Régi tervem volt már, hogy túrabakancsot húzva felkeressem kedvenc budapesti szobraimat. Ma megtörtént az első hosszú sétám. Sok szobrot kerestem meg, és néhány történetét már fel is dolgoztam. Ez az első csokor.

Cseh Tamás szobra a Szent Gellért téren

A Szent Gellért téren álló bronzszobor Majoros István alkotása. 2013. szeptemberében avatták fel. Cseh Tamás és családja közel 50 éven át lakott a közelben, a Bartók Béla út 25. első emeletén.

Az 2012-ben meghirdetett szoborpályázaton egy másik szobor nyert. Egy ágyékkötős indián képében ábrázolta az énekest, megemlékezve az indián kultúrához való szoros kapcsolódásáról, de ellentmondásos érzést váltott ki mind a rajongók, mind a család részéről. Ez a szobor, a fiatal, gondolkodó, szomorkás Cseh Tamást ábrázolja, szívére tett keze emlékeztet az indiánokra. Nekem nem jön át az énekes személyisége, pedig fantasztikus kisugárzása volt élőben.

A szobor mellett elhelyezett kőtömbön a következő felirat olvasható:

    Cseh Tamás

    1943–2009

    "Nincsen más ebben a dalban,

    Nincsen más csak egy utca,

    Ahol valaha laktam,

    És még egy délelőtt..."

    Bereményi Géza

Columbo-szobor

Columbo hadnagy, Los Angeles-i rendőrnyomozó életnagyságú bronz szobra, a budapesti Falk Miksa utcán áll. Peter Falk színészt ábrázolja. A szobor lábánál Columbo kutyája, egy Basset Hound található. 2014 márciusában foglalhatta el helyét a Falk Miksa utcában. Peter Falk felmenői között magyarok is voltak. Fekete Géza Dezső szobrászművész alkotása. Rendkívül hiteles alkotás.

A halott mókus revolverrel

A Los Angeles-i rendőrnyomozó mottója az, hogy tökéletes bűntény nem létezik. Kolodko Mihály Columbo közelébe helyezte el A halott mókus című szobrát, 2018-ban. Egy kis fejtörés neki és mindenkinek. A krétával körberajzolt, pisztolyt tartó mókus apró bronz szobrát a Kieselbach Galéria sarkán, egy elektromos szekrény alatt találhatják meg az érdeklődők Columbo szobrától 1-2 méterre.

A Kolodko által adott mű címe: Ars longa vita brevis. (Ez a Paphnutius blog mottója is indulása óta!) A művészet örök, de az élet rövid: Tehát az alkotás megmarad, de a művészt a halála után elfelejtik.

Kolodko ezzel az alkotása Maurizio Cattelan, olasz művész 1996-os Bidibidobidiboo című installációjára reflektál. Ennél a művénél egy szerényen berendezett konyhában egy mókus végső kétségbeesésében a konyhaasztalnál ülve öngyilkosságot követ el.

A Bidibidobidiboo, egy varázsige a Hamupipőke meséből jön és ezzel a varázsigével minden kívánságot teljesít.

Kockásfülü nyúl

A Szent György téren található az alkotás. Kolodko 2018 őszén helyezte el gerillaszobrát, a Budavári sikló végállomása mellett a várfalon. A távcsövével a Lánchidat kémleli.

A kockásfülü nyúl magyar televíziós rajzfilmsorozat, amely 1974 és 1976 között készült. A különleges tulajdonságokkal felruházott hős, nevét hosszú füleiről kapta, amelyeket összecsavarva propellerként használva repülni is tud. Az örök konfliktusmegoldó

Jól továbbgondolható jelentés, az elhelyezés és a karakter okán is.

A Hableány áldozatainak emlékműve

2019. május 29-én este az egész országot megdöbbentő hajókatasztrófa történt a Duna budapesti szakaszán, a Margit hídnál. A Viking Sigyn szállodahajó ütközött a Hableány sétahajóval, utóbbi elsüllyedt, a balesetnek 27 halálos áldozata volt, egy utast eltűntként tartanak nyilván, hét embert sikerült kimenteni.

2021. május 31-én emlékművet avattak az áldozatokra emlékezve. Süllyedő vonalú gránitkő őrzi a Hableány áldozatainak emlékét. A két fekete gránittömb a két ütköző hajót szimbolizálja, a Hableány oldalára felvésték a 28 nevet. A gránittömbök mögé páfrányfenyőt ültettek.

Főkukac miniszobra

 15. kerület, Bem rakpart 15., 2017 - 2018 (?) felállított Kolodko szobor. A nagy ho-ho-ho horgász rajzfilmsorozatból ismert Főkukac a túlpartot szemléli. A miniszobrot Sajdik Ferenc rajzfilmfigurája ihlette.

Állítólag Ungváron, az Ung folyó partján már 2016. november 29-én avattak egy ugyanilyen szobrocskát, amely már az avatáson a horgászok szerencsehozójaként is elhíresült.

2006 augusztus 20-i vihar áldozatainak emlékműve

Öten haltak meg, ötszázan pedig megsérültek minden idők egyik legnagyobb magyarországi viharában, amely 2006 augusztus 20-i tűzijáték alatt érte el Budapestet. Egy 12 éves kislányra és egy romániai férfire ráesett egy fa. Egy nő infarktust kapott, ketten pedig abba haltak bele, hogy csónakjukat felborította a vihar.

A Bem rakparti emlékművet annak a fának a helyén állították fel, amely a viharban több emberre rádőlt, akik közül ketten életüket veszítették. Az emlékfa Kő Boldizsár szobrászművész alkotása.

Ferenc József függőágyban

Kolodko tudtommal legutolsó szobra Budapesten (Vácon van két újabb is). Ferenc József függőágyból szemléli a dunai panorámát. A hidat eredetileg Ferenc Józseftől nevezték el, a II. világháború utáni újjáépítést követően keresztelték át Szabadság hídra. Talán az lehet a szobor magyarázata, hogy a hidat nyaranként, egyes napokon, a fiatalok birtokba veszik a hidat és sokan függőágyakban pihennek.

folyt. köv

Egy gondolat

a sors apró dolgokon alakul

legtöbbször valami hiányán

hogy nem történik

aminek történni kellene

tehát abból lesz valami

ami éppen nem volt

ez lenne a híres egyensúly

az univerzumban?

a pozitív és negatív

az anyag és az antianyag

energia és antienergia

a halálból születés

az elmaradt bitekből

létrejött új történés

széteső univerzumunkban

távolodik minden

nagyban-kicsiben

és itt bennem a testben

értem is meg nem is

a lófejköd homlokán

megülök picit és gondolkodom

Pákozd

még hűvös volt

a levegő pedig párás

két napig esett

viharos széllel

május közepén

áprilisi idő

fél órát késtél

de nem zavart

a kertben sétáltam

kinyílt a templomajtó

belestem kintről

tetszenek a templombelsők

a sekrestyés néni behívott

nézzek körbe nyugodtan

ritkán van nyitva - mondta

nincs állandó lelkipásztor

lenyűgöző belső tárult elém

gyönyörű oltár

díszes szószék

század eleji freskók

szinte minden falfelületen

karzat és orgona

teljesen feltöltődtem

a nem várt élménytől

te is megérkeztél

kicsit félszegek voltunk

tovább voltál távol

mint ami korábban

ismerkedésre jutott

aztán elindultunk a Bella-patak

folyását követve

az egykori strandmedencéből

képződött tó mellett

és bevettük magunkat

a fás ösvények árnyékába

a gránitköves fennsík

lekopott óriáskavicsai

ormótlan szoborkompozíciók

a természet alkotta

mi úgy képzeljük óriások

cirill betűs feliratok

betűzgetjük

jelentéseit keressük

mesélsz Oroszországról

Csecsenföldről és Moszkváról

Sahtiról és a szénbányákról

a fekete-tengeri nyaralásokról

és a pópa dédpapáról

a Kockára azt mondtad:

jé! milyen kicsi!

aztán találtunk

egy napsütötte rétet

csodás virágokkal

a fák és bokrok

fűszeressé tették a levegőt

leheveredtünk

mellettünk turista csapatok

jöttek-mentek

de jól esett ott maradni

nem sietni

aztán lekeveredtünk valahogy

egy Pákozd széli utcába

bár úgy terveztük

egy ösvényen gyalogolunk

vissza az autóhoz

jó volt így is

szereted a házakat nézni

visszaértünk a templomhoz

szerinted elég eklektikus

én csak a gyönyörű

belsőrészekre gondoltam

beültünk egy kávéra és fagyira

egy kis cukrászda udvarára

végre egy kis szabadság

kovididőkben

orosz írókról beszélgetünk

Dosztojevszkijről

Nabokovról

Bulgakovról

A Mester és Margaritáról

meséltél a szamizdatról

ahogy annak idején

megkaptad egy éjszakára

a laponként lefotózott

doboznyi regényt

a nap már melegen sütött

visszasétáltunk az autókhoz

megöleltük egymást

bátortalan apró csókokkal

búcsúzkodtunk…

Pákozd közepén

bóják-rendőrök-terelés

amatőr bicikliverseny

hogy menjek Nadap felé?

kérdeztem a rendőrt

aztán megszántak

azt mondták

menjek a mezőny után

lemaradva idős bácsi

már nem tekert

csak tolta a kerékpárt

a meredek nadapi utcán

a közeli cél felé

mindenki araszolt

senki sem dudált

én is nyugodt voltam

bennem a napos délután

a virágos domboldal

bennem te a mosolyoddal

a régi történetekkel

és távolodva

egy régi Camel lemezt hallgatva

olvadtam bele

a csillogó aszfaltcsíkba

Tata, 2021. május 9.

 Gerecsei Öreg Tölgy (A bejegyzés fotóit a gerecsei Öreg Tölgyről készítettem, 2021 júniusának elején)

Hajnal a Gerecsében

Hajnal van. Június eleje. A korán kelő karvalyposzáták énekétől ébredezik az erdő. Szerelmes hímek jelzik a némán figyelő tojóknak, hogy itt vannak és tettre készek. Még a szemérmes európai fülemülék is abbahagyják egy kis időre a bokrokban, a csalogány-dalt.

Fülelek. Nem mozdulok. Az erdőszéli csalán az utóbbi napok esőzéseinek hatására már derékig ér. Előttem hecsedli bokrok rózsaszín virágai várják, a hamarosan a völgybe beszökő első napsugarakat. Kelyheikben harmatcseppek. Vizuálisan takarva vagyok. A szagom azért emberi. Egy reggeli erdőjárás előtt az ember nem borotválkozik és előző nap sem. A ruha se legyen friss öblítő illatú! Tehát álcázás terén megtettem, amit egy természetszemlélő tud.

Már dereng. A Nap, ott bujkál a Gorba-tető mögött. Még vagy 10 perc és beköszön az Öreg-Kovács északi völgyébe, hogy hirtelen kiviruljon minden.

A bükkökért járok ide. Hatalmas teremtmények, 30-40 méter magasra is megnőnek. Van latin nevük is, Fagus sylvatica. Vékony, sima, ezüstszürke a kérgük, rajtuk itt-ott különös rajzolat, a „kínai bajusz”. Az elszáradt, leesett ágak nyomai. Erre sok nőtt. A Gerecse és a Vértes lapos hegyplatóin és a völgyekben nagy bükkösök élnek. A sasbércek kitett részein pedig csenevészebb faállományú karszt-bokor erdők nőttek. Aztán elkezdték a bükkösöket kitermelni. Volt egy rész a Vértesben, amit a térkép Bödön bükk néven jegyzett. Emlékszem, hogy megdöbbentem, amikor az akkor kedvenc helyem fáit elkezdték kivágni. Ugyanez a sokk ért, amikor az Öreg-Kovács fennsíkján haladva a Szent-Péter kápolna felé, szinte pusztasággá vált a kopaszra tarolt hatalmas terület.

Néha, ha az erőt járom és elfáradok, soha nem ülök le. Hátam egy sudár bükk törzsének támasztom és pár perc alatt felfrissülök.

Hogy a fa adja-e az energiát? Ki tudja. Lehet. Egy biztos. Szeretek egy fa törzsének dőlve felfrissülni. Most azonban csak távolról csodálom őket a hajnali derengésben.

A bükkök alatt az erdő szinte tiszta. Kevés a bokor és a magonc, mert ezek az óriások az égben összefogózkodnak. Így alig érik el a napsugarak a talajszintet. Erre egy muflon csordát szoktam látni. 7 egyed volt a legtöbb, amit egyszer számoltam. Ezek a tülkösszarvú őskecskék, melyeket európai muflonnak hívnak, nem őshonosok nálunk. Valahonnan Korzikáról, meg Szardíniáról származnak. Egyszer már eltűntek a tájból. Levadászták őket. Aztán valamikor, tán a 90-es években 50 egyedet engedtek el a Vértesben, emlékeim szerint. Gondolom másfelé is. Lényeg, hogy annyira elszaporodtak, hogy már találkozni is lehet velük, nemcsak vadasparkokban és vadásztársaságok tenyészeteiben, hanem szabadon is.

Egy vadnyúl tűnik fel a tisztásszéli földúton, pont velem szemben. Kicsit sután néz ki, ahogy lassan ugrál. Mivel első lábai nagyon rövidek, ez a lassú, szemlélődő haladáskor úgy látszik, mintha minden egyes ugrásnál orra esne. Most megáll, körbeles, aztán hirtelen eltűnik a magas fűben.

Pont a szemben húzódó lapályos részen, bokros dzsungel nőtt. Egy öreg kocsánytalan tölgy uralja itt a terepet. Formája engem mindig boszorkányra emlékeztet. Egyszer el is neveztem boszorkányfának és azóta, ha az erdőt járom és öreg tölgyre akadok, mindig a boszorkányformát keresem benne. A hajnali gyér fényben kicsit félelmetes számomra. Nem szívesen ölelném meg ezt a fát, pedig a tölgyek nagyon különlegesek. Sokáig élnek. Nem ritka a több száz éves egyed, és 800 évnél idősebbeket is számontartanak. Egyes egyedei uralják környezetüket. Az emberek számontartják őket, nemzedékről nemzedékre viszonyítási pontok a térben és az időben is. Nevet kapnak és napjainkra akár még médiasztárokká is válhatnak. Ilyen itt a környéken a tatai Öreg Platán, amely 230 éves, több könyv ihletője és sok filmben is feltűnik, vagy a gyönyörű kocsányos tölgy, a gerecsei Öreg Tölgy, amit több mint 300 évesnek becsültek és film is készült róla. Az idő tanúi ők. Bár tudnánk velük kommunikálni. Persze ők egymással tudnak, csak nem ismerjük a nyelvüket. Talán azt is jelezték egymásnak, hogy itt vagyok és azt is, hogy nálam nincs sem kézi, sem motoros láncfűrész. Tehát nem kell tőlem félni.

A Nap most átbukik a Gorbán. Először besüti a nyerget, vakító fényt eresztve az álmos aszfaltút nedves burkolatára, majd beúszik a völgybe. Most már a fülemülék is dalolnak, a bozótos verebei is nagy zajt csapva kezdik élni családi életüket. A bükkös felől egy hollópár reggel párbeszéde visszhangzik. Ez a legnagyobb verébalakú madárfaj. Hányszor láttam már az idegesen köröző hollót, amit a párját keresi. Kurrogása szinte sírás, de mindenképpen panaszkodás.

Most a földút, amelynek szélén megbújtam, fénybe öltözik. Egy őzpár ballag ki a közepére. Elnéznek a még sötét bükkök felé, majd a napos Gorba-nyereg irányába. Úgy döntenek. hogy a tölgyet körülvevő bozótos ideális reggeliző hely lesz. Nagyokat szökellve eltűnnek.

Ideje nekem is indulnom. Vár a város, a borotválkozás és a tiszta, száraz ruha.

Hajnali madárének

https://youtu.be/zgKqMvqC-9I

 A film, a gerecsei Öreg Tölgyről

A Nagy Fafilm

https://youtu.be/mHctCJRtX40

alkony

végre kisütött

nem fújt a szél sem

ám én csak érzékeltem

nem volt időm élvezni

elviselhető az alkony is

kiülök egy kicsit

az erkély üres

velem együtt is

amikor a Nap

amikor a Nap nyugovóra készül

az emberek lámpásokat gyújtanak

félve

míg a csillagok fényét meg nem látják

s aztán melegség tölti be lelküket

fény

kívül és belül

néha szétszakad

ami egyben volt addig

összeférceljük

néha összedől

azt hittük stabilan áll

újraépítjük

néha elromlik

ami addig oly jó volt

majd kijavítjuk

ám ha

lelkünk szenvedi

ha kitart a szerencsénk

lelkünk megleli

a belső békét

néha

A pákozdi műemlék jellegű katolikus templom szentélye a XIV. században már állt, sziklatalapzatra épült román stílusban. A romos állapotú templomot átépítették és 1720-ban Szent József tiszteletére felszentelték.

1747-ben feljegyezték, hogy nyugati homlokzatához fatorony kapcsolódik, amelyben egy harang szólítja misére a híveket. A tornyot 1769-ben kőből építették fel újra.

1748-ban még csak minden negyedik vasárnap volt mise, mivel 1751-ben a jobbágy- és zsellércsaládfők között a katolikusok száma a tíz főt sem érte el. A hetenkénti istentiszteletre 1762-től tértek át

Téglalap alakú hajóját gerendás famennyezet fedte, a hosszház félköríves apszisban végződött

Itt állt a szentély, benne a Szent József képével díszített oltár.

A templom régi berendezéséről az 1778. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv megjegyezte, hogy „oltárkövét” Groll Adolf György (1733–1743 között győri püspök) szentelte fel.

Kórusát két oszlop tartotta.

A templom már a XVIII. század végén is szűknek bizonyult, csupán a hívek fele, nyolcvan felnőtt fért el benne. A XIX. század második felében ugyan sor került bizonyos munkálatokra – 1862–1863-ban tornyát sóskúti mészkőből megemelték, tetőzetét újrazsindelyezték. 1871-ben, a kórus kibővítése mellett, új orgonát kapott.

A XVIII. századból származnak a Fájdalmas Szűzanyát, a Golgotán megfeszített Krisztust ábrázoló festmények, valamint a sajátosan magyar barokk téma megörökítése: Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának.

Milassin Miklós székesfehérvári püspök áldotta meg 1798- ban a templom két harangját, az egyiket a Szent Szűz és Szent József, a másikat Szent Zsigmond (VI. századi burgundiai király) tiszteletére.

Itt szolgált Pilsák György plébános. Magyar, német, szlovák és szerb nyelven is beszélt, 1828-ban került a községbe. Nyelvtudásának 1848-ban is nagy hasznát vette, a hagyomány szerint ő járt közben a faluért Jellasics kapitányainál. Pákozdon temették el 1853 májusában. Sírkövét

1964-ben, a régi temető felszámolásakor a templom fala mellé helyezték.

A plébánia földjeit 1848-tól nem a hívek művelték, hanem az egyház haszonbérbe adta. Az 1868-ban lefolytatott püspöki vizsgálat évében a plébános az uradalomtól készpénzben száz forintot kapott, az eltörölt tized kártalanításának címén pedig 1863-tól, évente negyvennégy forintot.

A plébánia jövedelme kegyes alapítványokból is elérte a száz forintot. Természetben a római katolikus hívek húsz mázsa szénát, húsz urna bort, húsz pozsonyi mérő kétszerest, két öl fát és háromszáz kéve nádat adtak egy-egy esztendőre, a káptalantól pedig két bárányt kapott.

A harangozó az úrbéri egyezséget követően tizenöt hold földdel rendelkezett, kereszteléskor hat, esküvőkor tíz, harangozáskor ugyancsak tíz krajcár stólában részesült.

Az 1912. évi átépítés során Klaucz György kanonok elgondolásai alapján a régi provinciális barokk stílusú templom oldalára merőlegesen új hajót emeltek, a régi hajó keleti fele lett a főszentély, az apszis pedig a mellékszentély. A sekrestyét a régi hajó nyugati feléből és a torony aljából alakították ki.

Az ily módon kibővített templom 1913-ban Szent János tiszteletére szentelt harangot kapott. Berendezését felújították, illetve kiegészítették. Az első világháború alatt két harangját elvitték és beolvasztották, 1918-ban az orgona homlokzati sípjai is erre a sorsra jutottak.

1918-tól kezdve maradtak fenn a Historia Domus feljegyzései, melyek beszámolnak az egyházi év kiemelkedő vallási szertartásairól, az úrnapi, keresztekhez vezetett körmenetekről.

A második világháborúban a plébániát súlyos károk érték. Élelmezési alakulatot helyezett el 1944. december 20-át követően az orosz katonai parancsnokság az épületben. Külön kérte a templom védelmét a templomgondnok 1945 márciusában, amikor huszonhat család kivételével mindenkinek el kellett hagynia Pákozdot.

Ennek ellenére a plébánia irattára és könyvtára a front alatt elpusztult, csupán az anyakönyvek és a már említett Historia Domus maradt fenn. Ezeket a dokumentumokat a református egyház anyakönyveivel és kelyheivel együtt koporsóba tették, és elásták a temetőben.

A templom tetőzete, ablakai megsérültek, az egyházközségi kultúrház egyik helyiségét romossá válása miatt le kellett bontani.

1928-ban megalakult az egyházközség, ugyanebben az évben a templom két – az első világháború óta hiányzó – harangját is pótolták. A már kibővített templom belső festése Gajáczky István honvéd százados és Gajáczky Ferenc tanár áldozatkészségének köszönhető.

Wagner Gy. János festőművész falfestményei a magyar szentek életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Az oltár mögötti tablón az oltáriszentséget imádó alakok között valamennyien megjelennek

Szent Erzsébet elűzetése Wartburg várából; Szent Erzsébet hontalanságában Istennek dicshimnuszt énekel; Szent Erzsébet sírját halála után hét évvel a német császár jelenlétében felnyitják, és romlatlanul találják.

A freskósorozat a legtöbb témát Árpád-házi Szent Erzsébet életéből meríti: Szent Erzsébet alamizsnája rózsákká változik;

A búzaszentelő és „keresztjáró” körmeneteket először 1952-ben korlátozták az állami hatóságok, ettől kezdve azokat a templomban tartották. Az úrnapi körmenetet előzetesen engedélyeztetni kellett.

A megszorító intézkedéseket jelzi azonban, hogy 1953-ban a körmenet már csak a templom elé mehetett ki, a hittanoktatást pedig csupán a tanulók negyven százaléka kérte.

A templomot 1962-ben restaurálták. Ekkor váltak láthatóvá az 1912-ben befalazott középkori részletek. A felújítás emlékét a bejárat felett elhelyezett márványtábla jelzi.

Az uradalmi tiszttartóság épülete előtt helyezték el 1834-ben Nepomuki Szent János szobrát, Szabó Sándor uradalmi kasznár adományából. 1967-ben pedig mai helyére állították.

A szöveghez forrásként a katolikus egyház és a Sulinet anyagait használtam fel.

Kilátás a Dobogó-kőről

A Duna, a Kárpát-medencébe érkezve, nyugatról keletre folyik. Aztán délre fordul, átfúrja magát a Visegrádi-hegység és a Szent-Mihály hegy között, észak fele tör tovább, majd a Csóványos és hegyserege délre fordítja, körbe rajzolja a Szentendrei-szigetet és délre tart.

Kilátás a Prédikálószékről

Jobb partja által körbe öleli a Visegrádi-hegységet, a Pilist és a Budai-hegyeket. Ez a Dunazug hegység. Sokan különleges misztikumot éreznek ebben a tájban.

Dobogokő

Dobogó-kő. Már a neve is elgondolkodtató. A szív dobog. A kő? Elgondolkodtató…

Csinmoj Kumár Ghós, ismertebb nevén Srí Csinmoj, bengáliai születésű amerikai spirituális tanító, guru szobra - Dobogó-kő

A táj már ősi idők óta lakott. Kultúrák éltek itt, hiedelmek és vallások kerestek választ kérdéseikre. Sokan Attila ősi székhelyét is ide gondolják. Hát megérkeztünk.

Rám-hegy

A buddhisták szerint itt dobog a Föld szíve. Pontosan meg is mondják hol. A Rám-hegyen.

Rám-hegy, Rám-szikla

Még azt is tudni vélik, hogy pontosan a Ferenczy sziklánál van ez a pont. A helyet zarándokok ezrei keresik fel. Maga a Dalai Láma is idelátogatott.

Ferenczy-szikla, a Föld szívcsakrája, vagy a Föld dobogó szíve (Dobogó-kő)

Ferenczy-szikla (Dobogó-kő) Attila hun vezér legféltettebb területe ez volt a Kárpát-medencében. Egy legenda szerint a halála után a mennyei képe is megjelent itt.

 A Rám-hegy kapuja

Hosszas gyaloglás után értem ide. Dobogó-kőről először a Prédikálószékre mentem, majd lefelé a Vadálló kövek térd ízület romboló meredélyén.

Szentfa kápolna, meditációs hely, a túrák kiindulópontja a Vadállókövek, a Prédikálószék, a Rám-szakadék és a Lukács-árok felé

Egy kicsit megpihentem a Szentfa kápolna előtti padok egyikén, majd felmentem a megáradt vizű Rám-szakadék csúszós szikláin. Aztán irányba vettem a Rám-hegyet. Jobbról az Árpád-vár, ahová vissza kell majd menjek

Rám-szakadék

5 óra gyaloglás után odaértem a Rám-hegy kapujához. Addigra már alaposan elfáradtam. De elmentem a hegy lábáig.

Kőbaba a Rám-hegy tövében

Ekkor erős fájdalmat éreztem a combomban. Szoktam görcsölni, de ehhez hasonló tapasztalásom még nem volt. A combtövemből a térdhajlatomig, mintha a visszerem kezdett volna lüktetni.

A Rám-hegy tetején

Társam előre küldtem és elindultam apró lépésekkel fel a meredek csúszós, kopár, piramis formájú hegyre. Érdekes módon, mire felértem a fájdalmam teljesen elmúlt

A Rám-hegy tetején megpihenve

Bár fáradt voltam, és még jó pár kilométer hátra volt Dobogó-kőig, görcs, visszér fájdalom már nem gyötört. Talán kaptam valamiféle energiát, gyógyírt. nem tudom.

Sokak fantáziáját ragadja meg ez a hely...

A csodás hegyek, misztikus történetek sora keletkezett e hegyek között.

Andezit szikla, Thirring sziklák, a Dobogó-kő oldalában

Számos andezit anyagú sziklatorony képződött fantasztikus formákat öltve. Több közülük nevet is kapott.

Vadálló kövek

Például a Vadálló-kövek, a Rám-hegy, vagy a Magas-hegy és Dobogó-kő közötti Thirring sziklák.

Egyes, nagyon erősen meséket, legendákat kereső úgy véli, az Árpád-vár (Rám-szakadék teteje fölött), a Magas-hegy és a Rám-hegy gúlaszerű csúcsaiban három piramis emelkedik.

Thirring-sziklák

Ők a „Három hegy”, azaz a pilisi „piramisok” névvel illetik e hegyeket. A gízai piramisegyüttes hármasához hasonlítják, és állítják, a pilisi piramisok is leképezései lehetnének az Orion nevű csillagképnek. Talán ez a legtöbb fantáziát elváró mese.

 
A Prédikálószék hegytömbje a Rám-hegy tetejéről

Számos forrás fakad a környéken, többjük köré, mellé szent imádást szolgáló kegyhelyek is kialakultak

A Nagy Boldogasszony, más néven, Déry-forrás, a Magas-hegy oldalában

Bárki hihet bármiben, ókori mondákban, buddhizmusban, kereszténységben, a források és zarándokhelyek gyógyító erejében, vagy a természet léleksimogató hatásában

A Déry-forrás háza

Egy biztos: emberek ezrei keresik fel hétvégenként a környéket és mindenki hazavisz valamit a lelkében, akár tudja ezt, akár nem.

Mária a gyermekkel (?) a Déry-forrás házában

Sokan úgy vélik, a hegyek - vagy piramisok - részben vagy egészükben ember alkotta építmények, és ennek köszönhetik a gúlaformát. Mások szerint a hegyeket a természet formálta ilyenné.

Kegyhely a Dobogó-kőn

Ha valóban emberi alkotásról lenne szó, vajon kik építhették ezeket, hogyan és mikor? Milyen ősi kultúra maradványai lehetnek?

Akár egy rom is lehetne, ez az andezitből álló konglomerátum, a Magas-hegy oldalában

A kérdések sora végtelen, de bármi is az igazság, mindenképpen büszkék lehetünk a mesés vonulatokra.

Megüdvözült arcal a Rám-hegy után

Derek Walcott

Szeresd magad újra

Egyszer eljön majd a nap,

amikor magasztos hangulatban

köszöntöd magadban az újjászületésed.

Állsz lelked kapujában, belső tükröd előtt,

és mosolyod úgy tetszik, mintha egy másik emberé lenne. Üdvözlöd,

hellyel kínálod, és azt mondod: Egyél!

Újra szeretni fogod az idegent, aki voltál.

Kínáld borral és kenyérrel! Töltsd meg melegséggel a szívét,

mert szeretett téged

mióta megszülettél, miközben te mellőzted

mások miatt. Ám ő mindig hitt benned.

Vedd hát le szerelmes leveleid a polcról,

a fényképeket, a sóhajokkal teli naplód,

és lassan letisztul a tükörben az arcod.

Hát ülj le, és ünnepeld meg magad!

*

A nyár derekán, Tobagón

Elnyújtott napszítta partok.

Fehér izzás.

Egy zöld folyó.

Egy híd,

megperzselt, sárga pálmák

látványa a nyár - altatta házból;

átszendergett augusztus.

Napok, melyeket megbecsültem,

napok, melyeket elvesztettem,

napok, melyeket kinőttem, akár a lányaim,

menedékadó karjaim.

Blues

Azaz öt vagy hat fiatal gyerek

vacsorája fölé görnyedve evett

azon a perzselően forró nyári esten

tőlem nem messze. Kedves

és barátságos hely. Megállok hát.

MacDougal vagy a Christopher

utca fényárban állt.

Egy nyári fesztivál. Vagy valamilyen

szentet ünnepeltek. Nem voltam távol

az otthontól, de nem elég fehér,

egy négernek pedig nem elég sötét.

Addig hittem, hogy mi mindannyian

egyek vagyunk, dígó, nigger, zsidó,

egyébként környék sem egy Central Park.

Talán túlzottan tolakodó voltam? Jól gondolod,

úgy van! Azok összevertek, engem, a sárga-néger-

fekete-kéket.

Úgy ám!. Mindez alatt, ijedtemben

magamhoz vettem egy kést,

Felakasztottam olivazöld, frissen-vásárolt

sportzakómat egy tűzcsapra.

Nem tettem semmit. Harcoltak

egymással, valóban. Az élettől

kaptak néhány pofont,

ez minden. A feka, a nigga

Az arcomat betörték, megsebzett pofám

vérzett, az olivaágas-dzsekim megmenekült

a szakadásoktól és a könnyeimtől,

Lecsúsztam vagy négy lépcsőt.

Elterültem a csatornában,

emlékszem, hogy néhány szemtanú hadonászott

hangoskodva, s az egyik kölyök anyja kiabálta

hogy, „Jackie” vagy „Terry”,

„most aztán elég!”

Ez igazán semmi, ezért.

Nem kapnak elég szeretetet.

Tudod, ezek nem ölnének

meg. Csak durván játszanak,

mint a fiatal amerikaiak néha.

Az eset megtanított valamire

a szeretetről. Ha már túlélted,

felejtsd el.

Mindhárom vers saját fordításom, az életrajzot a Wikipédia alapján írtam.

Derek Walcott (1930 - 2017) Santa Lucián született, angol nyelven író költő, drámai író, Nobel díjas irodalom professzor

Derek Walcott 1930. január 23-án született Castries városkában, Santa Lucia szigetén, amely a Karib térség déli részén, az Antillákon fekszik. Egykori brit koronagyarmat. Az elszigetelt kis vulkáni szigeten való lét és a brit hagyományok erősen befolyásolták életszemléletét.

Mindkét nagyanyja rabszolgák leszármazottjai. Apja egy cseh festőművész. 31 éves korában halt meg, amikor anyjuk az ikrekkel terhes volt, heveny csecs-nyúlvány gyulladásban, ami a középfültő gyulladás végzetes szövődménye. Ő is írt verseket. Anyja vezette a város metodista iskoláját, művészet és költészetkedvelő. Bátyja Roderick Walcott drámaíró lett. Nővére, Pamela.

Walcott háromszor házasodott és vált el, 1976-ig. Feleségei Fay Moston, titkárnő, Margaret Maillard, szociális gondozó és Norline Metivier. Gyermekei: Peter Walcott, Elizabeth Walcott-Hackshaw, Anna Walcott-Hardy. Derek a St. Mary's College elvégzése után Jamaicába ment a Nyugat-Indiai Egyetemre. 1953-ban Trinidadra költözött, ahol színházi- és művészeti kritikusként, újságíróként és tanárként dolgozott.

Első versét 14 éves korában publikálta a Voice of St Lucia nevű helyi lapban. 1948-ban, 18 éves korában jelent meg első verseskötete (25 Poems), majd még kettő (Epitaph for the Young: Xll Cantos, 1949 és Poems, 1951). Az igazi áttörést az első versválogatása hozta meg neki (In a Green Night: Poems 1948—60), 1962-ben.

1959-ben alapította a Trinidad Theatre Workshop-ot, amely színpadra állította számos korai darabját. Ebben az időszakban (1950-1958) már 7 színházi darab szerzője.

A ’60-as években megjelent további 3 verseskötete: Selected Poems(1964), The Castaway and Other Poems (1965), The Gulf and Other Poems (1969). 1969-ben a Cholmondeley Award, az első igazi díja. 1970-ben írt darabja (Dream on Monkey Mountain) az NBC-TV gondozásában került bemutatásra, majd a Broadway-ra is eljutott. Ezért a darabjáért Obie díjat kapott a legjobb nem amerikai alkotás díját, majd 1972-ben az Officer of the Order of the British Empire brit kormánykitüntetést.

Sok éven keresztül, megosztotta idejét az otthona, Trinidad és a Boston University között, ahol irodalmat és szépírást tanított. Az egyetemen megszervezi a színjátszó kört, 1981-ben. Még ebben az évben MacArthur Foundation tehetség díját kapja. Barátságba kerül az orosz emigráns Joseph Brodsky-val és az ír, szintén az egyetemen tanító Seamus Heaney-vel. 2007-es nyugdíjba vonulásáig itt tanít. Ez idő alatt folyamatosan jelennek meg verseskötetei és darabjai. 1988-ban a Királynő jutalmazta Aranyéremmel (Queen's Gold Medal for Poetry), majd az Arts Council of Wales International Writers Prize írói díját kapta.

1990-ben jelent meg főműve, a Omeros című eposz, melynek alakjait az Iliászból vette. A The Washington Post és a The New York Times az 1990-es év könyvének választotta és megkapta W. H. Smith Literary Award irodalmi díjat is.

1992-ben Irodalmi Nobel díjat kapott, másodikként a Karibi térségből.

Fiatal korában rajzolt és festett Harold Simmons támogatásával. Leginkább Cézanne és Giorgione hatott rá. Jóval később alkotásaiból kiállítást rendezett az Anita Shapolsky Gallery, New York-ban, 2007-ben.

2004-ben életmű díjat kap (Anisfield-Wolf Book Award for Lifetime Achievement).

Költészetére nagy hatást gyakorolt T. S. Eliot és Ezra Pound modernista szemlélete.

Néhány versválogatását saját vízfestményeivel illusztrálta: Tiepolo’s Hound (2000), The Prodigal (2004) és a White Egrets (2010), amelyikért T.S. Eliot Prize díjat, valamint OCM Bocas Prize for Caribbean Literature kapott 2011-ben.

2008-ban az Essexi Egyetem díszdoktorává avatják. Egy három éves egyetemi kurzussorozat következett University of Alberta (2009), a költészet professzora a University of Essex-n (2010) és az Oxfordi Egyetemen is kandidált költészeti professzornak (2009), de nem nyerte el. Az eset nagy visszhangot keltett pro és kontra, a művészeti körökben.

2014-es válogatás kötete a The Poetry of Derek Walcott 1948–2013

Halála előtt az University of Essex költészet professzora.

2015-ös életmű díja, a Griffin Trust For Excellence In Poetry Lifetime Recognition Award.

2017-ben Santa Lucián hunyt el 87 éves korában.