikó Katalinig, van itt minden.

A kálváriába is beraktak egy zenélő látványelemet. Egy Trianonra emlékeztető zenélő installáció, ami áhitatunk idejére a Nélküledet játsza.

 A zenélő Trianon emlékmű egy installáció, amely a Nélküledet játsza

Talán külön bekezdésben említeném meg a számomra legmeghökkentőbb installációt, ami a Turul legendája címet viseli. Ez sátorszerű építmény lefüggönyözve. Az bejárat feletti falrészből egy fehér lófej mered ki. Talán Arany László meséjére utal, a Fehérló fiára. de azt nem tudjuk meg, hogy ez a Fehérló,  vagy a fia. Amikor közelébe érünk, megszólal Demjén Ferenc Kell még egy szó című dala a Honfoglalásból.

Belépve a függöny mögötti intim térbe, -felhívnám a figyelmet a járófelület, szép famunkájára-, egy életnagyságú diaráma hatású kép tárul fel előttünk. Hátán fekszik ősanyánk Emese, akit épp megtermékenyít egy hatalmas Turul madár. A magyar ősmenzés ihletett pillanatát látjuk, elakad a szavunk, miközben diszkréten szól a háttérben, hogy Kell még egy szó!

Gyugy után elindultunk túránk legtávolabbi pontja felé, a Béndek-pusztai templomhoz és romhoz, a Kacskovics család valaha volt birtokához.. Közben megcsodáljuk a télvégi, somogyi erdőt.

A béndeki lerombolt templom

A Kacskovics család, a Trencsin vármegyei¹ Bán² városból ered. A család Somogy, Nógrád és Abaúj megyében (BAZ) is kiterjedt rokoni ágakkal rendelkezett. Nemességüket 1465-ben, a családi hagyomány szerint Mátyás királytól nyerték el (1465). Nemeslevelük elveszett, pótlása, újbóli elismerése 1815-ben történt.

Címerük négyfelé osztott pajzs, az 1- és 4-ik osztályban hátulsó lábain oroszlán áll, nyaka nyíllal átlőve, első lábaival zászlót tart. A 2- és 3-ik osztályban repülésre készülő madár (tán galamb?) áll. A pajzs fölötti sisak koronájából a nyakán nyíllal átlőtt oroszlán emelkedik ki, zászlót tartva.

Béndek-puszta a Somogyi-dombságban búvik meg. Már teljesen elnéptelenedett hely. Hács és Gyugy települések között terül el. Az 1970-es ’80-as évek között hagyták el utolsó lakói, az épületek, összedőltek, illetve elbontották, tégláit felhasználva.

A zöld sáv jelen lehet ide eljutni. Jelenleg egy templom rom és egy elé épített templom található itt, illetve a közelben egy téglával kirakott nagy, mély kút és a fölé épített, félig összedőlt kútház található. A templomhoz a zöld L jelzés vezet fel.

A környék teljesen elhagyott, mi egyetlen emberrel sem találkoztunk túránk során. Annyira elhagyatott, hogy egy teljes egészben maradt, már oszladozó, de a tél által konzervált, nagy vaddisznó tetemet találtunk.

Egyénként ebben a gyér fás erdőkörnyezetben is folyik fakitermelés, mindenfelé láthatók a nyomai. A nagy fatörzseket már kivontatták és jórészt elszállították, a gallyakat pedig precízen halmokba rakták.

Hatalmas fenyő. Errefelé ritkák a nagy fák.

Tapasztalható, hogy régebben tarvágásos erdő irtás is folyt, és a helyére beültetett 2-3 fafaj még nem tudott igazi erdei ökoszisztémát kialakítani, de törekedtek rá.

Vaddohány termése kinyílt állapotban

Aztán vannak nagy bekerített területek, ahol csemetéket nevelnek és úgy néz ki, mint egy magonc erdő. Ebben az egész erdei állapotfelmérésben egy pozitív észlelésem is van. A jelenlegi fakitermelés szálalásos és nem tarvágás.

Vaddohány éppen nyíló terméstokkal

A gombák már érzik a tavaszt

Az avarkor óta lakott volt ez a hely. Avar sírokat is feltártak, amikben még aranytárgyakat is találtak. Az eredeti templomát a XIII. harmadik században építették. A templom gótikus stílusban épült és ⁴keletelt.

Ez a hatalmas holtfa mutatja, hogy voltak itt nagy fák is....

Az első írásos említése 1331-ben dokumentált. Egy történet szerint a török uralom idején a falu lakossága a templomba menekült, amit rájuk gyújtottak. Senki sem élte túl. Így a hely elnéptelenedett.

A Kacskovics család sírja a templom mellett

A XVIII. században a terület újra benépesült. Részben, a régi templom romjaira klasszicista templom épült, Jelenleg is látható a kis kápolna, mögötte a régi templom romjaival.

A Kacskovics kastély Gyugy határában

A település és környékének egy része, ekkor a felvidéki Kacskovics család egyik ágának birtoka lett. Ma is a templom mellett látható a család tagjainak sírja és a kápolna falán egy emléktábla. Néhány kilométerre Gyugy határában pedig a nagyon szép, de romos kastélyt láthatjuk, gazdasági épületekkel, szép nagy telken. Állítólag már magántulajdon, őrzik is, de a kapu nyitva, mi be tudtunk menni és látható, hogy elkezdődött a kastély épületének felújítása.

Forrás:

Arcanum

Wikipédia

Magyarország Arcanum Térképek: Béndekpuszta

Nagy Iván: Magyarország családai

Hacstortetetehuponthu

Címerhatározó

^{Lösz mélyút}

¹ Trencsén, szlovákul: Trenčín, város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja.

² Bán (szlovákul: Bánovce nad Bebravou) város Szlovákiában. A Trencséni kerület Báni járásának székhelye.

³ A szálalásos erdőgazdálkodás az erdőgazdálkodás modern, környezetvédelmi elveknek megfelelő formája. A faállomány kitermelése állandóan folyik, de szálanként, vagy kisebb csoportokban. Ilyenkor vágásra érett, beteg, vagy túl sűrűn nőtt példányokat termelnek ki.

4 Keletelt – A templom kelet-nyugati fekvésű, így a hívek kelet felé fordulva imádkoznak.

Gyugy mellett, a falutól délkeletre található a Balatonboglári borvidék egyik neves dűlője, a Gesztenyés. A 195–225 méteres magasságban fekvő, erdőkkel körülvett dombhát talaja agyagos barna erdőtalaj, időjárása kicsit hűvösebb, mint a borvidék többi részén.

VÉGE

Február Tatán

Vizek és madarak

Kell ennél több?

Az Által-ér és az Öreg-tó közötti csatorna

Ihletett pillanat tükörképpel

Alkonyat a tó felett

Halat szeretne enni ez a kacsa, a várárokban

Sirályok és tőkés récék a fagyos délelőtti tavon

Jéghártyán tükröződő napfény

Csodás távlat

Hattyúpár

2024. 11. 14. Cseke-tó

Tatai séták 2.

 A tatai fotóválogatás második részében főként olyan fotók kerülnek bemutatásra, amelyek már sikeresek voltak korábban, amikor megmutattam őket, így aztán nem maradhattak ki a negyedéves válogatásból sem. Remélem, hogy olyanok is megnézik, akik korábban még nem látták. Van köztük néhány szerencsés pillanat, amit sikerült elkapnom. A legtöbb képhez írok 1-2 sort, amelyeket csak itt lakóként tudok magam is, és érdekes lehet mások számára.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen helyen élhetem az életem, ahol sokszor a csodáért csak ki kell nézzek az ablakon, vagy csupán pár száz métert sétálnom, bármilyen irányba. A fotók 2024. október 31. és 2025. február 6. között készültek.

 2024. 11. 04. Keresztelő Szent János mindig hálás téma

 2024. 11. 04. Minden naplemente más az Öreg-tónál. Megmagyarázhatatlan.

 2024. 11. 14. Az Angolpark egy romantikus épülete

2024. 11. 15. Az Öreg-tó, lehalászás idején.

 2024. 11.17. A Csillagvizsgáló

TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum

2024. 11. 24. Kék óra, az ablakomból

 2024. 12. 01. Ennek a képnek a lényege nem az alkonyat. Télen, sokan jönnek megfigyelni a ludakat. De a ludak általában nem a szép naplementében jönnek vissza a tóra, hanem már sötétben. Sokszor csupán a hangjukat hallani. Itt lelkes madárbarátok várják, hogy jönnek-e már azok a libák...

2024. 12. 16. Szerintem inkább szolid, mint díszes a tatai Kossuth tér advent idején.

2024. 12. 19. A Pálma rendezvényház az esti Angolpark egyik éke.

 2025. 01. 04. Jellemző reggeli kép az ablakomból. Ha nem ébrednék fel a több ezer lúd kirepülésére, a sok száz varjú berepülésére mindig felkelek.

 2025. 01. 15. A várárok tükörképei örök fotótémát biztosítanak

2025.01.15. Sajnos egyre ritkább fotótéma a havas táj, a havas város. Ez a fotó az Angolparkban készült. Egyébként is az egyik kedves témám a lépcsők fotózása.

 2025. 01. 23. Ezt a fotót csak télen lehet megcsinálni.

2025. 01. 29.  A Cseke mindig csodás. Képeslap fotók készülhetnének itt, ha lennének még képeslapok.

 2025. 01. 30. Kálvária

2025. 02. 03. Ezt a szürke gémet (szerintem az) egész januárban figyeltem. Egy társával együtt minden alkonyatot a várárokban töltenek. Itt vacsoráznak. A várárok tele van hallal.

2025. 02. 05. A naplemente mindig meglepetést okoz. Az a pár 7 emeletes tömb, Tata legmagasabb épületei. Itt nincsenek 10 emeletes panelok. E házaknak viszont nagy hasznuk van. Szemben vannak a napnyugtával. Ragyogásukkal már sok szép fotóhoz segítettek hozzá.

 2025. 02, 06. Egyik kedvenc fotótémám az Öreg-tó partján

2024. 10. 31. Még egy "giccses" alkonyat, tükörképpel...

2025. 01. 29. Cseke tó

Tatai séták 1.

Minden nap próbálok megtenni legalább 10000 lépést. Így aztán sokat sétálok Tatán. A séták hétköznap az alkonyati órákra esnek. Most az utóbbi negyedév fotóiból válogattam ki néhány darabot és ennek a válogatásnak az első részét szeretném megmutatni. A képek alá odaírom, hogy mikor fotóztam. A megörökítéshez csupán a mobil telefonom használtam, ezért nem professzionális képek, bár a témák megválasztásakor és elkészítésekor volt elképzelés, nem csak ad hoc fotózgattam. A fotók 2024. október 31. és 2025. február 6. között készültek.

2024. 10. 31. Öreg-tó

2024. 11. 04. A Nagytemplom kiflihoddal

2024. 11. 14. Ladikok a Csekén

2024. 11. 14. Angolpark

2024. 11. 25. Öreg-tó lehalászáskor

2024. 11. 17. A tómederben telelő madarak

2024. 11. 24. Hangulatos, napsütötte csatorna

2024. 11. 17. Nepomuki Szent-János

2024. 11. 24. Az őrszem

2024. 11. 24. Az öreg halász

2024. 12. 14. A tatai vár

2024. 12. 16. Holdfény-tenger Tata felett

2025. 01. 17. A várárok

2025. 01. 20. Kilátó az Öreg-tó mellett

2025. 01. 29. Angolpark

2025. 01. 29. Cseke

2025. 02. 04. Valaha volt malmok

2025. 02. 05. Madárfigyelő, avagy a figyelő madár

2025. 02. 06. Esterházy kastély

Zuppa-tető

A Vértes keleti szélén

Rövid, de tartalmas túra a Zuppa-tető felkeresése. Ha közvetlenül Szárligetről megyünk 4 km alatt meg lehet tenni. Én próbáltam kikerekíteni egy kicsit, ezért Szárig mentem vonattal és a piros sáv jelzést követve, majd a kék háromszög jelzésre térve jutottam fel a hegy csúcsára.

A kép közepén a felsőgallai Kálvária hegy, mögötte a Kő-hegy (Turul)

A szürke emlékmű a kovid áldozatainak készült.Még nem láttam ilyen emlékhelyet, kivéve a Margit-szigeti köveket. Pedig sok városban lenne helye. A bányász emlékmű, a szén és bauxit bányászatnak állít emléket.

Gyalogos átkelő az M1 autópálya alatt Nagyegyháza felé.

Aztán tovább mentem a kéken Nagyegyházára, ott megnéztem a bányászatnak és a Kovid áldozatainak emelt emlékműveket, majd az M1 autópálya mellett vezető úton, a kék forrás jelet követve elgyalogoltam a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett forráshoz.

Ezután felkaptattam a Hajagos tetejére, ahol újra elértem a kék jelzést és Szárliget felé folytatva a túrát, Szárliget vasútállomására jutottam.

Még lehetett volna tovább bővíteni az utat, ha Nagyegyházán elmegyek a tavakhoz, amik szépek, de már évekkel ezelőtt körbekerítették őket, és felmenni a Lófingató hegyre. Mivel délben indítottam és 3 órásra terveztem a túrát, ezt az útvonalat már sötétben kellett volna befejezni.

A Mackóvár, egy érdekes hangulatú hely a Zuppa csúcsa alatt, a kék háromszög jel mentén. Olyan szakrális hangulatú hely, nem óvodásokhoz tudnám kötni. Persze lehet, hogy tévedek. Az azonban biztos, hogy ezt hegyet rendszeresen keresik fel dobosok és táltos szertartásokat végző hagyományörzők.

Sziklás, kopasz tetejű Zuppa-tető, mindössze 384 méter magas, de környezetéből markánsan emelkedik ki. Növényzete karsztbokor erdő. Ez már a Vértes keleti széle. Tetejéről jó kilátás nyílik a Nagy-Csákány oldalára, ami a Vértes legmagasabb hegye. Rálátni Tatabánya hegyeire a Kőhegyre, a Kálvária hegyre, a Nagy Somlyóra is.

A völgyben Szárliget házai

Az Óbarok és Szárliget közt húzódó hegyecskéket a Sósi-ér völgye választja le a Vértes fő tömegétől. Itt fut a Budapest Hegyeshalom vasútvonal az 1-es főút is. A hegy túlsó oldalán pedig a Váli-víz völgye vezet végig, ami már a Gerecséhez tartozik.

 Távolban a Vértes és a Nyugat- vagy Középső-Gerecse hegyei

Szemben a Nagy-Csákány tömbje. Ez a Vértes legmagasabb hegye.

Sejtelmes felhő

Januári télutó Fonyódon

1 rész

Tavaly áprilisban elhatároztam, hogy felfedezem Somogy rejtett kincseit, ami nem csak a Balaton. Ennek keretében elmentem Fonyódra is, hogy felfedezzem a környékét. 

Akkor egy komoly eső félbeszakította ezt a túrát. A hétvégén úgy gondoltam, hogy ideje bepótolni. Így kerültem a Balaton partjára is, ahonnan ezeket a pillanatképeket hoztam a tél végi Balatonpartról.

Először minden ködös volt, párás, nem látszottak a túlsó part vonalai és a tanú hegyek sem. Aztán dél körül kezdett kiderülni és a szél is feltámadt. Egy óra alatt tavasz termett a vízparton. Ahogy jönnek sorban a képek látható, hogy a végén milyen tiszta, színes, ragyogó lett minden.

A túra java ködös erdőben folyt, amiről most nem mutatok képeket, az egy másik bejegyzésben kerül sorra. Szeretnék egy képsorozatot mutatni a későbbiekben, a két fonyódi hegyről és egyet a bélatelepi villasor történetéről. 

Ahogy kerestem a kilátást, a túlparti hegyeket, főleg a Badacsonyt, de nem volt ott semmi, csak pára, a nyirkos Várhegyen jutott eszembe, hogy van egy régi versem a ködös Balatonról, úgyhogy azt teszem ide a képek mellé.

Sejtelmes felhő

 Sejtelmes felhő, gomolygó köd! Te csalsz!

Próbálsz valamit paplanba rejteni, hát mit akarsz?

Tőlem soha ne kérj csodálatot!

Míg a vízre meredek, ne várj áhítatot!

Nem akarok nem látni!

A víz ejtett foglyul téged,

a mozdulatlan érzéki levegő,

mely átenged egy kis sárgát,

de csillanni már nem enged ő.

Takard csak el a hegyeket, megteheted,

de tőlem az érzést el nem veheted,

felsejlenek még azok a láthatáron,

addig is tompaságod, én nem csodálom.

Badacsony, Szent-György, Szigliget, Gulács

Bárhányat említek, mindegyik más.

Nézzetek le rám, Ti mind tudjátok,

hogy én mindig hű voltam hozzátok!

Nem csábít el tenger, óceán,

kies bérc, sarki fény, csábos hableány.

Lábatok mossa halkan csobbanva elhalón,

megrezdülve, elhalkulva a Balaton.

Te szőke-selymes, lágyan-csobbanó,

Te morcos-haragos, nádpiszkos, olajos!

Kellesz nekem mindenhogyan,

felkavart iszaptól tajtékosan.

Ódon pince penészes falának dőltem,

hegy levétől megrészegülten,

bazalt tufa könnye poharamba cseppen,

a rizling, a szürkebarát: ereimben érzem.

Piros homokkövek, sötétszürke bazaltok

a paplan-ködben ti most úgysem látszatok!

Kecskeköröm kincsem tenyeremben tartom:

legyen ez amulettem,

                                      míg állok a parton.