Fotó – Zsuzsi, 2013. 10. 23.

Egy téren és időn átívelő haiga

Már rég elfeledtem ezt a fotót, amit Zsuzsi készített egy napos őszi délután, a tatai Öreg – tó leeresztett medrében. Ám a facebook ma a figyelmembe ajánlotta. Rögtön éreztem, hogy erre írni tudok. Így született ez a közös alkotás, ami csak a kvantum térben létező kapcsolat eredménye lehet.

A haigába utólag írt haiku

Tavasz az őszben

Összefogunk télvégig -

Kitart melegünk.

A téren és időn átívelő haiga

Fotó - Zsuzsi, 2008.

egy közös szelfi Istennel

egy közös szelfi Istennel-

tán ez lesz a vége

minden földi tettemnek…

azt a képet már megtartom

nem posztolom sehová

nem lesznek lájkok, szívek,

on-line kukkolók sem lesznek

csak én meg Ő személyesen…

persze előfordulhat, hogy

egyedül árválkodom majd

azon az utolsó képen,

vagy csupán elmosódó folt

leszek szépia háttérben

Tata, 2018. 11. 25.

A régies hangulatú, barnás, egyszínű képeket szépia barnának nevezik.

Studenka - forrás Pilis

Lucien Carr egy napja 3.

Következmények

Történet-szilánkok Jack Kerouac életéből

(11)

A búvárok megtalálják Kammerer holttestét.

Lucien azonosítja,

majd elvezeti a nyomozókat

a Morningside Parkba,

ahol előkerül Kammerer szemüvege.

Előállítják Kerouac-ot és Borroughs-ot.

A vád, hogy segítettek a nyomok eltüntetésében.

A New York Times Kerouacot,

aki akkor még teljesen ismeretlen,

„egy 23 éves tengerész” jelzővel írja le.

A bíró a szabadon történő védekezésért

száz dollár óvadékot szab ki fejenként.

Borroughs apja kifizeti a pénzt,

de Kerouacé nem hajlandó.

Ekkor Jack akkori barátnője, Edie Parker,

ráveszi szüleit, hogy fizessenek.

A feltétel: Kerouac vegye feleségül lányukat.

Az esküvő után, Jacknek a lány családjához

kell költözzön Michigan-i Grosse Pointe Parkba.

Ez az első házassága és hamar véget ér.

A fogadalmat 1948-ban megsemmisítették.

Lucien végül két évet ül csupán a börtönben.

Az eset kihat a Beat Generáció tagjaira,

Kerouac, Ginsberg és Borroughs

több művében is feltűnik*.

Szabadulása után Lucien Carr

újságíróként és szerkesztőként is dolgozik.

Verseket is ír.

Segít az Üvöltés és Az úton megjelenésekor.

2005-ben elviszi a csontrák.

*Jack Kerouac - The Town and the City (Város a Városban) Kenneth Wood alakja Carr, történeti elemekkel átszőve írja le az esetet.

Jack Kerouac - Vanity of Duluoz (Duluoz hiúsága). Sokkal később írta.

Allen Ginsberg - The Bloodsong (Véres dal), Egy novella, amit végül nem jelentet meg.

Kerouac és Burroughs 1945-ben közösen írja meg az And the Hippos Were Boiled in Their Tanks (És a vízilovakat saját bőrükben főzik meg), című novellát, ami csak 2008 novemberében jelenik meg először.

Kill Your Darlings (Öld meg a kedvesed) címmel 2013-ban megjelent film is az esetet dolgozza fel, amelyben David Kammerert pedofilként jelenítik meg.

Allen Ginsberg, Lucien Carr, William Burroughs

Genesis - The Knife (A kés)

Lucien Carr egy napja 2.

/1944. augusztus 13./

Történet-szilánkok Jack Kerouac életéből

(10)

A történtek után Lucien Carr elrohan

William Burroughs író lakására,

aki a Beat Generáció nevű társaság tagja,

és kezébe nyomja a véres cigarettás dobozt.

Az író lemossa és félreteszi.

Ügyvédért telefonál.

Carr értesíti Kerouacot a történtekről.

Hamarosan egy harmadik társ,

Abe Green közreműködésével

elrejtik a kést és Kammerer tárgyait.

Aztán elmennek moziba,

majd a Modern Művészetek Múzeumába

festményeket nézni.

Végül Lucien anyjához megy,

majd a kerületi ügyész irodájába.

Ekkor őrizetbe helyezik.

Teljes körű vallomást tesz.

A kép, a leírt történet előtt készült nagyjából két hónappal,

1944. május végén, a Columbia College Campus udvarán

Lucien Carr egy napja 1.

/1944. augusztus 13./ 

Történet-szilánkok Jack Kerouac életéből

(9)

Lucien és Jack iszogatnak egy kocsmában, majd

felszöknek egy Franciaországba induló kereskedelmi hajóra.

Meg akarják valósítani Kerouac álmát:

végigcsavarogni azokat a francia tájakat,

amelyeket már felszabadítottak a szövetségesek.

A két ittas fiút ledobjáka  a hajóról.

Tovább iszogatnak egy Beats nevű bárban, a West Enden.

Jack elmegy.

A bejáratnál összefut Kammererrel, Lucien ismerősével.

Kammerer Lucient keresi.

Kammerer és Lucien Carr sétálgatnak a Riverside Parkban,

a Manhattan-i Upper West Side-on.

Az idősebb Kammerer, szexuálisan zaklatja a fiatal fiút.

Lucien már gyerekkora óta magánál tartotta,

St. Louis-i Boy Scout bicskáját.

Most is a nadrágja zsebében lapul.

A nagyobb termetű Kammerer összecsuklik.

Lucien erejét és cselekvőképességét megnöveli

az elszenvedett stressz, amely az erőszakkísérlet során,

majd a késeléskor lépett fel.

A vérző férfi kezét összekötözi,

kihúzza a nadrágszíját, átfűzi a kötésen.

Az eszméletlen testet elvonszolja

a közeli Hudson Riverhez.

Mielőtt egy sziklás helyen a folyóba dobja, átkutatja zsebeit.

Néhány apró tárgyat

és egy doboz cigarettát magához vesz.

hajnali ködből

nyújtózkodó fenyők

kerouac mélyen letüdőz

cigarettája felizzik

a zúzmarás reggelben

gerardra* gondol

kissé felzaklatta

a frissen marcangolt

szarvas tetem látványa

amit tegnap talált

fenn a vízmosásnál

a starvation ridge** alatt

tán egy fekete medve volt..

*Gerard - Kerouac imádott bátyja, aki még gyermekkorában meghalt és nagy állatbarát, állatvédő volt

**Az Éhezés Hegygerinc (Starvation Ridge) egy kimerítő ösvény az Oregon állambeli Cascade Locks közelében, amelynek hossza 20 kilométernél valamivel kevesebb, de ez alatt mintegy 1200 méter szintkülönbséget is le kell küzdeni, Warren Lake és Mount Defiance között.

Egyik nap

Csalódást adok

A másik nap

Csalódást kapok.

Csalódás

Menny és pokol -

Ugyanaz nap

A Rákok

a legerősebbek,

mindenből

tanulnak.

Fotó-EtienneHorvat2018©

Szöveg-Paphnutius2018©

Két szellem társalog

/Two Ghosts Converse/

Meghaltam a szépségért, de elepedtem

Megszoktam síromban,

Aztán valaki meghalt az igazáért és hevert

Egy szomszédos kamrában.

Megkérdezte lágyan, miért buktam el?

„A szépségért” válaszoltam.

„Én az igazságért, - a kettő ugyanaz;

Akkor hittestvérek vagyunk” - mondta.

És hát rokonokként találkoztunk az éjben,

Sírjaink közt beszélgettünk,

Amíg a moha elérte ajkainkat,

És betakarta neveinket.

virtuális családkép

nézegetem a képeket

persze már nem papíron

mint régen

a monitoromon

mennyi friss emlék

jók lesznek töltekezni

évekig

egy kép a meteórákról

a híres fotó-stop hely

a nagy-meteórák kolostora

a korlátnál

háttérben a csodás gömbölyded sziklák

mark elkéri a gépem

csinál rólunk egy fotót

a két fiú és középen én

előveszem a régi képeket

huszonnégy éve

ugyanitt a korlátnál

háttérben a csodás gömbölyded sziklákkal

te és én

- a gyermekeink-

még azt sem tudtuk lesznek-e

olyan friss volt még minden

izgalmas és titokzatos

minden más

a jövőbe kódolva csupán

s most lassan

a ködbe olvad minden

már nem emlékszem

ki csinálta azt a fotót

már fakul és homályosul

mint emlékeddel az idő

ugyan az a hely

ugyanaz a korlát

mi annak idején

középre helyezkedtünk

most a fiúkkal

meg attól balra

a monitoron az idei kép

kezemben a régi papírkép

egyszerre nézem őket

a fakerítést átlós

x alakú merevítések tagolják

és akkor jön a felismerés:

peti az első x előtt áll

én a második előtt

istván a harmadik előtt

most megnézem a régi képet

mi ketten a negyedik x bal szélén

képzeletben leveszem

akkori magam a régi képről-

pontosan mellettünk állsz

Nem olyan rég hallgattam ezt az örökzöld dalt Charles Aznavour lemezéről. Akkor határoztam el, hogy lefordítom. A szövege olyan igaz, érdemes elolvasni és újra meghallgatni.

Tegnap, amikor fiatal voltam

Tegnap, amikor fiatal voltam

Az élet íze olyan volt, mint édes eső a nyelvemen

Élveztem az életet, mintha bolondos játék lenne

Ahogy az esti szellő táncoltatja a gyertyalángot

Ezer álmot álmodtam és csodálatos dolgokat terveztem

Mindig építettem, de gyenge alapra, vagy futó homokon

Éjjel éltem és elkerültem a nappal ragyogó fényeit

És csak most látom, hogy az évek elszaladtak

Tegnap, amikor fiatal voltam

Annyi bordal várta, hogy elénekeljem

Oly sok önző élvezet volt számomra

S a sok fájdalmat, elvakulva nem láttam.

Túl gyorsan futottam, s a fiatalság véget ért

Soha nem felejtettem, elgondolkozni az életről

De most is emlékszem minden beszélgetésre

Aggódtam magamban, magamért, én, és senki más

Tegnap a hold kék volt

És minden őrült nap hozott valami új dolgot

Éveken át varázslatból varázslatba estem

És nem láttam a sekélyességet és ürességet

A szerelmi játszmákat gőgösen és büszkén játszottam

Minden csak hirtelen fellángolás volt, s gyorsan múlt

A barátaim, akiket annak hittem, valahogy elsodródtak

Csak én maradtam színpadon, befejezni a játékot

Annyi dal maradt bennem, amit már nem énekelek el

Érzem a keserédes könnyek ízét a nyelvemen

Hát eljött az ideje, hogy fizessek a tegnapért

Amikor fiatal voltam

Fiatal

Fiatal