Másfél hét borzongás
Figyelem! A következő poszt némi spoilert akkor is tartalmaz, ha nem törekszem rá! Maradjunk annyiban, hogy csak kedvcsináló és semmilyen poént, cselekményt nem mesélek el és nem is kommentálom. Szívesen tenném, de talán majd pár hónap múlva, ha már elolvastad! 
Tehát! Ne olvass Jozef Karikát, ha hiszel a helyi legendákban. Ne olvasd, ha félsz az erdőben. Ha hiszel a szellemekben, rémekben, a népmesék szörnyű gonoszaiban. Akkor se, ha nincs időd olvasni, vagy nem halaszthatók a teendőid, mert Karika könyveit nem fogod lerakni. Számíts arra, hogy némi betekintést, mondhatni listázást olvashatsz párhuzamos világokról, időalagutakról, időhurkokról, vagy teljesen megmagyarázhatatlan dolgokról. Elő a nyitott, befogadó képzelettel!
Nem ajánlom az olvasást akkor sem, ha szlovák hegyekben akarsz túrázni és korábban hatott rád a Blair Witch Project című film. Egyébként pedig olvasd a könyveit.
Találkozásom Karikával és könyveivel:
Novemberben néhány hangoskönyv került hozzám. Találomra meghallgattam egyet, majd pihentettem a dolgot. Aztán úgy alakult, hogy a lakásban akartam mindenféle karbantartós, javítgatós, pakolós hétvégét tartani és gondoltam, pont jó lesz ezidő alatt meghallgatni egy hangoskönyvet. Nézem a címeket és meglátom Jozef Karika A hasadék című hangoskönyvet. A cím nem rémlett, viszont a szerző neve olyan magyaros volt. Hát, legyen ő!
A történetben többször megemlítenek egy dalt, a cseh Zrní együttes Hykal című dalát. Itt megnézheted a klipet, ami hangulatában megfelel a filmnek. Arról szól, hogy ha nem figyel az erdőben felzabálnak a hangyák és a rémek!
Nagy Zsolt az egyik kedvenc színészem. Nagyon jó karakter, főleg gonosz szerepeket láttam eddig tőle. Most már állíthatom, hogy fantasztikus interpretálója egy regénynek is. 2-3 nap, reggeltől estig mondta fülembe a történetet. Már a szerző előszava felkeltette érdeklődésem és többet nem is fogok a történetről írni. 
Egy sokat mondó kép a filmből
Karika elmondta, hogy megkereste valaki 2015-ben, hogy el akarja mesélni a vele megtörtént eseménysort. Azért Karikának, mert előző évben jelent meg misztikus thrillere (Félelem) Szlovákiában és egyszeriben a legismertebb thriller íróvá vált akkoriban. Az író beleegyezik, hogy meghallgatja és rögzíti a történetet. Elmondja, hogy eltartja magától, nem biztos, hogy elhiszi a meséjét. De aztán nyomozásba kezd, próbálja ellenőrizni a történet részleteit, segítséget kér, felkutat sok embert, aki segíthet kideríteni a mese hitelességét. 
A filmből
Arra a következtetésre jut, hogy lehetetlen így összerakni a történéseket csak poénból, hogy őt hülyére vegye a mesélő, vagy pénzt próbáljon kapni a sztoriért. Én úgy érzem, Karika nem tudja elhinni, de nem is akarja megtagadni. Az olvasókat pedig lehűti a lelkesedésükben, hogy nyomozni kezdjenek.
A film plakátja
A történet meghallgatása után elkezdtem nyomozni a neten. A you tube-on sok linket találtam. Könyvajánlókat, elemzéseket, túrákat a hegységből, ahol a történet játszódik és ahová jómagam is túrát szervezek ez év tavaszára, a Tribecs hegységbe.
Aztán megtaláltam a történetet feldolgozó cseh filmet, ami még úgy is élvezhető volt, hogy egy kukkot sem értettem, hála a hangoskönyvnek.
A film trailerének linkje:
De még tovább dolgozott bennem a dolog, ezért megvettem könyvben is. Utánajártam, hogy Karikának 17 thrillere jelent meg Szlovákiában, de magyarul eddig csupán 3.
A Félelem hozta meg a nagy sikert számára, A hasadék, amiről most írtam és a Fergeteg. Megrendeltem mindhármat és december 30-án nekiálltam A hasadéknak, majd sorban a másik kettőnek. 12 nap alatt végeztem velük.
Borzongás mindháromtól. Csodálkoztam, hogy A hasadék pont olyan izgalmas volt, mint ha nem ismertem volna már tökéletesen a történetet!
A Félelem címűt biztos nem akarom újraolvasni. Nagyon jó és fantasztikusan izgalmas volt, de nekem már sok.
A Fergeteg is időnként libabőrös, mindenképpen olvasni való, ráadásul 2022-es, tehát Magyarországon a legfrissebb.
Életrajzát a Wikipédiáról idemásoltam: 
Jozef Karika (Rózsahegy, 1978. november 15. –) szlovák író és publicista.
Pályafutása
A besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen történelmet és filozófiát tanult. 2000 után vált ismertté beszélgető fórumok gyakori közreműködőjeként. A mágiáról szóló könyveivel: A szláv varázslat, az Árnyékzónák elismert és vitatott szerzővé tették ezen a területen. Azután fokozatosan befejezte a mágia-orientált tevékenységét, és az általános újságírással, valamint a fantasztikus történetek írásával foglalkozott.
Múzeumtörténészként, televíziós szerkesztőként, a helyi önkormányzat marketing- és támogatási osztályának vezetőjeként, valamint Rózsahegy város szóvivőjeként dolgozott.
Horrortörténeteivel megalkotott egy új, kitalált világot. Megdöbbentő nyitottsággal írt a szervezett bűnözésről, könyörtelen maffiagyakorlatokat mutatott be a csoportok közötti harcokról, a pornográfia terjedéséről, a kábítószer-kereskedelemről. Nyíltan leleplezte a korrupciót és annak struktúráját az önkormányzatoktól kezdve egészen az államhatalom egyes részéig. Több irodalmi díjat nyert, megkapta az Irodalmi Alap díját is.
Nem maradt más hátra, minthogy neked is ajánlom olvasásra Jozef Karika könyveit.
Szent - Gellért szobra
Kicsit arrébb, talán 50 méterre pedig Buda királyfi és Pest királykisasszony kézfogását látom a Duna felett, miközben a budai dombok és a pesti síkságból kiemelkedik a csodás világváros, a mi Budapestünk. Akkor a Kőműves lépcsőnek keresztelt lépcsősoron lesétálok a Krisztina körútra, jó kilátással a Budai vár egy részére, majd a Déli pályaudvarra sétálok, vagy villamosozom. Most az utóbbi történt, mert az idő kellemetlen, szmogos volt.
Még folyik a találgatás, hogy raknak-e keresztet a szobor talapzatára, vagy nem. A kerítésen bekukucskálva úgy láttam, hogy nem. De nem mernék rá megesküdni. Úgy gondolom felesleges. A Szabadság-szobor a szabadságot szimbolizálja mindenki számára, legyen az hívő, vagy ateista. Egyébként ott a nagy kereszt a hegyen, a Sziklatemplom feletti sziklán. Mindenhonnan látszik. Aztán ott a kereszt a hegy másik oldalán is, az Erzsébet-híddal szemben, Szent-Gellért püspök kezében. 
A Hegedűs-villa
