Špilberk vár

A földalatti Brno 2. rész

A Špilberk vár börtönei / 10-Z atombunker

A Špilberk vár börtönei, a kazamaták

A 13. század első felében kezdték építeni. A királyi vár a 14. században a morva őrgrófok székhelye lett. Brno városa vásárolta meg 1560-ban és kormányzati erőddé alakította. A 30 éves háború idején nem tudták a svéd csapatok bevenni 1643-45 között.

A vár bejárata

Az 1620-as fehér-hegyi csata (a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott) elvesztése után, a Habsburg-ellenesek morva vezetőit a börtönben tartották fogva több éven át. Fokozatosan vált az Osztrák–Magyar Monarchia legszigorúbb börtönévé és laktanyává.

A középkori borzalmas kazamaták

1809-ben a távozó napóleoni seregek az erőd fontos részeit lerombolták. Ezután katonai védelmi funkciója megszűnt és börtönként kezdték csupán használni.

Kínzókamra. A fekvő embert kétfelé húzzák, az ülő férfinak izzó parazsat készülnek a lábára tenni

Átalakították, humanizálták és a borzalmas föld alatti kazamatákat megszüntették. Kisebb cellákat építettek. Érdekesség, hogy 1880-tól látogatni lehetett és mintegy 100 éven át mutogatták a régi börtönrészek elrettentő helyeit, a kínzóeszközöket és módszereket.

Kazamata folyosó

Vallatást bemutató festmény a vármúzeumból

Az első foglyok protestánsok voltak, akiket az ellenreformáció szállított ide. A monarchia sok ellenfelét hozták ide és európai szabad szellemű embereket, forradalmárokat, rendszer ellenségeket.

Tartottak itt bűnözőket is. A leghíresebb Václav Babinsky cseh bandita volt.

Franz von der Trenck osztrák katona, a kor egyik legellentmondásosabb személye is itt raboskodott és halt meg 1749. október 4-én. Múmiája az előző bejegyzésben!

Ide hoztak francia forradalmárokat, Jean-Baptiste Drouet-t, aki letartóztatta XVI. Lajos francia királyt, majd később az 1848–49-es forradalom és szabadságharc résztvevőt.

Itt raboskodott Kazinczy Ferenc és tizenöt magyar jakobinus is. Emléktáblája megható mementó. Üzenetét a magyarokhoz magyarul olvashatjuk. Bizony ez aktuális manapság is!

 VÁNDOR, SZENT HOVÁ LÉPSZ E HELY.

MENJ S MONDJAD HAZÁMNAK

HOGY TÖRVÉNYEIDÉRT KÉSZ VALA VESZNI FIA

Több mint negyed évszázaddal később, 1822-től kezdve a vár északi szárnyában épített cellákat az olasz carbonari mozgalom tagjaival töltötték meg, akik hazájuk egyesítéséért, szabadságáért és függetlenségéért harcoltak.

Az olasz foglyok rekonstruált cellája

Silvio Pellico költő, aki nyolc évet raboskodott itt, egész Európában híressé tette a Špilberk börtönt Le mie prigioni – A börtöneim című könyvével.

Napóleon korabeli, francia börtönőr

A politikai foglyok utolsó nagyobb csoportja 200 lengyel forradalmár volt, legtöbben az 1846-os krakkói felkelés résztvevői. Ezt követően 1855-ben Ferenc József császár felszámolta a börtönt, a helyiségeket laktanyává alakították át és a következő száz évben az is maradt.

Kaloda a középkori kazamatákból

Az első világháború során tartottak fogva itt hadifoglyokat és az Osztrák–Magyar Monarchia ellenzőit. Csehszlovákia náci megszállásának első évében több ezer cseh hazafi szenvedett a várban. A többségüket innen lágerekbe vitték.

Cella a Wermacht által használt börtönrészből

1939 és 1941 között a német Wehrmacht hadsereg és a Gestapo kiterjedt rekonstrukciót végzett a váron, hogy átalakítsák a Harmadik Birodalom romantikus historizmusa szellemében. A háború után a csehszlovák hadsereg használta, majd 1959-ben elhagyta Špilberket. Ezzel katonai használata végleg véget ért. A következő évben a Brnói Városi Múzeum székhelye lett.

Belépő a várba 130 korona, a földalatti kazamatákba szintén 130 korona. Angol nyelven tartanak rövid vezetést a börtön labirintusa előtt és magyar nyelvű ismertetőt is kapunk. A labirintust 4 szakaszban tudjuk végigjárni és mire végzünk elegünk is van a nyomasztó, ablaktalan, hideg, huzatos pincerendszerből. Borzalmas lehetett itt éveket eltölteni.

10-Z Bunker

A nem is olyan távoli múltban a légiriadók és a mindenütt jelenlévő fenyegetés mindennapos valóság volt. Ez a bunker eredetileg egy légiriadó óvóhely volt, amelyet a második világháború alatt építettek amerikai és szovjet bombák ellen.

Vegyvédelmi köpenyek

1946 után Löwy & Šmíd néven nagykereskedelmi borüzlet működött benne. Alig két nappal az 1948. februári puccs után a kommunista kormány elkobozta a borboltot. Az óvóhely 1959-ben készült el, és három napon keresztül 500, a város és a régió ellenőrzése szempontjából fontos ember védelmét szolgálta.

Szerencsére soha nem volt szükség a 10-Z nukleáris óvóhely rendeltetésszerű használatára. 2016-ban a belváros közelében található bunkert műemlék jellegű műszaki épületként adták át a nagyközönségnek.

Érdemes elidőzni ennél az oktató táblánál. Balra a Hirosima-Nagaszaki bombák mérete felhőik alapján,a Mount Everest magassága, utasszállító repülő repülési magassága, 1 megatonnás francia bomba, 15 megatonnás amerikai bomba, 58 megatonnás orosz bomba. Gombafelhője 40 000 méter magas lenne. Ez a sztratoszféra külső része már.

Diszpécser központ

Közösségi tér

A felfedezés során a látogatók különböző videókat tekinthetnek meg a helyhez kötődő emberek történetéről és sorsáról. A túra a menhely műszaki részét dízel egység, szűrőszoba, telefonközpont is, de vannak itt közösségi helységek is. A kiállításon a Cejl utcai egykori brno-i börtön halálsor celláinak ajtói is láthatók, a halálraítéltek által hagyott üzenetekkel.

Egy propaganda plakát és egykori újságok

Létezik éjszakai látogatás és lehet itt aludni is, bár az állandó 14 fok nem annyira csábító!

Belépő 250 korona, angol nyelvű ismertetőt kap az ember, mielőtt elindul a 65 helység bejárására.

Önmentő készülékek és katonai sisakok. Megfelelő kép és búcsú a földalatti Brno-tól.

A következő posztban a város legszebb nevezetességeit mutatom meg. A földfeletti csodás város arcait!

folyt. köv.

Kilátás a Špilberk várból

A földalatti Brno 1. rész

A Kapucinusok múmiái / Szent Jakab templom csonttároló pincerendszere

Brno Csehország 2. legnagyobb városa. Csehországon belül létezik a történelmileg különálló terület, a Morva Őrgrófság. Lakossága 400 ezer fő. Csodás város, teljesen felújított, Pozsonynál nagyobb és egységesebb képet mutató belvárossal

Kilátás a Denis parkból

Egyszerűen felosztva a látnivalókat van a föld feletti és a föld alatti Brno. Ebben a posztban a földalatti Brno-t ismerjük meg, mert ez a város nagy különlegessége. Sok felszínalatti látogatható hely van, ezért még ezek között is válogatni kell, mert minden nem fér bele az időbe és belépőt is kell mindenhol fizetni.

 Zelný thr - A Káposzta-tér

Van egy labirintus a város legfontosabb tere, a Zelný thr alatt. Ezt én nem látogattam meg. Vannak kripták a nagyobb templomok alatt. Ezeket is kihagytam két kivétellel. Van több bunker is, amelyeket a háborúk túlélésére építettek. Ezekből a legnagyobbat kerestem fel. …és vannak a kazamaták a vár alatt, amely évszázadokig börtönként működött.

A Kapucinusok Szent Kereszt temploma (Kostel Nalezení svatého Kříže)

Ezen a kiránduláson felkerestem a Kapucinus templom 40 mumifikálódott holttestet bemutató kriptáját, a Szent Jakab templom alatti osszáriumot (csonttároló pincerendszer), Špilberk vár – kazamatáit, amelyet a nemzetek börtönének hívtak évszázadokig és a 10-Z Bunkert, amely atomcsapás elleni védőhely volt 300 kiválasztott vezető és családtagjaik számára.

Trenck Ferenc báró múmiája

Merüljünk hát a város bőre alá, testének mélyére, egy különleges, zárt világba, amiről mit sem sejtenek a város utcáin sétálók.

A Grimm család fejének múmiája

A Kapucinusok Szent Kereszt temploma

Kostel Nalezení svatého Kříže)

1648 és 1651 között épült, barokk stílusú. Fő nevezetessége, a kriptája. A kriptában eredetileg 153 szerzetes és 50 polgári jótevő, mummifikálódott és összezsugorodott teste nyugodott.

Egy fiatal hölgy múmiája

Nagyjából 40 látható. Időközben a többi test elporladt. A maradványokat összeszedték és ugyanitt egy osszáriumban, csontkamrában helyezték el. 1656 és 1784 között temették ide a testvéreket és jótevőket. A mummifikálódás oka, a kripta klímája és szellőzőrendszere.

Szerzetesek múmiái

Érdekesség, hogy ebben a korban, pontosan ilyen építési módszerrel és szellőző rendszerrel 24 kapucinus kolostor épült Csehországban, de ez a mummifikálódás csak itt jött létre! Az üvegkoporsókban tehetős polgári családok tagjai fekszenek, akik támogatták a rendet. Például a Grimm család.

Trenk báró, múmiája az első képen

Az egyik üvegkoporsóban Trenck Ferenc báró (1711–1749) pandúrezredes tetemét is megtekinthetjük, aki a hírhedt Špilberk várban (erről még lesz szó a következő posztban!) raboskodott és halt meg. Jókai Mór: A két Trenk című regényében ő a „magyar Trenk”.

Szerzetes múmiák

A szerzetesek a 19. századtól vezettek már le ide embereket, mert nem csak temetőnek, emlékhelynek, hanem elmélkedésre alkalmas térnek tartják.

„Memento mori” – emlékezz a halálra! Létünk sérülékeny buborékhoz hasonló, eltűnik elillan, mielőtt bármit is láthattunk volna a világból. Erre figyelmeztetnek a kapucinusok!

A belépő 120 korona. A kasszánál kérhetünk magyar nyelvű ismertetőt.

Szent Jakab templom csonttároló pincerendszere

Szent Jakab templom már a 13. századtól működik. Ekkortól kezdték a templom közelében temetni az elhunytakat. A temető középkori városfalon belül helyezkedett el. A hely véges volt, ezért 12 évvel a temetés után a sírokat felnyitották és a csontokat földalatti kamrákba tették.

Így folyt ez évszázadokon át. A sorozatos pestis és kolera járványok miatt a pincerendszert folyamatosan bővíteni kellett a 17.-18. században.

II. József higiéniai okokból megszüntette a temetőt és az alatta lévő kripták és csonttárolók betemetésre kerültek. Sírkövekkel borították a területet. Ezután a csonttárolók hosszú időre elfelejtődtek.

2001-ben kezdődött a kápolna felújítása. Ekkor észlelték, hogy sok csontmaradvány kerül elő a földből. Ezért kamerákat küldtek 4 méter mélyre fúrt lyukakba és arra a következtetésre jutottak, hogy rengeteg csont van a föld alatt, gyakorlatilag Brno belvárosában.

Ekkor feltárták a helyet és a megtalált csontokat 50 ezer ember csontvázaként azonosítottak. DNS vizsgálattal sok korábban élt helyi nevezetes embert tudtak azonosítani.

A járatokat kitakarították, a leleteket fertőtlenítették és csontokból megépítették a mostani osszáriumot. Bnro e bizarr látnivalója Európa második legnagyobb ilyen létesítménye a párizsi után.

A belépő 160 korona. A kasszánál kérhetünk magyar nyelvű ismertetőt.

A következő bejegyzésben már nem a vallás, hanem a történelem földalatti nevezetességeit nézzük meg. A Monarchia legnagyobb börtönébe és egy atombunkerbe látogatunk el.

Egy börtöncella

10Z atombunker

folyt. köv.

Koloska sziklák

Balatonfüredi körtúra

Balatonfüred - Balatonarács - Koloska-völgy - Koloska-sziklák - Sárkány-lik - Meleg-hegy és barlang - Balatonfüred

A halász és a révész szobra, Pásztor János alkotása, 1941

Balatonfüredi kikötő

Bory Jenő - Feszülete Balatonarácson, a 71-es út menti járdaszigeten

Bory Jenő nevét mindenki ismeri, mert a Bory vár az ő tulajdona volt. Élete végéig építette feleségével együtt. A várban van egy hasonló Szűz Mária szobor, mint ami itt is látható.

Az 1927-ben épült Krisztus Király plébánia, más néven, a "Piros Templom". Az épület építőanyaga a permi vörös homokkő. Jellegzetes építőanyag a Balaton északi partján. Magas sugárzóanyag tartalma miatt, nem nagyon ajánlott épületek falának építésére.

A Vasary Galéria, ahol kortárs festészeti kiállítások is vannak.

 Rabindranath Tagore mellszobra, a róla elnevezett park és sétány elején

Lantpengető lány, alkotó Medgyessy Ferenc, 1957-ből. Egy kedves szobor a Tagore sétányról.

A régi temető egy figyelemre méltó síremléke

A Koloska csárda, a völgy bejáratánál

A Koloska-völgy ilyenkor tele van szebbnél szebb virágokkal. Ez a boglyas ibolya.

Hangulatos fenyőerdőben halad az ösvény

Tavaszi lednek

A bizarr nevű Kónya vicsorgó, akár egy orchidea. Valójában egy élősködő növény. Rákapcsolódik egy fa gyökerére és onnan szívja magába a számára szükséges tápanyagokat.

Koloska-völgy, Gyermek Jézus kegyhely és forrás

A Koloska-völgyből sok tereplépcső vezet fel a szurdok tetején található Koloska-sziklákhoz.

Koloska-sziklák

A fennsíkon haladva még több virág található, mint lenn a szurdokban. Bogláros szellőrózsa

A tavasz egyik legpompásabb virága a Tavaszi hérics

A fennsík távolabbi részén nyíló Sárkány-völgy elején található a Sárkány-lik

A Sárkány-lik egy sziklahasadék, amit felülről lezárt egy hatalma ék alakú szikla

Balatonfüred felé visszaindulna a Meleg-hegyen vezet az út.

Kilátás a Meleg-hegyről

Itt is van egy kicsi barlang:

Kökény

Tavasz kankalin

Meleg-hegyi barlang

Medvehagyma tanösvény a Vértesben

Minden év márciusában elérkezik a medvehagyma szezon. Nagyjából 4 hétig szedhető. Addigra megnő akár térd magasságig, és kivirágzik. Virága fehér. Akkor már nem szoktuk gyűjteni.

Divatos lett szedni ezt a növényt. Jó program és finom ételek alkotóeleme lehet. Magyarországon a Somogyi-dombság, a Mecsek, a Bakony, a Gerecse és a Vértes a fő termőhelye ennek a hagymás növénynek.

A legnagyobb egybefüggő termőhely, ahol én jártam, a Burok-völgy, a Bakonyban, ahol 10 km hosszú völgyben terem. A Gerecsében a Nagy-Gerecse, Kis-Gerecse, Pusztamarót és Bajót környékén, a Vértesben pedig főleg a Tatabánya külterületén lévő Medvehagyma tanösvény körzetében.

Az ételreceptek végén egy kis pogácsa

Ez a képriport ott készült. A táblákat követve, nemcsak a növénnyel ismerkedhetünk meg, hanem ételrecepteket is gyűjthetünk.

A medvehagyma virágokkal együtt nő. A gyöngyvirágos kapcsolatot már láttuk. Itt vannak azok a virágok, amelyeket láttam egy időben nyílni:

Ibolya

Odvas keltike. Fehér és lila

Tüdőfű

Még az utat is medvehagyma borítja

Még két utolsó kép a medvehagyma tengerről:

Túra a Vértesben

Az erdőben megbúvó történelmi helyek nyomában

Létezik egy olyan túraútvonal a Vértesben, ahol 15 km megtétele alatt sok látnivaló található, mind a természet, mind a történelmi évszázadok helyszíneiből. Nem nehéz a terep sem és jól jelzett útvonalak hálózzák be a területet. Indulni Szárliget vasútállomásról a kék sávon.

A Vértes éppen nyíló virágai

Felsőgalla széléről a Kék négyzet jelről, az 1-es főút Birka csárda nevű parkolójából pedig a kék kereszt jelet követve. Én ezt követtem.

Csákányospuszta, vagy régi nevén Csákányegyháza, a Vértesben található, Tatabánya, Felsőgalla városrészének közelében. Igazi lakosa talán nincs is, de hétvégi házak, kertek, turisztikai egységek, szállások, büfé és szabadidős mozgáslehetőségek vannak itt.

Aztán a közelben felkereshető egy régi kápolna romja és régészek által feltárt erdei temető is. De amiért sokan erre jönnek és a kék sáv is itt vezet, annak oka a Mária-szakadék, ami egy járhatatlan szurdok. Ezért az ösvény a kanyon oldalában vezet és szilárd burkolatú út is van a völgy tetején.

A szakadék végpontjánál a hajdan volt körtvélyesi civil és katonai temető a kötelező látogatási pont.

Tovább haladva 3 felé is mehetünk. Szemben a Béla forrás, ami csupán csordogál és nem iható.

Jobbra a Vitány vár felé visz az út, balra pedig bevisz Körtvélyespusztára, ami hasonló, mint Csákányegyháza, de itt van egy apró, felújított kápolna is

Én ez utóbbit választottam. A puszta után a Mária jelzésen haladva, majd jelzetlen ösvényen a hegyre feljutva, a Gráciák bérce nevű, egyre népszerűbb sziklás kilátópont található, amely a Vértes nem túl gyakori medvehagyma termőhelyeinek egyike.

Medvehagyma

A Gráciák bércén, minden március tragikus szerelmi története, a nünükék párzása. A kérészekhez hasonlóan véget ér egyikük élete, Itt a mindig kisebb hímé.

Innen a zöld, majd a kék jelzésbe visszatérve, majd a kék L jelen a Vitány várhoz érünk.

A vár keletkezének ideje és építőjének neve nem ismert. Feltehetően a Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. 1379-es oklevelekben, mint királyi vár Castrum Vitam, Vytam, Wyttam néven szerepel. Tuladonosai királyok és urak váltogatták egymást a középkor idején.

A török 1529-ben ostromolta, 1543-ban elfoglalta. A magyarok visszavették1566-ban, majd 1569-ben újra a töröké. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt. Ettől kezdve romjait jórészt elhordták és beépítették az uradalmi épületekbe.

Útközben kedves pont, a Rockenbauer emlékfa található.

A Rockenbauer emlékfa

A vár romjainak meglátogatása után, akinek még van kedve és nem is nagy kitérő, a kék kereszt jelen elmehet a Körtvélyesi kilátóhoz, amelytől jó kilátás van Tatabányára, a Vértes és a Gerecse hegyeire. Csákányos irányába indulva visszaérhetünk Felsőgallára, illetve a vonattal érkezők a kék jelzést követve Szárligetre.

Az eső csodás tükröződéseket hoz létre. Ez Pozsony főtere.

Az esős Pozsony szobrai, falfirkái, emléktáblái

Spontán, gyorsan, találomra, elázva

Egy humoros falfestés. Felhívnám a figyelmet a fenekéből kivezető csőre!

Mit tehet az ember, amikor a Pozsony feletti hegyekbe készül, de szakad az eső és tudható, hogy egész nap szakadni is fog. B terv pedig nem készült. Hát elmegy szobrokat nézni! A szobrokon és ernyőkön kívül mit láthat még: graffitiket és falfestményeket. Bármerre járok, a szobrok mindig megragadják a figyelmem. Lehetnek műremekek, zsánerszobrok, humoros, vagy giccses alkotások, épületszobrok, vagy miniszobrok. Templomban, vagy múzeumban eldugott alkotások.

Egy óriási, harangos falióra

Megállok, megnézem és lefotózom őket. Nem vagyok művészettörténész, műértő, vagy szobrász. Kevésbé tudom megállapítani egy alkotás igazi értékét és nagyon nem is számít. A köztéri szobrok hangulatkeltő tényezők és nekem jó hangulatom lesz tőlük.

A graffiti felirata - A szörnyszülött

Két pozsonyi csavargásom során igyekeztem minél több szoborra lelni. Így még akkor is jól éreztem magam, ha második alkalommal szakadt az eső. Több tucat alkotást sikerült levadásznom.

A szenzációs internetes oldal, a Köztérkép számomra alap forrás, ha szobrok háttértörténetének kutatásába fogok. Pozsony (Bratislava) alkotásai oldalon 182 alkotás eredetét írták meg a lelkes műértő aktivisták. Ennek segítségével keresem én is meg az utcán talált és trófeaként őrzött szoborfotóimon megörökített alkotások történetét.

Izgalmas játék, mint Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjében, amikor a főszereplő David Hemmings, divatfotósként titokban lefényképez egy szerelmespárt egy parkban, és később, a felvétel nagyításakor észreveszi, hogy egy holttest is van a fényképen. Remélem én nem találok a fotókon hullát, de igenis kincsekre lelek.

Napóleon katonája (Napoleonovský vojak)

Hlavné námestie. Pozsony főterén, a francia nagykövetség előtt.

1997. június 26-án avatták fel, Juraj Meliš alkotását. Még 2018 szeptemberében történt, hogy vandálok csoportja kitépte helyéről és feldöntötte a szobrot. Azóta nem látható. 2024. októberében még nem volt ott, ezért meglepetten láttam 2025. márciusában, hogy ismét ott van. Én úgy néztem, hogy ez Napóleon szobra, aki 1809-ben 24 ágyúval megpróbálta bevenni a várost. A szobor pont olyan kalapot visel, mint amilyet Napóleon használt az 1805-ös pozsonyi látogatása alkalmával. A kalap eltakarja a katona szemét, arcából csak egy sunyi vigyor látható. Mindegy is. Népszerű és még a szakadó esőben is szelfiztek vele.

Cumil - Man at work

Rybárska Brána, a Fő térhez közel, az Óváros korzó

1997. július 26-án állították fel Viktor Hulík alkotását, a csatornából kitámaszkodó, mosolygó munkást. A turisták kedvenc szobra. Neve a „čumieť” igéből ered, melynek jelentése bámészkodni, bámulni. Kétségtelen, hogy Pozsony egyik legnépszerűbb köztéri szobra Čumil, aki a Halászkapu (Rybárska brána), Úri (Panská) és Lőrinckapu utcával (Laurinská) való kereszteződésnél bámulja meg a járókelőket.

Schöne Náci

A Sedlarska és Laurinska utca sarka

1997. június 26-án állították fel, Juraj Meliš alkotása.

Schöne Náci, avagy születési nevén Lamár Ignác (1897-1967). Régi vágású, elegáns figurája volt Pozsonynak. Szerelmi bánattól eszét vesztve járta a pozsonyi utcákat. Elegánsan, frakkban, cilinderrel a fején, fehér kesztyűben, sétabottal rótta a belvárost. Volt, hogy virágot is vitt magával, melyet az épp arra járó hölgynek adott át. A Beneš-dekrétumok következményeként kitelepítették, gyűjtőtáborba került. Később kiengedték és Pozsonyban maradt. Életének utolsó két évtizedét egy pozsonyi nyugdíjas otthonban élte le. Tuberkulózisban hunyt el.

Július Satinský emlékműve Pomník Juliusa Satinského

A Dunajská és a róla elnevezett Satinského utcák sarkán áll.

2006. szeptemberében állították fel. Svetozár Ilavský alkotása.

Szlovák színművész, komikus, drámaíró és gyermekirodalmi művek szerzője. 1941 augusztus 20-án született Pozsonyban és élete végéig, 2002 december 29-ig, kedvenc városában élt. Az emlékmű egy kő-márvány alapon nyugszik, több mint 3 méter magas. Egy háromnyelvű (szlovák, magyar, német) felirattal rendelkező bronz emléklap van rajta elhelyezve. 

"Na nášej ulici je sloboda"

"A mi utcánkban szabadság van"

"Auf unserer Straße ist Freiheit"

Egy sikátor

Maga a szobor rozsdamentes acélötvözet, forrasztott és hegesztett technológiával készítve, majd polírozva. A reggeli felkelő nap csillogásában messzire ellátszik ragyogása. A szobor félig realista, félig pedig a fantázia határait súroló elemekkel készült. Ő még a régivágású, három nyelvű (szlovák, magyar és német) pozsonyinak vallotta magát, mindhárom nyelvet beszélte, de emellett megértettette magát francia, olasz, horvát, szerb és orosz nyelveken is, igaz saját bevallása szerint egyik "szívfájdalma" volt, hogy angolul nem tudott.

Utcaképek grafitikkel

A felszabadító Vörös Hadsereg pozsonyi emlékműve (Sovietskej armáde osloboditeľke vďačná Bratislava)

A Szlovák Nemzeti Színháztól, illetve az előtte álló Ganümédesz-kúttól jobbra, a Hviezdoslav térre merőlegesen található. 1950. április 4-én állították fel. Jozef Kostka szobrász és Milan Škorupa építész alkotása.

A pozsonyi felszabadítási emlékmű a belváros rendkívül exponált pontján a rendszerváltás után is a helyén maradt. Ebben alighanem közrejátszott az is, hogy Jozef Kostka (1912-1996) nőalakja eléggé allegorikus és időtlen. A szovjet politika szívesen használt nőalakokat a hadsereg győzelmének ünneplésére. A vörösmárvány posztamensen előrerugaszkodó nőalak, szép szobrászati munka.

Hviezdoslavovo námestie két szobra: Pavol Országh Hviezdoslav és Nimfa és őz szobra. Ezt a fotót 2024. októberében készítettem!

- A Hviezdoslav tér egyike Pozsony legismertebb tereinek. A teret Pavol Országh Hviezdoslavról nevezték el, aki a mai napig a legnépszerűbb szlovák költők egyike, a modern szlovák költészet úttörő egyénisége. A teret korábban Kossuth Lajos térnek, Radetzky térnek és Séta térnek is hívták.

Pavol Országh Hviezdoslav, aki úgy szlovák, mint magyar nyelven is folyékonyan beszélt. Hviezdoslav a mai napig a legnépszerűbb szlovák költők egyike. Viszont kevesen tudják, hogy irodalmi nagyjaink által inspirálva első verseit Petőfi Sándor és Arany János hatására magyarul írta. Jelentősége a szlovák irodalomban legalább akkora, mint a fentebb említett két költőtársának a magyarban. Ami talán elsőként szembeötlő lehet Hviezdoslavval kapcsolatban, ez a fura személynév. A magyar irodalomtörténetben gyakran Országh Pálnak nevezett költő, amint azt vezetékneve is mutatja, mai kifejezéssel élve vegyes házasságban született – magyar apától és szlovák anyától – 1849-ben, a történelmi Magyarország egyik legészakabbra fekvő városában, Alsókubinban (mai Dolný Kubín).

Nimfa és őz szoborkompozíciót 1942-ben állították. Rigele Alajos tervezte. 1938-ban elkészült a szökőkút modellje, de Rigele elhunyt. Ezért 1942-ben a város kérésére, az elhunyt szobrász emlékének adózva Kühmayer Róbert öntötte ki műkőből. Eredetileg bronzból készült volna.

Még ma is Pozsony egyik legkedvesebb, legtöbb szeretetet sugárzó szobra.

Andersen szobra

Hviezdoslavovo námestie tér 3. jelentős szobra.

2006-ban avatták Bártfay Tibor alkotását, Štefan Svetko építész, közreműködésével a 3 méter magas szobrot, amely mellett a sétálók eltörpülnek.

Hans Christian Andersen 1841-ben járt Pozsonyban, ami nagy hatással volt rá. Naplójában bejegyzést is készített e látogatásról: Pozsony gyönyörű város, szépek a lányok és jó a bor.

A szoboralak mindent megtestesít, ami Andersenről eszünkbe jut. Mesehőseit köpenyére faragta a szobrász. Híres meséi: A tűzszerszám, Borsószem hercegkisasszony, A kis hableány, A császár új ruhája, A rendíthetetlen ólomkatona, A rút kiskacsa, A Hókirálynő, A kis gyufaáruslány. Egész életében elkísérte a szeretethiány. Ez a szomorúság köszön vissza meséiben is. Számos hölggyel próbált ismerkedni, de mindegyikük visszautasította.

A kővé dermedt pékfiú szobra. Középkorból maradt gnóm szobor. Van egy másik történet a pozsonyi pékekről, amit egy korábbi bejegyzésben már leírtam, arról a bizonyos kútról, amibe belemerítették a csaló pékeket. Erről a szoborról nem tudok többet. De ennyit sem ér.

Ennek az épületnek a falán két emléktábla is található, amelyek érdekesek.

Az épület volt a fizikai munkások brigádjai szövetségének pozsonyi központja, 1926-29 között. Igazi szocialista szobor: izmos félmeztelen férfi felsőtest, kalapács, vörös csillag, fáklya.

Ebben a házban tartották a Szlovákiai Fiatal Kommunista Dolgozók Szakszervezetének alapító kongresszusát 1920. szeptember 5-én.

Roland-szökőkút

A főtéren áll. Hlavné námestie 5-6.

1572-ben állították fel, Lutringer András kőfaragó munkája. Ebbe a szoborba mindenképp belebotlik az ember, ezért nem maradhat ki ebből az összeállításból. Miksát 1563. szeptember 8-án Pozsonyban, a Szent Márton dómban megkoronázták Magyarország királyává. E napon a városban pusztító tűz ütött ki, melynek következtében majdnem az egész város leégett. Ennek emlékére épült a díszkút, mely Miksa rendeletére és anyagi támogatásával készült. Az alkotást 1572-ben állították fel a régi csatornakút fölé, arcával a városháza felé nézve. Az oszlop tetején áll Miksát jelképező Roland vitéz szobra talpig páncélban. Alatta Pozsony város 4 irányba néző 4 címere.

Forrás:

Wikipédia

Köztérkép

Ma7

Travelking

Körkép.sk

Google.maps

A főoltár egy része

Szent Márton-dóm

(Dóm svätého Martina, a pozsonyi koronázótemplom)

A linkre kattintva Beethoven remekművének hallgatását javaslom a blog olvasása közben. A végén az is kiderül, hogy miért.

A pozsonyi Szent Márton-dóm jól tükrözi történelmünket. Az 1200-as évektől napjainkig tart ez a történet és benne van minden, ami ebben a körülbelül 900 évben megtörténhetett. Izgalmas e történelemkönyv. Olvassunk most bele!

A templom bejárati ajtóján  ezek a remek kilincsek vannak

A Szent Márton-dóm a 15. században épült gótikus székesegyház. Pozsony legnagyobb és legjelentősebb római katolikus temploma. 11 Habsburg-házi magyar uralkodót és 8 magyar királynét koronáztak meg itt. A pozsonyi vár után a város második legkeresettebb turisztikai látványossága.

A templom orgonája. A dóm nagy koncertek helyszíne volt.

Kicsit távolabbról...

A templom elődjét a várban alakították ki. Később úgy gondolták, hogy a várdomb alatt lenne célszerű egy templomot építeni. Ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába. III. Honoriusz pápa 1221-ben engedélyt adott a templom elköltöztetésére.

Egy fantasztikus szépségű oltár

A mai dóm helyén ekkor kezdődött egy román stílusú templom építése, amit a Legszentebb Megváltónak szenteltek. 3 oltár volt, melyeket a Legszentebb Megváltónak, Szűz Máriának és Szent Istvánnak szenteltek.

Így a Szent Márton-dóm, a legrégibb pozsonyi plébánia. 1302-től a város lakossága is használhatta a templomot, ami azonban gyorsan kicsinek bizonyult. Ezért 1311 és 1314 között gótikus stílusban kibővítették. Egyterű, háromhajós templom készült, így tudtak legtöbben beférni.

Ezek a stációk miniszobrok formájában a boltozatot tartó oszlopokra vannak rögzítve. Az összes történés stációja megvan. Ez egy válogatás.

Felszentelése 1452-ben történt, a Legszentebb Megváltó (a régi templom után) és Szent Márton tiszteletére. 1467–1487 között Mátyás király idejében került sor a templom mai méretűre történő megnagyobbítására, feltehetőleg ekkor tűnt el a Szent Megváltó temploma, a nevéből. Ez az évszám a boltívek tartópillérein több helyen is fel van tüntetve.

Templomi óra

1863 és 1878 között, eredeti gótikus stílusát Lippert József építész tervei szerint megújították.

Az úttest, ami kettévágta a vár-várhegy-váralja történelmi helyszínt és megpróbálta tönkretenni a koronázó templomot

Ahol áll a 2 alak, onnan indul a híd és a templom és a hegy alja közt meg az autópálya szélességű út. Egyébként emiatt a régi zsidónegyedet is lerombolták.

A 20. század közepén sikeresen tönkretették a székesegyházat. Az 1972-ben átadott Szlovák Nemzeti Felkelés hídról levezető autópályaszerű útpályát beleépítették a váraljába, így levágták a templomot addigi környezetéről és gyakorlatilag homlokzati oldalról megközelíthetetlenné tették.

A templom a 16. században

 Szent Márton és a koldus (1866-ig a barokk főoltár része volt)

1563 és 1830 között itt koronáztak meg 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt.

Az első Miksa császár és király (1563-ban), az utolsó V. Ferdinánd császár és király (1830-ban). A leghíresebb Mária Terézia uralkodónő (1741),majd az őt követő II. Lipót császár és király (1790).

Mária Terézia koronázása a Szent Márton székesegyházban

A templom katakombáiban sok híres ember nyugszik. Köztük Pálffy János, a szatmári béke létrehozója és Pázmány Péter, prímás, esztergomi érsek a legismertebbek.

Alamizsnás Szent János (556–619) kápolna (1732)

A dómban található kápolnák: Alamizsnás Szent János-kápolna 1732-ből (Georg Raphael Donner munkája), melynek építését az akkori esztergomi érsek, Esterházy Imre rendelte el. Alatta található a kripta, ahová 1745-ben őt temették. Szent Anna-kápolna, Szent József kápolna, 1204-ből, a cseh királynőnek ajánlott kápolna, 1204-ből.

 Alamizsnás Szent János kápolna, részlet

Hétfájdalmú Szűz mellékoltár

A dóm tornya 85 méter magas, a legmagasabb Pozsonyban. A tetején van a Szent Korona másolata, 150 kilogramm tömegű és 164 cm magas. A templomtorony a város erődítményének része is volt, így bástyaként is szolgált. Donner György Rafael tervezte a barokk Alamizsnás Szent János-kápolnát. A templomban gótikus és reneszánsz síremlékek találhatók. Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik.

 Bronz keresztelő medence, 1409 (fedél 1878)

Harangok: Az eredeti 6 harangból csak a legnagyobb és legrégebbi, az 1674-ből származó maradt meg, 2,5 t tömegű, Európa legértékesebbjei közé tartozik. A másik 5 harangot az I. világháború alatt beolvasztották. Csak 2000-ben kapott a Szent Márton-templom öt új harangot, ajándékként a szomszédos államok fővárosaitól.

A templom mellett, a közelben van a Hal téren (Rybné námestie) álló barokk Szentháromság-szobor, melyet pestisoszlopnak is hívnak. Háttérben a híd pilonja és az autópálya látszik.

Márvány emléktábla a Missa Solemnis bemutatásának 100. évfordulójára 1933-ból

Ez a remekmű megjelenése után tucatszor elhangzott a templomban. A tábla mutatja a régi bemutatók időpontjait.

"Szívből jött, találjon is utat a szívekhez" - írta Beethoven a Missa Solemnis-ről, amely a D-dúr sorozatot lezáró darabként íródott és a Mester, a legtökéletesebb művének tartotta. Egyébként ebben a sorozatban íródott a D-dúr zongoraverseny is, ami mindenkinek kedves, aki már hallotta.

A szószék

A Missa Solemnis Beethoven utolsó alkotói korszakában keletkezett. 1818-ban fogott munkához és 1823-ban készült el a mű végleges formájában. Ebben az öt évben a Missa Solemnisen kívül csak három zongoraszonátát írt és befejezte a IX. szimfóniát. Nem megbízásra írta, hanem belső indításból. A lelkéből virágzottak ki e dallamok.

A részletgazdag főoltár egy részlete és mennyezete

Forrás:

Wikipédia

Nemzeti Filharmonikusok

Fidelio

Egyházzene.hu

dom.fara.sk

Badacsony

2. rész

A párás időben csak felsejlenek Fonyód hegyei

A Balaton-felvidék tanú hegyeit 2 éve járom újra. Első körben a Csobánc, a Hegyestű és a Szentgyörgy-hegy került sorra. Tavaly a Gulács, a Tóti-hegy, majd a déli parton, Fonyód felett magasodó Várhegy következett. Idén újra elmentem a fonyódi Várhegyhez és a Sipos hegyhez, hiszen ezek ugyanolyan vulkáni hegyek, mint a Balaton északi partjától északra találhatók. Akkor még nem volt Balaton, amikor ezek kitörtek. Most márciusban végre sorra került a Badacsony is.

Páholykő kilátóhely

A Kisfaludy kilátó után a Páholykő kilátóhely felé vettem az irányt. Innen tiszta időben jó kilátás van a Tihanyi-félszigetig. Innen meredek lépcsősor vezet tovább. Az egész Badacsonyon nagyon sok lépcső van. Aki idejön lélekben készüljön fel erre.

Egry József-kilátó

Méltán kapott kilátót Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) magyar festő. Az expresszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi stílusát. A Balaton festőjének is hívják.

Egri József

Badacsony kikötője mellett áll emlékháza és múzeuma, de sajnos nincs egész évben nyitva. Így ez most kimaradt, pedig tervben volt, hogy meglátogatom a túra végén.

 A Badacsony, Egri József festményén

Meredek lépcsők és bazalt sziklák kísérnek tovább az úton. Aztán lassan odaérek a Ranolder kereszthez.

 A misztikus balatoni látkép

A háttérben Szigliget

Csodás a Balaton így is párásan, szűrt fényben csillogón. Ez a két kép a kereszttől készült.

Tovább haladva a Badacsony nyugati oldalán egy újabb nevezetes kilátóponthoz érünk.

Lassan megérkeztem a Mária Henrietta pihenőpadhoz. Innen rálátunk a szigligeti félszigetre és öbölre.

Bujdosók lépcsője

Az 1936-ban épített, 464 fokból álló lépcsősor a Badacsony nyugati oldalán visz fel a hegyre, Badacsonytördemic irányából. Összehasonlításul a tatabányai Turul szoborhoz 419 lépcső visz fel, amelyek jobban elosztva, tagolva vannak, ezért sokkal könnyebben teljesíthető útvonal, mint ez.

A gravitáció legyőzése nem kis feladat, amíg itt fel, vagy lejön az ember. Én lefelé jöttem. Comb és gerincpróbáló feladat. A szenvedést enyhítik a hatalmas bazalttornyok és törmeléklejtők, amelyek szegélyezik az utat.

Vannak pihenőpontok, amelyeket történelmi személyekről neveztek el, a tetején pedig a Cinka Panna pihenőhely található. Az 1935-ös Rákóczi-emlékév alkalmából kapta a nevét. Az építmény faragatlan bazaltkövekből készül építészeti bravúr és különlegesség.

Innen már szőlők, pincék és nyaralók között visz le a mély löszút Balatontördemicre.

Útközben csodás kilátásban van részünk. A Szentgyörgy-hegy végigkísér utunkon.

Szeretem az útmenti kereszteket. Ez egy különösen szép, régi és fantasztikus, ahogy a Badacsony nyugati oldala előtt áll.

Még egy utolsó pillantás a Badacsonyra.

Forrás:

Természetjáró Magazin

WordPress

Magyar Nemzet

Wikipédia

Kilátás a Badacsonyról

Badacsony

1. rész

Ezen a túrán a Badacsony mélyére hatolok. Nem a klasszikus Badacsonyi túra: fel a kilátóig és visszafelé a borpincék látogatása volt a cél. Badacsonytomajról indulva a szakrális és geológiai nevezetességek felkeresése során jutottam el a Kisfaludy kilátóhoz, majd a hátsó kilátópontok felkeresése után Badacsonytördemic volt a cél.

A számtalan látnivaló és érdekesség miatt a beszámolót két részre bontottam és ebben az első részben a kilátóig érünk el.

Szent Imre Római Katolikus Plébánia

A templom 1930-32-ben épült. Korának egyedülálló bazalt építménye. Európában csupán, két szürke bazaltból épült háromhajós templom található. Az egyik Badacsonytomajon a másik Franciaországban van.

Badacsonyi kálvária

Badacsonytomaj ravatalozójától indul a 17 stációból álló Kálvária út. A letisztult formájú bazalt építmények, a keresztutat ábrázoló, 47×57 centiméteres domborművek keretét adják és Raffay Dávid munkáját dicsérik.

Az alakok nagyon erős rövidülésben vannak, ami a közelség, a jelenlét érzését erősíti. Mobiltelefonnal készítünk hasonló perspektívájú képeket, az átlagember készít ilyen képkivágásokat, vagyis mindannyiunk tapasztalatára épít az alkotás üzenete, hogy közel lehet menni az eseményekhez, ott vagyunk, ahol megtörténik a csoda.

A kőfaragók kétkezi munkával pattintották és rakták a bazaltot, így épült az a keresztút, amely felvezet magasan a szőlőhegyre. Az első állomás: Jézus Pilátus előtt, majd az ösvényen felfelé haladva a Szent István Király Kápolnánál elérjük a Kálváriát.

A Golgota három nagy keresztje közül a legmagasabb közel négy méter, azon függ Krisztus kétméteres figurája. A történetnek azonban itt nincs vége.

Szent István király kápolna, Badacsony

A kápolna Badacsonytomaj felett, a Badacsony oldalában, egykori felső kolónia bányásztelepen, a bányászlakások helyén. Az elbontott épületek bazaltköveiből épült a kápolna, a Kossuth-díjas festőművész, helyi lakos, Udvardi Erzsébet kezdeményezésére.

A kápolna oltárképe is a művész saját munkája és adománya. Az épület bejárata északra néz, mert így kap megfelelő világítást az üvegfal felől az István királyt ábrázoló nagy méretű oltárkép. 

A kápolna különlegessége, hogy a három, résszerű ablakából minden év augusztus 20-án, amikor a nap a legmagasabban jár, pont úgy esik a fény, hogy a padlózatba mart Szent István-monogramot világítja meg élesen. Célja az volt, hogy az építmény legyen egyszerű, és illeszkedjen a tájba, mintha mindig is itt állt volna. Az épület Jankovics Tibor tervező, Ybl-, és Prima-díjas építész munkáját dicséri.

A modern stílusú kis kápolnát 2014. augusztus 23-án szentelte fel dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek. A kápolnában minden év augusztusában, Szent István király búcsúkor szentmisét tartanak.

A badacsonyi Klastrom-kút

Ezen a helyen egy XIII. századi pálos kolostornak csupán a helye látható. Lakói már a középkorban elhagyták, a többit elvégezte az idő. A Badacsony bazaltsziklái alatt, a Kőkapu szikláinak közelében, a sűrű erdőben rejtőzködik régi Klastrom-kút. Az alapító barátok szelleméhez méltó, szakrális emlékhely.

A forrás nyáron is csak kb 5 fokos és soha nem apadt el. Szemközt, az egykori rendház helyén nemrég szabadtéri szentély épült II. János Pál pápa emlékére.

A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képét, Udvardi Erzsébet festőművész készítette. A XIII. századi alapítású pálos kolostor, mint a hely szelleme, tovább él.

Kőkapu

Kőkapu kilátópont, Badacsony (Rejtett-kilátó)

Előtérben a köbánya

A Badacsony északi peremén pazar kilátás nyílik a Tapolcai-medence varázslatos vidékére.

Egy felhagyott bazaltbánya pereméről csodás panoráma tárul elénk. A Gulács és a Tóti-hegy meredek kúpjai jól felismerhetők, mögötte a Csobánc. Balra a Szent György-hegy távolabb a Haláp, ellenkező irányban pedig a Somló-hegy látható, nyugat felé a Keszthelyi-hegység húzódik.

Kilátás a Kisfaludy kilátóból

A tanúhegyek lábainál Badacsonytördemic, Kisapáti, Nemesgulács és Badacsonytomaj településeket látjuk.

Egykori bazaltbánya szélén állunk, amely a 20. század első éveiben kezdte működését, és egészen 1965-ig termelték a kövét, útépítésekhez. Ebből készült a mindenki által ismert macskakő. 1949 és 1954 közt rabok, illetve munkaszolgálatos katonák fejtették itt a követ. A fogolytábor nyomai máig látszódnak a bányaudvaron.

Kisfaludy-kilátó

A Badacsony 438 méteres platójára épült 18 méteres kilátót 2011-ben adták át. Az acélszerkezetet borovifenyőből készült külső burkolat borítja. Acél spirállépcsőn juthatunk fel a tetejére. A kilátás kevéssé párás időben a Balaton 2/3-át mutatja, de most párás volt az idő.

A csodás Balaton-felvidék

Túra a Burda hegyen, Szlovákiában

A Duna töltésén haladva a Burdán még van egy kis felhő

A szlovákiai Burda hegy régóta tanyázik bakancslistám elején. Tulajdonképpen egy kis hegységről beszélünk, amit hívnak Kovácspataki hegyeknek (Kováčovské kopce), Helembai-hegységnek. Szlovákul Burda, vagyis Borda. Területe 20 km2 lehet.

A Burda

Ilyen részekből áll, hogy Fekete-hegy, Burda-hegy, Keserős, vagy Kopasz-hegy, Király-hegy, Ballag-hegy, Kovácspataki-sziklák, Velká Dolina (Nagy-völgy). Legmagasabb pontja a Plesiver (396), Burdov (388). Délről a Duna, nyugatról a Garam, keletről az Ipoly, északról pedig a Bajtai-patak határolja.

Amikor először ránézel a Burdáról a tájra. Borzongató

Sajátos mikroklímával rendelkezik. Legnagyobb része természetvédelmi terület. Turista utak vezetnek rajta és ezek egy része tanösvény, nagyon korrekt információs táblákkal, szlovák, magyar és angol nyelven is.

A piros, sárga és kék jelzéseket követve végigjárhatjuk az egész hegységet, elvezetnek a legjobb kilátópontokra is. Vannak bányavájatok és mindenféle romok, vagyis egy érdekes hely. Ezen a túrán a piros és sárga jelzéseket követve szeltem át a hegységet. A látványos Kovácspataki-sziklákat is végigjárva.

Esztergom,-Széchenyi tér

Esztergom központjából indulva átmentem a Mária-Valéria hídon és Párkányba értem (Sturovo).

Esztergom és Párkány, a magyar oldalon hiányzik az uniós zászló

Itt rátértem a Duna töltésre épített kerékpáros-gyalog útra, amin végigmentem egészen a Garam folyó (Hron) torkolatáig.

A Bazilika Párkány (Sturovo) különböző pontjairól

Innen a Garam töltésén haladtam egészen a hídig, amin átkelhettem a meglepően széles folyón.

A Garam folyó Garamkövesd közelében

Garamkövesdre (Kamenica nad Hronom) érkeztem, ami a Burda tövében fekszik. Ezen a főleg magyarok lakta kis faluban a régi idők hangulata csapja meg az embert. Nekem különösen tetszettek a villanyoszlopok és az utakon átívelő villamos vezetékek. Mindenfelé szőlőket lát az ember. Nem csoda a morzsalékos vulkáni talaj és a déli fekvés jó mikroklímát teremt a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez.

Garamkövesd

1000-1200 ember él itt, és 1300 körül már írásos emlék van róla. Templomát 1734-ben építették, de tornya 1842-ben készült. Jórészt egyházi birtok volt a történelem folyamán.

A Burda virágai

A faluban megtaláljuk a piros turistajelet, ami felvisz a Burdára. Kitartóan emelkedik az út, sár is van a tegnapi eső nyomán, de a nap kisüt, a pára felszáll és nagyon szép tavaszi idő kerekedik. Sok csodás virág nyílik erre, például fekete kökörcsin is, amihez még nem volt szerencsém.

Szemben a Visegrádi-hegység

Nem szeretem a tömegeket a hegyeken. A csütörtöki idő és a pénteki munkanap miatt egyetlen turistával sem találkozom, amíg a hegyen vagyok. Állatokat sem látok, de a nyomaik ott vannak mindenfelé. Disznó, őz, muflon járt arra előttem, de gyakori a pannon gyík és az erdei sikló. Viszont sok madarat láttam, ragadozókat és vándormadarakat is.

Garamkövesd a Burda alatt

A hegység geológiai értelemben igen érdekes és azt bizonyítja, hogy a közigazgatási, vagy történelmi határok nem vonatkoznak a földtörténeti eseményekre. A Börzsöny legközelebbi rokona.

Csodás S kanyart vesz a Duna

Andezit sziklái, tornyai ismerősek lehetnek a Visegrádi-hegységből, vagy éppen Esztergom feletti hegyekből is. A legömbölyödött óriás kavicsok, amelyeken gyalogolok is megtalálhatók a Börzsönyben is.

Már éled az erdő, de még a színek hiányoznak

Tehát a Burda egy vulkanikus hegy, amelyet a Duna elválaszt a Visegrádi-hegységtől, az Ipoly pedig levágott a Börzsönyről, vagyis a mi Északi-Középhegységünk része geológiailag. Külsőségeiben is vulkáni hegy, ami meredeken szakad le a Dunába. Ami pedig szintén megjegyzendő, hogy a Dunakanyar területének szerves része.

A hegy szeme

A helynek szakrális jelentősége is van. Az alternatív történelem kutatóinak egyik legfontosabb kutatási területe. Szerintük a Burda szerves részét képezi annak az elméletnek, amely szerint a török előtti történelem fontos helyszínei itt központosultak az esztergomi Búbánatvölgy, Szamárhegy, Hosszú-hegy, Dömös, Visegrád, és a Burda körüli területeken. Ennek részletezése önálló posztot igényelne, ezért nem teszek rá még kísérletet sem.

A Burda leszakadása Kovácspatakról nézve

A Búbánatvölgy Kovácspatak felől. A kép jobb oldalán a Szamárhegy, bal oldalán a Hosszú-hegy, elején a Hideglelős kereszttel, középen a Búbánatvölgy

Helemba. A településről nevezték el a hegységet és a Dunában lévő szigetet is, amelyen a középkorban fertőző betegek éltek és onnan soha vissza nem jöhettek

A Burda hegy után Kovácspatakra értem, ami egy kis üdülő település. Aztán elértem Helembára (Chl’aba), ami egy több mint 800 éves település. A helyet elhagyva már az Ipoly közelébe érek. Felmegyek a folyó töltésére és elgyalogolok a folyón átívelő hídig, ami nem csak a folyót közi össze, hanem a két országot is.

A Burda, az Ipoly töltéséről, előtérben Helemba

A Börzsöny és a Visegrádi-hegység hegyei az Ipoly töltéséről

Az Ipoly folyó hídja Szlovákia felől

Tapasztalataim alapján, még vissza fogok térni a hegységbe, hisz annak központi, északi területét nem jártam be, csupán a Duna felőli oldalát. Azonban így is 21 km-t gyalogoltam. Tehát egy más évszakban újra jövök…

Még két csodás kilátás a Burdáról

Ehhez a kilátóponthoz a piros háromszög vezet

VÉGE