Ez a rövid esszé rám nézve szenzitív adatokat tartalmaz, de vállalom ennek ódiumát.
Az adó 1 %-a. Minden évben odaadhatjuk egy bejegyzett egyháznak, egyházi szervezetnek és társadalmi szervezeteknek. Volt már hogy elfelejtettem és volt olyan is, hogy lusta voltam bármit tenni, mert a NAV elkészíti, én meg hagyom, úgyis jó!
Idén, amikor eljött a bevallás ideje és most is elkészült nélkülem is, de én mindenképpen nyilatkozni akartam. A környezetünk állapota általánosságban a bolygónkon, de hazánkban is nagyon rossz. Mit is tehetünk? Mindenki tehet a maga módján, hogy elmondhassa, ő megtette a magáét. Szelektív hulladékgyűjtéssel, az étolaj leadásával, a szemetelés teljes megszüntetésével, a természetbe kivitt élelmek és innivalók csomagolásainak hazavitelével, a műanyag palackok, üvegek minél többszöri felhasználásával. Általánosságban, mindenki próbáljon meg takarékoskodni a nyersanyagokkal. Ha tehetjük, menjünk gyalog és még sok-sok ötlet van, mindenki számára követhető példa. Ezért fontosnak gondoltam, hogy a társadalmi szervezeteknek adható adóm 1%-t a Greenpeace-nek adtam. Néhány hete erről egy e-mailt is kaptam, hogy az általam felajánlott összeget átutalták a környezetvédő szervezet számára.
Vártam egy másik e-mailt is, de nem jött. Az egyházaknak adható 1% utalásáról nem érkezett értesítés. Furcsállottam, de reméltem, hogy megérkezik.
Valamelyik nap hallgatom a rádiót, amelyben Iványi Gábor metodista lelkésszel készült interjú, aki 1989-től az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke. Volt országgyűlési képviselő, számos állami és társadalmi díj kitüntetettje. Egyesületével az ország szegény vidékein iskolákat, nagyobb városaiban hajléktalan ellátó helyeket üzemeltetnek.
Nagyon fontos társadalmi feladatokat látnak el a legelesettebb emberek megsegítésére.
Ezt a szervezetet 2010-óta folyamatosan próbálják ellehetetleníteni, egyre több sikerrel. Én nem politizálok, bár van véleményem. Például úgy fejezem ki, hogy az adóm egyházi 1 %-át ennek a társadalmilag fontos szervezetnek adom.
Nos visszatérve a rádióműsorra, a lelkész elmondta, hogy napokon belül ellehetetlenülhet szervezetük működése, hisz a nekik juttatott felajánlásokat az adóhivatal tartozásaik fejében elvonta. Ez természetesen törvényes.
Én mostanában nagy lelki békével fogadok minden történést, amit magam körül észlelek. De ez a gondolkodó ember higgadtsága és nem egy bárgyú, még inkább nem egy közömbös ember passzivitása. Így aztán fel kellett tegyek egy kérdést, csak bele az éterbe, a virtuális végtelenbe, ebbe a megvalósult mátrixba. Mégpedig azt, hogy miért vonták el, ha én befizettem az adómat? Nem szabadna, hogy a felajánlásom is az állam kezébe kerüljön, hiszen én már befizettem az adómat. Csak oda kerülhetne, ahová szántam. Ha ezt nem tudják teljesíteni, vissza kellene juttatni hozzám, a feladóhoz, hogy újra dönthessek a sorsáról és akkor odaadnám nekik más úton.
Hárskút, a Bakony és a Dunántúl legmagasabban fekvő települése. Szomszédjai Lókút és Márkó. Veszprém és Zirc között találhatóak. Csodás erdők, barlangok, ösvények, kilátók, templomok és régi házak... Kevesebb turista!
Távolban a Papod - hegy kilátója.
Borzás-hegyi sziklaüreg, Hárskút
Nehezen megközelíthető!
Irány a Bakony 3. legmagasabb pontja, a Papod-hegyi kilátó, 644 m, amit egy hős katonáról neveztek el.
Vitéz Bertalan Árpád kilátó, Lőkút
A Szeretet Kapuja, Papod-hegy
A kilátó 20 m magas, a szél süvít fenn, de stabíl, nem mozog
Kilátás
Papod-hegyi ösvény
A gombák nagyon fontos elemei az erdei ökoszisztémának
Még érőfélben a java
Fekete István kilátó, Márkó
Borzás-hegy, Hárskút
Nincs értékelhető kilátás.
Pihenő, a Fekete István kilátó piknikhelyén
Régi házak, Márkó
Régészeti leletek és középkori oklevelek tanúsága szerint a mai település helyén egykor több település, többek között Szent Márk falva állhatott. A török időkben elpusztult és elnéptelenedett. 1741-ben indult újra az élet, mert a veszprémi püspök német, olasz telepeseket hívott erre a vidékre, akik megalapították Márkót.
Kálvária, Márkó
A német telepesek a 18. század végére templomot felépítettek, ami 1834 -be leégett. Emlékére emelték a közeli dombra 1839-ben a késő klasszicista stílusú Kálvária-kápolnát.
A stációk kerámia alapú zománc képeit Enyingi Mihály márkói keramikus késztette 2009-ben.
Kápolna, a Kálvária domb tetején, Márkó
A stációk mérnöki pontossággal, egymástól 34 méterre helyezkednek el. 1872-ben épült meg a vasútvonal, mely kettészeli Krisztus szenvedésének útját. A sínek fölé vashidat emeltek, s ezen lehet megközelíteni a Kápolnát.
Az Andrássy út 112. szám alatt egy gyönyörű villa található, amely méltó helyen fekszik, Budapest legpatinásabb sugárútján, a Hősök tere közelében. Eredetileg Landauer Ferenc József pesti polgár nyári rezidenciának épült az 1800-as évek végén.
Kétség kívül érdekes ötlet ez a csigalépcső, amely a 3 bejárható szintet összeköti.
Kilátás a villa erkélyéről az Andrássy útra
1898-1899-ben az építőipari vállalkozóként meggazdagodott báró Ohrenstein Henrik számára a homlokzat és a belső terek átalakításával Alpár Ignác és Pucher István alakította luxusvillává. Az államosítás után KISZ székház volt. Később a Fiatal Művészek Klubja működött itt. Sok pesti számára innen már ismerős lehet.
A villa udvarán zavarba ejtő férfiakt. A alkotóról nem találtam semmit. Ismeretlen.
2003 és 2013 között a műgyűjtő Kovács Gábor magángyűjteményét helyezte el itt és a művészet kedvelők számára ismert szentélyt hozott létre, KOGART HÁZ néven. Ekkor Tihanyba tette át székhelyét.
Ef Zámbó István - Vörös szék árnyéka. 1978
Ez után a villa befektetési érdekeltségek célpontja lett és 3 évvel ezelőtt Mészáros Lőrinc tulajdonába került ötmilliárd forintért. Ezután a takarékszövetkezetek összevonásával, át- és összeszervezésével, mindenféle átnevezésekkel és egy hatalmas állami támogatással született MBH kezelésébe került.
Egri József - Megered az eső, 1932
A palotában júniusban nyitotta meg kapuit a Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központ. Az alapítása után befektetési műgyűjtőként is feltűnő MBH Bank Művészeti Alapítvány gyűjteményét helyezték el a felújított termekben. Olyan XIX. és a XX. századi magyar alkotók képei vannak itt, mint Mattis Teutsch János, Ziffer Sándor, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Székely Bertalan, Szőnyi István, Egri József.
Frey Krisztián - Emlék, 1997,
Ezen kívül kortárs magyar művészektől is elkezdtek gyűjteni, mint Ef Zámbó István, Frey Krisztián, Boros Mátyás, Kotormán Ábel.
Ziffer Sándor - Csendélet gipszfejjel és macskával, 1933
Az alapítvány célja rendszeres időszaki kortárs kiállításokat szervezni, kulturális és társadalmi találkozóhelyet létrehozni.
Szőnyi István - Dunakanyar esőben
Csak remélni tudom, hogy tényleg így lesz és rendszeresen látogathatja meg a kiállításokat a magamfajta egyszerű művészetkedvelő.
Ennél egyszerűbben, ennél kevesebb szóval nehezen tudnám visszaadni a karma lényegét. Pedig én fogalmaztam meg annak idején, hogy amit nem tudsz leírni 17 szótaggal (egy haikuban), azt gondold át, vagy felejtsd el. Tán egyszer megpróbálok egy karma haikut írni. Most még nem vállalkozom rá és elfelejteni sem akarom a témát. Ezért hát továbbgondolom.
Majd beteljesül a sorsod! Utolér a végzeted! Majd a karmád lerendezi! Gyakran hallom mostanában. Pedig nem arról van szó, hogy a sors, a végzet és a karma egymás szinonimái lennének. Egyáltalán nem azok.
A sors, az eleve elrendeltetett. Nincs rá hatásunk. A genetika, az adottságok, amikkel rendelkezünk, mind fizikai, mind lelki síkon, előrevetítik a sorsunkat. Kicsit befolyásolhatjuk, például életmóddal, odafigyeléssel, magunk irányította fejlődéssel, stb. De lényegileg az lesz a sorsunk, ami eleve elrendeltetett.
A végzet, pedig olyan előre nem látható esemény, ami nagy hatással lesz jövőnkre, sorsunkra, akár a halálunkra. You are my destiny… énekli Paul Anka. A végzet lehet pozitív is, mint a villámcsapásszerű szerelem, de ennek ellentétje az igazi villámcsapás a sok-sok ezer voltjával, ami megsüti az agyunkat, mert éppen rosszkor voltunk rossz helyen.
A karmát nehéz szavakkal megfogni, de segítenek megérteni más tudományból ismert fogalmak. Talán a legfontosabb, hogy a karma a mi cselekedetünk és annak következménye. A karmánk a miénk, senki másé.
Egyszerű példa, hogy lemerülünk a Balatonban, hogy kipróbáljuk, meddig bírjuk levegő nélkül. Amikor 3 perc múlva feljövünk a víz színére, kapkodjuk a levegőt. De ha túl lelkesen csináljuk és rosszul leszünk az oxigén hiánytól, akkor belefulladunk.
Amikor valaki fejest ugrik a vízbe a vizibicikliről és emiatt szívgörcsöt kap, vagy eltörik a gerince, arról ő tehet.
Ha sokáig maradunk a napon, leégünk. Mi tehetünk róla. Nem sorsszerű, vagy végzetes a dolog. Csak a karmánk működik.
Tehát csinálunk valamit, valamilyen okból és ennek lesz következménye, vagyis ok-okozati összefüggésben van.
Ezt fizika nyelvén is megfogalmazhatjuk. Csinálunk 20 fekvőtámaszt, aztán bedurran tőle a karunk. Legyalogolunk 30 kilométert és a végén görcsöl a lábunk. Mindkettőre számíthattunk, hiszen tíz éve nem csináltunk egy fekvőtámaszt sem, és nem szoktunk néhány kilométernél többet gyalogolni. Testünket ért hatások ellenhatást váltanak ki, megfájdulnak végtagjaink.
Hatás-ellenhatás. Hallott erről mindenki, hisz általános iskolában tanultuk Newton 3. törvényét.
A karma ilyen szintű elfogadása minden ember számára belátható, hisz élete folyamán folyamatosan ezt tapasztalja. Amíg él, a karma fogja meghatározni minden cselekedetét a legkisebbtől a legnagyobbig. Ez már távolabb vezet, de azután is.
A buddhisták 12 törvényben határozzák meg a karma lényegét, amit bárki elolvashat, ha felkeltette a téma az érdeklődését. Én csak annyit írnék még ide, hogy az előbb felírt kölcsönhatás törvényét, vagyis az ok-okozat törvényt, a buddhisták első helyre teszik a karma 12 törvénye között és a legfelső törvénynek nevezik.
Egri József - Megered az eső, 1932
