Ars longa, vita brevis

Paphnutius

Paphnutius

Friedrich Nietzsche

5 rövid pársorosa, vagy verstöredéke

2021. április 28. - Paphnutius

1200px-nietzsche1882.jpg

 

Friedrich Nietzsche

5 rövid pársorosa, vagy verstöredéke

Petri György fordításában

 

Vissza mindig

Du Musst Wieder

 

Vissza mindig a tömegbe:

a tömegben kemény és sima leszel.

A tömeg megpuhanyít…

a magány kikezd…

20200509_181819.jpg Fenyőerdő, Pilis

 

Közöttetek

Unter Euch

 

Közöttetek én mindig,

mint vízen az olaj:

mindig legfelül vagyok.

 20210214_144159.jpg

Vértes

 

Figyelmeztetni

Den Verwegnen

 

Figyelmeztetni

óvakodj a vakmerőt!

A figyelmeztetés okán

rohan bele mégúgy a szakadékba.

 07_7.jpg

Pes-kő, Gerecse

 

Csillámló, táncoló patak

Ein Glitzernder Bach

 

Csillámló, táncoló patak, melyet

kanyargó

sziklameder terel.

Fekete szírtek között

csillog és hánykolódik nyugtalansága.

20200308_142806.jpg Paprikás-patak, Budai-hegység, Solymár

 

Kanyargó utat

Krumm Gehn

 

Kanyargó utat jár a nagy ember s a nagy folyó,

kanyargót, de az ő célja felé vivőt:

legszebb vakmerése, hogy

vissza nem rettenti a sok kanyar.

 12_4.jpg

Duna, a Kőpitéről, Gerecse

Friedrich Nietzsche versei, Európa kiadó, Budapest, 1989 alapján

Saját fotók!

Három haiku a csertölgy kérgéről

2019_03_17_gerecse_pusztamarot_1.jpg

Saját fotó

 

Három haiku a csertölgy kérgéről

 

Csertölgy1 kérgéről

öregemberek arca

köszön vissza rám

 

Csertölgy kérgébe

Geronimo2 szenvtelen

arcát képzelem

 

A csertölgy kérge

lehetne drónkép fentről,

vagy nanofotó.

 

1Melegkedvelő, szárazságtűrő, fényigényes, hosszú életű, de viszonylag gyorsan gyarapodó fa; a hazai tölgyek közül ez a faj nő a leggyorsabban. 80–90 éves korában vágásérett.

2Geronimo (1829 – 1909) az apacsok kimagasló törzsi vezetője volt, aki hosszú háborút vívott a törzsi területeket elfoglaló európai telepesek ellen.

 geronimo_1908_nem_sokkal_halala_elott.jpg

Geronimo, 1908, nem sokkal halála előtt

Pesti multikulti

Egyperces

li.jpeg

 

 

Pesti multikulti

A nő orosz anyanyelvűként már régóta itt élt a családjával, akkor éppen egy belvárosi, zárt udvaros bérház egyik lakásában. Aztán eljött a rendszerváltozás ideje. Népek jöttek-mentek és Budapest élettel telt meg. Az elsők között érkeztek a kínaiak. Volt, aki egyedül, vagy előre küldve fészket rakni, volt, aki kis családdal, és voltak három generációs betelepülések is. A belvárosi ház egyik lakásába is beköltözött egy ilyen család. Csendesek, udvariasak. Ha szembe találkoztak egy lakóval szégyenlősen mosolyogva köszöntek előre. Egész nap hajtottak. Építették a kicsi bizniszt. Lassan megtanultak magyarul kommunikálni. A nagypapa ebből nem sokat érzékelt. Reggel kitette a székét az udvarra és egész nap ott ült. Nem szól senkihez, nem köszönt senkinek. Csak ült és nézett. Lassan megismert mindenkit, aki lótott-futott egész nap. Már ismerte a lakók szokásait. Ki mikor jön, mikor megy. Néha magában fütyörészett. Talán kínai császárok történetét elmesélő népdalokat, de az is lehet, hogy Mao Ce-tung hősi tetteit dicsőítő mozgalmi dalokat. A nő mindig észrevette és még rá is köszönt időnként. De a bácsi csak ült és összeaszott, ráncos arcbőréből, csupán a szűk résen kisandító szemei jelezték, hogy nem egy szobor, hanem élő ember. Hetek teltek el így és Natasa az egyik alkalommal, amikor elhaladt a bácsi mellett, halk füttyre lett figyelmes. Kalin, kamalin, kakalin-kamaya- ismerte fel a világ leghíresebb orosz dalát. Hátranézett. A szűk résből kinéző szemek hamisan mosolyogtak.

 

 

 

A Horse with No Name

Álmomban egy sivatagban jártam.

Végig ez a dal zengett a fülemben.

Béke, szeretet, elmúlás.

Csodálatos, kegyetlen, igazságos természet.

A hippie korszak nagy dala ez.

white-arabian-horse-free-run-desert-dust-172580272.jpg

A névtelen ló

A Horse with No Name / America

 

Amikor elkezdtem az utazást

Még mindenre figyeltem

Növényekre, madarakra, sziklákra, dolgokra

Homokból voltak dombok és völgyek

 

Először megláttam egy zümmögő legyet

Felhők nem óvtak Naptól

A lélegzet forró volt, a homok perzselt

A levegő zsongott a sok hangtól

 

Egy névtelen lóval keltem át a sivatagon

Jó érzés volt ez az eső mentes vadon

A kietlen pusztaságban eszedbe jut ki vagy

Mert fájni fog minden, akárki vagy

 

La, la-la-la-la

La-la-la, la-la

La, la-la-la-la

La-la-la, la-la

 

Két napja voltam már ott

A bőröm lassan bepirosodott

Három napja éltem a kalandot

Szemem egy folyó medrébe pillantott

Régi történet a folyóról, ami megáradt

Most halott, nehéz a szívem, megfáradt

 

Látod, a sivatagban jártam…

 

Hungarian translation©NagyIstván2021

 db49134bbacdd9702ee5cbbaeb30faa8.jpg

További dalok, amelyeket már lefordítottam:

 

The Byrds - I Wasn't Born To Follow

https://paphnutius.blog.hu/2018/02/16/nem_azert_lettem_hogy_kovessem

 

Jon & Vangelis - I'll Find My Way Home

https://paphnutius.blog.hu/2020/06/27/majd_meglelem_az_utam_hazafele

 

Charles Aznavour – When I Was Young

https://paphnutius.blog.hu/2018/11/08/tegnap_amikor_fiatal_voltam

 

Screamin 'Jay Hawkins - I Put A Spell On You

https://paphnutius.blog.hu/2017/04/30/megbabonaztalak

 

Cat Stevens - Father & Son

https://paphnutius.blog.hu/2018/07/31/cat_stevens_apa_es_fia

 

tavasz

hovirag_kevelyek.jpg

Hóvirág, Kevélyek, Budai-hegység

 

tavasz

 

most már tavasz van

igazi április

bolondos

havas-szeles-napos

egyszer májusvégi-április

máskor februári-közepi

a természet ismeri már ezt

időjárás-tudata állandósult

mindenki tudja a dolgát

jönnek sorban

nyílnak-virágoznak-nőnek-fejlődnek

a téltemető nyitja a sort sok helyen

van hol a tüdőfű

hóvirág és ibolya

egymás után

akár egyszerre is

ha a szurdok alján még tél vége

a vállán már a tavasz lehelete

fűzbarka és aranyeső verseng

ünnepre dísznek ideérnek

keltike és medvehagyma

egymást lehagyva

futják be az erdő télen hullott

lomb takarta talaját

mezei árvácska és lila nőszirom

tavaszi hérics és leánykökörcsin

a gyérfüves domboldalakat

ékköves szőnyegekké avatják

som sárgállik

nyárra bordó lesz bogyója

kökény fehérlik

bogas bokrai

ünneplőt öltenek

termése mélykéken várja majd

a hajnali deret novemberben

virágünnepet ülnek a csonthéjasok

kajszi és őszibarack

szilva és mandula

cseresznye és a meggy

mind-mind tudják

itt az ideje

kivirulni

a légbe szerelem port szórni

megünnepelni a tavaszt

leanykokorcsin_koparok.jpg

Leánykökörcsin, Kopárok, Budai-hegység

noszirom_odvas-hegy.jpg

Lila nőszirom, Odvas-hegy, Budaörsi kopárok

szilvafa_viraga_budaors.jpg

Szilvafa virága, Budaörs

tavaszi_herics_huszonnegyokros-hegy.jpg

Tavaszi hérics, Huszonnégyökrös-hegy, Csiki-hegyek

tudofu_torokugrato.jpg

Tüdőfű, Törökugrató

 

Saját fotók. Az idei, tavaszi túráimon készültek.

 

Thészeusz hajója

domenico_di_michelino_theszeusz_hajoja_1440-50_ca_02.jpg

Domenico di Michelino - Thészeusz hajója, 1440-50 körül

 

Thészeusz hajója1

 

Thészeusz hajója

mostanában elém kerülsz

mindig

hol egy pilisi barlang kapcsán

hol antik ismeretvágyam folytán

hol a metafizikát kutatva

 

Thészeusz2

kezdem sejteni titkodat

több vagy te

mint egy mese hőse

több mint a mondák hőse

több mint halovány történelem fakult alakja

sokkal több

ki is lehetsz akkor

Thészeusz (?)

 

egy romantikus titok vagy

egy hősszerelmes

elveszett szerelemmel

elvesztett kedvessel

elzavart szeretővel

egy csábító

 

túlélő típus vagy

túl Médeián3

túl Ariadnén

túl időn és koron

feledésen

százezer hajnalon és alkonyon

 

mindent megélsz

mindent túlélsz

évezredekkel halálod után

diákok tanulják életed példamondáit

s lám

még a metafizika is

veled példálózik

theseus.jpg Thészeusz

 

1Thészeusz hajója (Thészeusz-paradoxon) egy olyan filozófiai kérdésfelvetés, amelyre több, önmagában helytálló, egymással egyenértékű, de egymásnak ellentmondó válasz is adható. Ezt a paradoxont elsőként az ókori görög filozófus, Plutarkhosz vetette fel a Thészeusz-monda egyik részletéből kiindulva. A kérdés az önazonosságot értelmezi: Vajon egy tárgy elveszti, vagy megőrzi saját identitását, ha az őt alkotó elemek, részegységek nagy részét vagy akár egészét egymásután kicserélték.

bambini_niccolo_ariadne_and_theseus.jpg

Niccolo Bambini - Ariadne és Thészeusz

2Thészeusz az ókori görögök egyik legnagyobb hőse, Athén királya. Ő ölte meg a krétai labirintusban élő szörnyet, Minotauroszt, megtörve ezzel Minosz király zsaroló pozícióját Athén fölött. Olyan neves feleségei voltak, mint Hippolüté (Antiopé), az amazonok hercegnője, Ariadné, a krétai Minosz király lánya, Phaidra, Ariadné húga.

phaedra_alexandre_cabanel_festmenye_1880.jpg

Alexandre Cabanel - Phaedra (1880)

Thészeusz hajójának azt a hajót nevezzük, amivel Krétáról visszatért, miután megölte a szörnyet és az athéniak megkapták ezt a hajót, mint tárgyat, amit rajongásuk tárgyaként tiszteltek.

medeia_paul_cezanne_festmenye.jpg

Paul Cézanne - Médeia

Médeia3 Thészeusz apjának felesége, aki meg akarta mérgezni Thészeuszt, hogy ne foglalja el fia elől az athéni trónt. Ezért száműzték.

A korai legendákban élete jutalmául, az istenek halhatatlansággal ajándékozták meg és megtették az Elíziumi Mezők királynőjének (Kb. a katolikus Mennyek országa).

Később negatív tulajdonságokkal ruházták fel, majd Euripidész megteremtette a gyermekgyilkos Médeiát.

 

Thészeuszról és Ariadnéról itt olvashatsz még:

https://paphnutius.blog.hu/2021/03/11/ariadne-barlangrendszer

 

3 húsvéti vers

Juhász Gyula / Ady Endre / Kassák Lajos

20201103_173252.jpg

Tata, Kálvária (Fotó: Nagy István, 2020)

 

20201103_131540.jpg

 

Juhász Gyula: Húsvétra

 

Köszönt e vers, te váltig visszatérő

Föltámadás a földi tájakon,

Mezők smaragdja, nap tüzében égő,

Te zsendülő és zendülő pagony!

Köszönt e vers, élet, örökkön élő,

Fogadd könnyektől harmatos dalom:

Szívemnek már a gyász is röpke álom,

S az élet: győzelem az elmúláson.

 

Húsvét, örök legenda, drága zálog,

Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,

Öröm: neked ma ablakom kitárom,

Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!

Virágot áraszt a vérverte árok,

Fanyar tavasz, hadd énekellek én.

Hisz annyi elmulasztott tavaszom van

Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

 

Egy régi húsvét fényénél borongott

S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,

És neki szánok lombot és zenét.

E zene túlzeng majd minden harangot,

S betölt e Húsvét majd minden reményt.

Addig zöld ágban és piros virágban

Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

 

20201103_131510.jpg

 

Ady Endre – A szép húsvét

 

Odukat és kriptákat pattant

S bús árkokig leér a szava:

Ilyen a Husvét szent tavasza

S ilyen marad.

 

Miért tudjon Ő az embervérről,

Mikor künn, a Tavaszban

Minden csoda csodát csinál

S minden drága fizetség megtérül?

 

Óh, Tavasz, óh, Húsvét,

Emberek ősi biztatója,

Csak azt szórd szét köztünk:

Állandó a tavaszi óra

S ilyen marad.

 

Krisztus támad és eszmél,

Odukat és kriptákat pattant.

Van-e gyönyörűbb ennél?

 

20201103_131531.jpg

 

Kassák Lajos: Harangszó

 

Feltámadott, mondják a népek és

Megsüvegelik,

Nevét a názáretinek, ki az ács fia volt

s megenyhült már a szél is s a rügyek

kisarjadtak.

Kétezer éve látják őt a vének és a gyerekek

Amint hosszú, fehér ingecskéjében lépeget

S alszik a tengerre szállt halászok bárkájában.

 

Én is emlékszem rá, mint az egykori

Játszótársra

S ti is útszéli csavargók és mesteremberek

Akik hű követői vagytok valamennyien

A nincstelenségben, az útban és az igazságban

 

Igen, igen, az Ő árnya is visszhangja vagyunk

mi

s bár nem ízlelgetjük a húsvéti bárány húsát

mindennapi kenyerünkben s vizünkben

dicsérjük,

hogy vérünkből való s meghalt értünk

a kereszten.

 

 

On-line horror

20190722nagy-feher-capa3.jpg

 

On-line horror

 

Nagy a baj!

Láthatatlan ellenség.

Tudat nélküli ösztönös gyilkos.

Hatalmas a baj!

Nem hiszi,

csak, akit elér.

Folyton egy régi történet.

Az jár a fejemben.

Szinte látom!

A Cápában szemléletesen

meséli el Robert Show!

Második világháború.

Elsüllyesztett hadihajók.

Túlélő matrózokból létrejött

lebegő embermassza

a Csendes-óceán vizében.

Összekapaszkodott,

túlélésért küzdő matrózok.

Napokig tartó várakozás

a mentőcsapatok érkezéséig

és a lehetőségre

hogy sorra kerülj.

A cápák pedig köröznek

és esznek.

Nincs étvágy,

vagy étvágytalanság.

Habzsolás van,

mint kisgyermek,

aki nem tudja

melyik süteményt kóstolja,

a roskadásig megpakolt

ünnepi asztalról.

Ezért beleharap ebbe is,

abba is.

Így lakmároznak

a márványtekintetű cápák.

Hol itt kóstolják meg

a zsibogó, ordító

ember-svédasztalt,

hol ott.

Hát így lakmározik most

7 milliárd embertüdőből

az arctalan covid-cápa-szörny.

Senki sem tudja,

senki sem látja,

senki sem érzi

mikor és hol kóstol,

mekkora lesz az étvágy.

Vesznek az ismerősök,

hír jön barátokról,

távoliakról és közeliekről.

Fekete zászlók az épületeken,

gyász és rémület.

Milliók várják,

hogy megmenekülhessenek.

Milliók dugják homokba a fejüket,

struccok, ostobák.

Halálosan idealisták.

Mit láthat a megfigyelő,

a Lófej-köd homlokából?

Jóféle on-line horrort,

benne virtuális siralomház-óceán

lebegő embermasszával,

és lassan mindenkin eluralkodik

a VAKCINAIRÍGYSÉG!

 

süti beállítások módosítása
Mobil