A modern Pozsony
Pozsony 2.
Októberi pozsonyi csavargásom második részében pont úgy fogom össze-vissza mutogatni a képeket, ahogy egy halom fotóból kikapkodja az ember azokat, amelyek megragadják a figyelmét.
Ahoy
Az Ahoy eredetileg egy hajó vagy csónak hívására használt jelzőszó. A középkori angol „Hoy!” kiáltásból származik. Egy időben elfelejtődött, de újjáéledt, amikor a vitorlázás népszerű sporttá vált. De hogyan kerülhetett a cseh és szlovák nyelvbe? Nem tudhatom. Talán egy szláv matróz terjesztette el. Lényeg, hogy sokan használják és szia, szervusz értelemben használják.
A pozsonyi buszpályaudvar
Hatalmas épületkomplexum a Mlynske Nivy, a pozsonyi buszpályaudvar, amelyre egy modern plázát építettek, csodás dizájnnal, fényekkel, mozgólépcsőkkel és járdákkal.
A hétszintes komplexumból ki sem találtam, csak miután megkérdeztem. …és nem én voltam az egyetlen. A városközponttól negyedóra sétára található.
Slovenský rozhlas
A Slovenský rozhlas, a Szlovák Rádió székháza, a „fordított piramis” Pozsonyban található. Az épület, amely Szlovákia (akkor még Csehszlovákia) első fémvázas épülete. 20 évig épült, 1963-tól egészen 1983-ig. 2015-ben a nyugati világ is megismerkedhetett vele, mert felkerült a Business Insider azon listájára, amelyen a szocializmus alatt épült legabszurdabb építményeit mutatták meg.
Állítólag a formát az indokolta, hogy az elfoglalt alapterület minél kisebb legyen. Az épületet 3 helyi építész, Štefan Svetko, Štefan Ďurkovič és Barnabáš Kissling tervezte. A világon kevés hasonló épület található, pl egy arizonai Tempe városában.
Pozsonyban nem található annyi csodás falfestmény, mint pl Budapesten. De én beleakadtam egybe. Nagyon feldobta a környezetét. Méretéhez az alatta parkoló autó ad támpontot.
Kék templom
A Kék templom vagy Árpád-házi Szent Erzsébet-templom (szlovákul Kostol svätej Alžbety) Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája Pozsonyban. A magyar szecessziós építészet egyik legcsodásabb emléke. Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné, Sisi szimbolikus mauzóleumaként építették, akit 1898. szeptember 10-én, Genfben, egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista szíven szúrt.
A templom építéséhez, X. Pius pápa mellett Ferenc József császár is adakozott. Pozsony-Óváros részében található, Grössling Gimnázium és a mellette található katolikus plébániával és templommal együtt épült és 1913-ban szentelték fel.
A Szlovák Nemzeti Színház (Slovenské národné divadlo) régi épülete. A történelmi épület a Csáky György gróf által épített városi színház 1776 óta áll a történelmi színházépület helyén. A mai eklektikus stílusban épült épületet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészek tervezték, és 1886-ban nyitották meg.
A Comenius Egyetem (szlovákul Univerzita Komenského v Bratislave) szlovák állami felsőoktatási intézmény Pozsonyban. Névadója Comenius, Jan Amos Komenský cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója”. Ő tekinthető az első modern, haladó szellemiségű európai pedagógusnak. Johannes Amos Comenius néven ismeri a világ.
Comenius (1592-1670), Amsterdam, Rijksmuseum
Az egyetem 1919-ben alakult, az alapításról szóló törvény négy karról (jogi, bölcsészettudományi, orvostudományi, természettudományi) tett említést. 1919-ben az orvostudományi kar indult el, két év múlva a bölcsészettudományi és a jogi kar. A természettudományi kar alapítására 1940-ben került sor.
Az Óvárosháza Old Town Hall egy 14. századi épületegyüttes Óvárosban. Ez az ország legrégebbi városháza és Pozsony egyik legrégebbi kőépülete, melynek tornya körülbelül 1370-ben épült.
A városháza a 15. században jött létre három városháza összekapcsolásával. Itt található Pozsony legrégebbi múzeuma, az 1868-ban alapított Pozsonyi Városi Múzeum, amely egy várostörténeti kiállítást és kínzóeszközök kiállítását tartalmazza. A régi városháza tornyának tetejéről Pozsony óvárosára és környékére nyílik kilátás.
Mihály-kapu az egykori négy, a Pozsonyt védő középkori kapu egyike. Nevét a közelében egykor állt, rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő település nevéről kapta. A „külváros” felől a kapuhoz a barokk Szent Mihály hídon juthatunk el az egykori vizesárok felett. A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. A 14. század végén, Luxemburgi Zsigmond uralkodásához köthetően rakták le alapjait. 1511 és 1513 között magasították, 1753 és 1758 újra átépítették.
Ekkor nyerte el mai formáját; azaz ekkor került rá a legfelső nyolcszög alaprajzú ráépítés és az azt koronázó, nagy méretű és rendkívüli minőségű, részben áttört vörösrézzel fedett barokk toronysisak. 51 méter magasságban, a sisak tetején áll a sárkány felett diadalmaskodó Szent Mihály arkangyal szobra.
A Pálffy-palota egy barokk stílusú palota Pozsony óvárosában, a Ventúrska utcában. Pálffy Lipót gróf építtette 1747-ben. Érdekes portálja van, domborművel, amely a gróf Mária Terézia császárné seregének tábornoka katonai pályafutását tükrözi. Az ember elsétálna mellette, ha nem tudná, hogy az itt működő városi múzeumban egy képzőművészeti kuriózum található.
Matej Krén szlovák képzőművész Pasáž (Átjáró) nevezetű installációja, amely a Pálffy-palotában székelő Pozsonyi Városi Galéria (Galéria mesta Bratislavy) termeiben tekinthető meg. Az instalációt sok világhírű vizualizációs szakember értékelte, a fotókat a leghíresebb képzőművészeti világmagazinok oldalain publikálták. Elnyerte a fődíjat a Promotion of the Arts képzőművészeti világversenyen, melyet az UNESCO szervez Párizsban. Mindenkinek ajánljuk, hogy átmenjen ezen az átjárón, főként a megigéző élmény miatt, ami egy szokásos látogatónál is felejthetetlen.
Eme különleges átjáró alkotója könyvek és tükrök segítségével a végtelen tér illúzióját kelti. Matej Krén Pasáž nevezetű installációja a leglátogatottabb alkotások közé tartozik Szlovákiában.
A művész 2004-ben ajándékozta a galériának. Azóta is a galéria állandó kiállításának része, és a 20. század második feléből származó legismertebb szlovák alkotásnak számít. Az installáció, amely tükrökből és több mint 12 ezer könyvből áll, a végtelen tér illúzióját kelti. Az itt látható könyvek különböző szlovákiai könyvtárakban lettek kiselejtezve, a mű részeként azonban újból életre kelnek.
Grassalkovich-palota /Grasalkovičov palác/
A késő barokk-rokokó stílusú nyári palota. Mayerhoffer András tervezte és építette Mária Terézia királynő tanácsosának, gróf Grassalkovich Antal koronaőrnek, 1760-ban. 1996 óta a köztársasági elnök rezidenciája. Mögötte hatalmas közpark.
Előtte hatalmas tér, szökőkúttal.
A park Grassalkovich-kertként, valamint az Elnöki Palota Kertjeként ismert. Eredetileg francia díszkertnek volt tervezve. Mária Terézia lovas szobra áll benne, továbbá a Fiatalság-szökőkút, melyet a neves szlovákiai szobrász, Bártfay Tibor készített.
A parkban elnöki fasor is található, ahol minden államelnök a pozsonyi látogatása alkalmával egy kis tölgyfát ültet el.
SKY PARK Az újonnan épült negyed nagy, korábban megközelíthetetlen területeket nyit meg, így bővül Pozsony "városmagja".
A SKY PARK három 31 emeletes lakóházból, modern városi rekreációs területekből és két irodaházból állt eredetileg, de a felhőkarcoló folyamatosan épülnek és épülnek, mintha egy amerikai metropolist, Párizst, vagy Londont kívánnának utolérni.
Csak az a gond, hogy azok közel tízmilliós városok, míg Pozsonynak tán fél millió lakosa lehet. Egy biztos: egy eklektikus város épül, fejlődik a szemünk láttára. Meglátjuk, hogy mi lesz belőle, mondjuk 20 év múlva.
Források: kép - saját, kivéve Comenius portréja (Wikipédia), szöveg - saját, Wikipédia felhasználásával.
Ha kíváncsi vagy az előző pozsonyi posztra ezen a linken megtalálod:
https://paphnutius.blog.hu/2024/10/11/pozsony_942
Mindig más arcát mutatja. Nyáron, a fák lombozata 30-50 méterre is felnyúlik, ezért nem olyan szédítő a magasság. Ha a fák lehullatják lombjukat, akkor nagyobb. De voltam már ott olyan ködben is, amikor alig lehetett pár méterre ellátni és teljesen misztikus hellyé változott.
Ma, amikor elhatároztam, hogy járok egyet a természetben, kinéztem az ablakon és láttam, hogy Tata ködben van. 
Így aztán elindultam a már távolról látható hatalmas, fehér, dachsteini mészkősziklák irányába, Vértestolna felé. A látványról beszéljenek a képek.
A Pes-kőnek még több látnivalója is felkereshető: van itt további barlang, forrás és kilátótorony is. Én ezeket ez alkalommal kihagytam, viszont a kék jelzés közelében, az erdőben megbúvó szovjet bunkert ez alkalommal is felkerestem.
Veszélytelen hely, de valamilyen világítás szükséges a felkereséséhez.
Először a Kis-Svábhegyet kerestem fel utcákon gyalogolva és folyamatosan emelkedve. Kevesen tudják, hogy ez a hely Buda mértani közepe. 258 méteres magasságával, a környék legmagasabb helyét, a János-hegyet körbevevő sasbérc gyűrű (vetődéssel képződött, lepusztult geológiai forma) része.
Megdöbbentő volt, ahogy az emberek beépítették ezeket a 3-400 méter magas hegyeket és nem kicsi házakkal, hanem monumentális épületekkel. Most is épül ilyen, ahogy kiírva láttam az Eötvös12 lakópark, vagy valami hasonló néven.
