A 21. századi Pozsony
Pozsony
1. rész
Pozsony, Bratislava, Pressburg. Egy közepes méretű város, 450 ezer lakossal, ahol ezer év történelme szinte együtt látható, viszonylag kis helyen. A középkor és új kor összes építészeti stílusai és a szocialista korszak infrastruktúrája alkotta szövetből nőnek ki a modern fém-üveg felhőkarcolók, mint a gombák eső után a földből. Volt a nagymorva birodalom, majd a magyar királyság, egy időben 250 évig a fővárosunk, a Habsburg uralom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része, a 20. század elején rövid ideig önálló, majd a szocializmus évtizedeiben Csehszlovákia egyik társult állama és nagyjából 30 éve független állam. Pozsony pedig, újra főváros. Nem unalmas, ha belegondolunk.
A hangulatos piros villamosok 9 vonalon közlekednek
A 2-3 óra alatt bejárható középkori utcák, hangulatos egységben vannak. A városrész szélén körbe-körbe járó piros villamosok pedig valóban elragadóak. Aztán bármerre kerülünk ki ebből a kis mesevárosból, mondjuk így átlépve a sínek határolt területet, szemben találjuk magunkat az eklektikus, hol romboló, hol múltferdítő, hol hamis nosztalgiát ápoló koncepciótlansággal. Nem szeretnék negatív, elmarasztaló kritikát megfogalmazni e várossal kapcsolatban, mert aki csak egy rövid kirándulást tesz a városban, az jól tudja magát érezni az ódon utcákban, ahol ráadásul minden épület magyar emlék is. Ám én több, mint 6 órát jártam ennek a városnak az utcáin, előre felkészülve belőle, ez alatt megtéve 18 kilométert, így hagyatkozhattam az impresszióimra, amelyek útközben értek. De jöjjenek a képek és közben mesélek!
Pozsonyi vár
Már a honfoglalás előtt vár állt Pozsonyban, Braszlav pannóniai karoling hűbéres herceg erődje. A várhegy 902-től folyamatosan magyar uralom alatt volt, határvédő szerepe korán kialakult. Először 907-ben említi a mai vár helyét a Fuldai évkönyv. 1042-ben, az I. Szent István király halálát követő trónharcok idején I. Břetislav cseh fejedelem rövid időre el tudta foglalni a fa-föld jellegű várat, innen ered a város mai neve, Bratislava.
A következő nevezetes esemény 1402-ben történt, amikor Zsigmond király az első pozsonyi országgyűlést tartotta itt. Hozzá kapcsolódik a vár gótikus stílusban történő átépítésének kezdeti szakasza. A mohácsi csata után a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát. Az 1536. évi országgyűlés kimondta, hogy a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Pozsony legyen. A 16. században már 43 országgyűlést tartottak a fellegvárban. 1552-től 1556-ig tartott a vár reneszánsz átépítése és kinézete kezdte megközelíteni a napjainkban látható formáját.
A vár időközben romba dőlt. Újjáépítése után a 17. században nagy fontosságú eseményeknek adott otthont. 1784-ig itt működött az Országos Levéltár, majd Mária Terézia leánya költözött ide férjével. II. József idejében a várban börtönt, és papnevelő intézetet létesítettek. 1811. május 28-án leégett. A tűz által megkímélt épületrészeket a későbbiekben a katonaság laktanyaként használta.
Az első világháború után a pozsonyi vár a Csehszlovák Köztársaság, majd a Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság része lett, ahol felvetődött a magyar uralomra emlékeztető várrom teljes eltüntetése, hogy helyére az állami hivataloknak vagy a Comenius Egyetemnek új épületet emeljenek. A második világháború után az eredeti tervekkel ellentétben mégis sor került a vár újjáépítésére, de a vár alatti zsidónegyedet az épülő új Duna-híd miatt csaknem teljes egészében lebontották.
1953-ban a kommunista csehszlovák hatóságok döntöttek a rekonstrukciójáról. A palotának kész kellett lennie 1968. október 28-ára, hogy ott írhassák alá a cseh-szlovák föderációról szóló törvényt. Ennek az eseménynek az emlékére ültették a külső várfalakon belül lévő nagymorva bazilika mellett álló három hársfát. A téren áll a 2010-ben átadott I. Szvatopluk morva fejedelem lovas szobra. A keleti részen látható a nagymorva bazilika és a Legszentebb Megváltó templomának maradványai, alapkövei. Az emelletti parkrészen áll Szent Erzsébet szobra, aki 1207-ben itt született.
A Palota északi irányában lévő részen alakították ki pár évvel ezelőtt a barokk kertet. A várban működik a Szlovák Nemzeti Múzeum fő része, a Történeti Múzeum. Ez Szlovákia egyik legjelentősebb kulturális intézménye.
Boszorka
A Zsigmond kapun át elhagyva a várat, egy lépcsősor vezet ide a Boszorkányhoz. Bártfay Tibor szobrász 1989-es alkotása, amelyet köznyelvben inkább "Dievča s havranmi" (Lány hollókkal) elnevezést használják. A művész szobrával a középkor oktalan boszorkányüldözéseinek állít emléket. Pozsony városának pallos joga volt, így boszorkánypereket is lefolytattak. Az első pozsonyi boszorkányt, Agatá Tootová-Barnabášovát, 1602-ben ítélték el. Akkoriban máglyán égették meg, vagy a Dunába ölték őket.
Prímási palota (Primaciálny palác)
Szlovákia egyik legszebb, neoklasszicista stílusban épült palotája. Pozsony aranykorának utolsó éveiben, közvetlenül azelőtt, hogy a város elvesztette Magyarország fővárosi státuszát, Batthyány József bíboros érsek felépítette a város legnagyobb és legpompásabb palotáját. Egy bécsi építész tervezte francia klasszicista stílusban. 1781-ben készült el és az esztergomi érsek téli rezidenciája lett. megtörtént, hogy a koronázások alkalmával itt kaptak szállást a királyok. 1903-tól a palota városházaként szolgált.
1968. augusztus 3-án hat szocialista és kommunista testvérpárt (köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt) írt alá itt egy nyilatkozatot, amelyben rögzítették a szocializmus vívmányainak megőrzéséről és megvédéséről szóló együttműködési szerződést. A szerződés aláírását követően „internacionalista segítségnyújtás” címén ezek a testvéri szocialista országok elfoglalták Csehszlovákiát 18 nappal később.
A palota első emeletén található Tükörteremben 1805. december 26-án írták alá a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. Ez a Francia-, és az Osztrák Császárság között megkötött különbéke. Ennek értelmében a Habsburg Birodalom elvesztette minden itáliai birtokát (Trieszt kivételével), valamint Isztriát, Dalmáciát, Tirolt és egyes nyugati, német ajkú területeket is. Ezzel Ausztria elveszítette döntő befolyását a német államokra, ami 1806-ra elvezetett a Német-római Birodalom felbomlásához.
A középkori belvárosban gyakran látni menyasszonyt
Ugyanitt ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
1848. Ferdinánd magyar király szintén itt írta alá 1848. április 11-én az áprilisi törvényeket Mária Anna királynénak, Ferenc Károly főhercegnek és fiának, Ferenc József főhercegnek (a későbbi császár és király), István főherceg-nádornak és a Batthyány-kormány összes tagjának jelenlétében. A szentesített harmincegy törvénycikk lényegében megvalósította a reformellenzék programját.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Haynau táborszernagy szintén itt írta alá a magyar forradalmárok fölött kimondott ítéleteket. Miután az országgyűlés elköltözött Pozsonyból Budapestre, a palota helyiségeit bérbe adták.
Vízköpő a palota udvaráról
A két világháború között a palota tükörtermében irodalmi előadásokat és szerzői esteket tartottak: Várnai Zseni, Móricz Zsigmond és Thomas Mann is tartott itt előadást.
A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.
Büntetőkút /Trestajúca studňa/
Büntetésekhez használt kút volt. A középkorban, a kézműves céheknek becsületbeli ügy volt, hogy ügyeljenek a mesterek által a piacra hordott áruk minőségére. A termékeket szigorúan ellenőrizték és a nem jó minőségűekért a mesterek büntetést kaptak. A pozsonyi pékek azt a mestert, aki a piacra nem jó minőségű terméket vitt, vagy kisebb volt a súlya, úgy büntették, hogy belemártották a Dunába. Később a büntetést mérsékelték, ekkor kezdték a büntetés céljára a Prímás-téren található kutat használni.
A hóhér fakeretet épített a kút fölé, erre csigát szereltek kötélzettel és kampóval. Erre egy vasketrecet akasztottak, amibe betették a péket és leeresztették a kútba. Nevüket és büntetésüket pedig bejegyezték a városi krónikába. 1773-ig volt ez a gyakorlat, ekkor II. József uralkodó megtiltotta ezt.
Régi vásárcsarnok Stará tržnica.
Ha már pékekről esett szó, nem lehet elfelejteni a pozsonyi kiflit. Én is megkóstoltam. Ehhez meg kellett keressem a régi piac épületét. A pozsonyi öreg vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a 15. századból, mely a város erődítménye volt. 1903-ban már nagyon erős volt az igény, hogy Pozsony élelmiszer ellátása érdekében piacépületet kell létesíteni. A mostani épületet, mely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910-ben adták át rendeltetésének. Az eklektikus stílusú épület Laubner Gyula pozsonyi építészmérnök tervei alapján készült, akire hatott Eiffel építészete. Ennek nyomait az elkészült épület is tükrözi. Mára már több, mint 100 éves épület sok mindent látott.
1919. február 12-én, a régi vásárcsarnok előtti téren több ezres tüntető tömeg gyűlt össze. A demonstráció nem nemzetiségi alapon szerveződött, a munkástanácsok hívták össze elsősorban szociális követelésekkel. Bár a tüntetést a várost irányító olasz katonai parancsnok engedélyezte, a cseh-szlovák legionáriusok mégis több irányból belelőttek a fegyvertelen tömegbe. A sortűz 7 halálos áldozatot és 23 sebesültet követelt. Ezt később azzal indokolták, hogy a tömeg hógolyóval dobálta őket. De itt voltak a kommunista rendszer elleni tüntetések is 1989-ben. Az épület 1960-ig piacként üzemelt, majd 1982-ig TV-stúdióként használták. 1998-ban felújították, de mivel megfelelő funkciót és fenntartót nem sikerült találni számára. Aztán a 2010-es években újra megnyílt a piac.
A pozsonyi kifli hajlított alakú, tojástól fényes felületű, omlós, mákkal vagy dióval töltött édes sütemény, amelyet eredetileg Pozsonyban kezdtek el készíteni évszázadokkal ezelőtt és innen terjedt el, legalábbis a volt Osztrák–Magyar Monarchia területein. Története a 16. század közepére nyúlik vissza. Kitalálójáról megbízható forrás nem áll rendelkezésre.
Kellemes meglepetés, amolyan európai dolog, hogy ott volt egy pianino, amin mindig játszott valaki.Ugyanezt tapasztaltam a buszpályaudvaron is.
Bratislavský rožok már az 1590-es években kapható volt nyilvános éttermekben, bár gyártása sokkal régebbi keletű. Az a történet is tartja magát, hogy maga a kifli (Kipfel) elnevezést Bécs sikertelen török ostroma után egy Wendler nevű bécsi sütőmester találta ki, amikor a városon kívüli Szent István templom tornyán a török félholdat visszacserélték keresztre, az az ötlete támadt, hogy „megeteti” a félholdat az emberekkel kárpótlásul, amiért az ostrom alatt annyit koplaltak.
A kifli ezért lett félhold alakú és a névadója a „Gipfel” – azaz orom (templomcsúcs).
A kíváncsiskodó Čumil
Pozsony egyik legnépszerűbb köztéri szobra, a csatornából kikandikáló Čumil. Neve a „čumieť” igéből ered, melynek jelentése bámészkodni, bámulni.
A bronzszobor Viktor Hulík szlovák művész alkotása. 1997 óta figyeli széles mosollyal a Pozsonyba látogató embereket a Rybárska brána, a Panská és a Laurinská kereszteződésnél.
Bár az utca szintjéből alig emelkedik ki, mégis könnyű rátalálni a körülötte csoportosuló emberek miatt. Később közlekedési táblát állítottak mögé, MAN AT WORK, munkásember felirattal. Ez a szobor is jól mutatja azt az eklektikus képet, amit Pozsony mutat magáról. Hisz a középkori utcára, egy monarchia kori hangulatot idéz, hasonlóan a másik híres köztéri szoborhoz, a Schöne Nácihoz
Schöne Náci
Schöne Náci, avagy születési nevén Lamár Ignác (1897-1967) Pozsony utcáinak egyik jellegzetes és közismert alakja volt, aki számára a pozsonyi utcák voltak maga a színpad. A német ragadványnév nyelvtanilag hibás, ugyanis a helyes alak a „Schöner” lenne. Lamár Ignác keresztnevének becézett formáját a német-osztrákok is magyarosan, „Náci” formában írták, innen ered a Schöne Náci (Szép Náci) elnevezés. Lamár Ignác régi vágású, elegáns figurája volt a történelmi Pozsonynak. Állítólag egy szerelmi bánattól megbolondult, ekkor kezdett a belvárosi utcák legendájává válni.
Drink in gallery Andy egy művészkávéház a vár alatt a Beblavého 4 szám alatt. Apró kis bár, amely már külső környezetével, jellegzetes szobrával felhívja magára a figyelmet. Viktor Frešo (1974 - ) szobra a Pičus nevet viseli. Szinte lefordíthatatlan ez a szó. Egy nevetséges és egyben rókalelkű embert ír le, egy alattomos rohadékot, tele komplexusokkal. Egy öntörvényű, arrogáns barom, az a típus, akit a való életben idegesítőnek találnak az emberek. Tán a legjobb fordítás a Niemand. Ahogy a nevet is nehéz pontosan lefordítani, úgy a szobor által kiváltott és képviselt érzelmek keverékét is nehéz leírni.
A már említett arrogancia, negativizmus, kisebbrendűségi komplexus, aljasság és rosszindulatúan egészségtelen önbecsülés. A negatív érzelmek esszenciáját, amelyeket az emberek próbálnak elrejteni, magában foglalja ez az egy méter magas figura, akinek jelentéktelenségét kis hímtagja is kiemeli. Ez az érzelmek sorozata paradox módon mutatja, nevetségességét, jelentéktelenségét és gőgjét.
A szobrász gyakran foglalkozik az érzelmekkel, és tudatosan inspirál vitákat a művészetfelfogás sztereotípiáiról és a művészi működés értékeiről. A Pičusban ezt a stratégiát az emberi jellemzőkre irányítja át, amelyek nem véletlenül hasonlítanak a hét eredendő bűnre.
Érdekes, hogy Pičus hogyan találja meg a rajongók széles körét, bár valójában egy kis ember, aki negatív érzelmek tömkelegét demonstrálja.
Erről az alkotó így beszélt: „Mindig is lenyűgöztek a nagyfejű emberek; kivételesnek tűntek számomra, és energiájuk nagyon kellemesen hatott rám”
Alapvetően galéria, amely bár is egyben. A belső tér nagyon kicsi. Innen gyönyörű kilátás nyílik a magyar történelem egyik legfontosabb templomára, a Szent Márton-székesegyházra, amelynek környezetét az évtizedek folyamán tudatosan és sikeresen tettek tönkre.
Szent Márton-dóm (Dóm svätého Martina)
A pozsonyi koronázó templom a 15. században épült gótikus székesegyház a történelmi városrész szélén. Ez a város legnagyobb és legjelentősebb római katolikus temploma, a pozsonyi főegyházmegye főszékesegyháza. Összesen tizenegy Habsburg-házi magyar uralkodót, valamint nyolc magyar királynét koronáztak meg itt.
A dómban koronázottak tablója
A város második legkeresettebb turisztikai látványossága. A templomban látható ólomból kiöntött Szent Márton-szobrot Donner György Rafael készítette, 1734-ben.
A koronáról ennél jobb képet nem tudtam készíteni
Építése a 13. században kezdődött. Mai alakja többszöri átépítés eredménye, ugyanis háborúk és földrengések során többször megsérült. A dóm tornya 85 méteres, a legmagasabb Pozsonyban. A tetején van a Szent Korona másolata (150 kilogramm tömegű és 164 cm magas). A templomtorony a város erődítményének része volt, így bástyaként is szolgált. A templomban gótikus és reneszánsz síremlékek találhatók. Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik. A templom katakombáiban sok híres ember nyugszik. Köztük Esterházy Imre – esztergomi érsek, Pálffy János – a szatmári béke létrehozója, utóbb nádor, Pázmány Péter – prímás, esztergomi érsek. Látogatni csak akkor lehet, amikor nincs benn mise. Ottjártamkor éppen volt.
Szent Márton-dóm környéke
A templom mellett van a Rudnay tér (Rudnayho námestie). Ennek közepén található Bernolák Antal szobra. A tér két szélén, a lépcsősorok mellett rejtőzik Liszt Ferenc mellszobra (1911), amit csak a leleményes látogatók vesznek észre.
A székesegyház látványának nehéz örülni. A pozsonyi várhegy és a dóm közé tervezték Szlovákia legjelentősebb hídjára felvezető autópálya szélességű hídját, a Szlovák nemzeti felkelés hídját.
Most ez a neve, szlovákul SNP, 2012 augusztusa óta. 1993 és 2012 augusztusa között Új hídnak hívták (szlovákul: Nový Most). A helyiek UFO-nak nevezték el.
Miután a Ferenc József hidat 1945. április 2-án felrobbantották és helyébe csak tíz év élettartamra tervezett Öreg híd került, új híd építését határozták el.
Ez a világ kilencedik legnagyobb egyben hegesztett hídja, s a harmadik legnagyobb ferde pilonos (felfüggesztő tartó). Az évszázad építménye a hidak kategóriájában Szlovákiában elismerést kapta 2001-ben.
A híd különleges attrakciója a 80 m magasan lévő UFO étterem, amelynek kilátópontja 84,6 m magasan áll a pilonon. A jobb oldali részen található lifttel lehet feljutni, ahonnan jó kilátás nyílik a városra. Az étterem felső részén már 95 méter magasból lehet körültekinteni.
Ennél jobban nem lehet a hangulatos Pozsonyt egy képben összefoglalni - Vár, templom, villamos
Szent István kapucinus templom A 18. század elején épült. 1861-ben neoromán stílusjegyeket kapott. Ekkor került a homlokzatra a templom védőszentjének, Szent Istvánnak a kőszobra. A magyar koronázási jelvényeket viseli: fején a korona, baljában az országalma, jobbjában a jogar, vállán a palást.
- Forrás:
- Wikipédia
- Visit Bratislava
- Ma7
- Architectura blog
- Köztérkép
- DANUBIANA SK
A végére hagytam ezt a fotót, amely előrevetíti a Pozsony kettő blogbejegyzés hangulatát, ahol a modern Pozsony is bemutatkozik.
A magyar-szovjet barátság emlékműve
Szent László, a lovagkirály
(Szent) László, aki 1077 és 1095 között uralkodott Magyarország királyaként, az Árpád-ház egyik legismertebb uralkodója. A lovagkirály eszményét testesítette meg, mivel híres volt bátorságáról, igazságosságáról és mély vallásosságáról. 
Szent Egyed (Aegidius) a 7. században élt görög származású szerzetes, aki Franciaországban alapított kolostort, és akit később szentté avattak. A legenda szerint Szent Egyed remeteként élt, és szarvastejből táplálkozott, míg egy vadászat során egy nyíl megsebezte, de csodálatos módon megmenekült. Ő a bűnbánók, fogyatékkal élők és a szoptató anyák védőszentje, és emlékét szeptember 1-jén ünneplik.
Somogy megyében több településen is fennmaradt a Szent Lászlóhoz kapcsolódó néphagyományok és legendák ápolása. A helyi templomokban és kápolnákban számos helyen találkozhatunk Szent László ábrázolásokkal, freskókkal és szobrokkal.
Talán a két leglátványosabb rész, a kerengő egy rekonstruált részlete és a kilátó környezete
Elérek az Óriások lépcsője elnevezésű helyre. Hangulatos, széles ösvény. Szépen kialakította a természet nevű kőfaragó. Most egy elgazosodott ösvényre érek. Erősen lejt itt. 
Varga Gábor - Kútszobor, 1997 a kastélykertből
Legenda a fröccs eredetéről
Kilátás a Fáy présház környékén
Vörösmarty-kunyhó
Ahol sikerült a felhőszakadást átvészelnem
Téglából épített, 21 méter magas torony. Talpazata 4 x 4 méteres, szabályos négyszög, amely keresztmetszete a második emelet szintjén nyolcszögletűvé válik, majd fokozatosan gúla formát ölt a tetőrészben. A nyolcszög alakú részen négy félköríves ablaknyílás nyílik a négy égtáj felé.
Kozák Károly régész, a torony építési módjából kiindulva, több hasonló nyolcszögletű torony korabeli történetét tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy a templom kora gótikus átépítésének köze lehetett a magyarországi Johannita keresztes-ispotályos lovagokhoz, akik a Szent János lovagrendhez tartoztak és a keresztes háborúk során megsérült katonákat ápolták. 
Manapság a torony mellett csak a nyugati fal áll, amelyen jól kivehető a félköríves szentély. A szakemberek nem tudják, kik voltak a templom építői, mi volt a templomot körülvevő, a törökök által elpusztított falu neve. Valter Ilona régész feltételezte, hogy az Árpád-kori Csopak faluhoz tartozott a templom, mivel egy 1229-es oklevél ezt a helyet, ezzel a falunévvel, a fehérvári káptalan birtokaként említi.
Ezeknek az állatoknak a földművelésben végzett munka és a tejadás mellett nagy szerepe van a Krisna-tudatúak társadalmában. A vaisnavizumus – azaz a Krisna-hit – szentírásai elítélik az állatölést, és a tehenek tejét nagyra becsülik. Indiáról szinte mindenkinek a szent tehenek jutnak eszébe. Erre a filozófiai tételre a Védák adnak magyarázatot. A szentírások hét személyt említenek az ember anyjaként: a szülőanyát, a dajkát, a papok feleségét, a lelki tanítómester feleségét, a király feleségét, a földet és a tehenet. Az a közös bennük, hogy mindannyian gondoskodnak a rájuk bízott emberekről. A tehén úgy teszi ezt, ahogy egy anya: tejet ad számunkra, amit sokféle területen lehet, például az étkezésben, a templomi imádatban, az egészségügyben.
_3.jpg){kind=link}