Hajnal van

sötétben megragadt reggel

iszapízű izzásban

egyszer tán a nap is felkel

érzem ma nem lesz pardon

hajnalba virrasztó öregasszonyok

kutyái vicsorognak a sarkon

jöhetne már az a terepfurgon

ami majd elragad

magával sodor a sárga-téglás úton

s valahol a Mátra tövében

ledob a térkép szélére

mint a forgószél Dorothy-t a mesében

 Vers és képek, 2015.

GEOFFREY FARMER - Time-Interrupted

Forrás: canadianartca

Reflexió

/Geoffrey Farmer – Time Interrupted címú képéhez/, 2012

(Art-Basel, 2013)

Valami megszakadt

végighasadt

a térben definiált anyag

elveszítve időt

s mindenféle fizikai síkokat

valami megszakadt itt benn

durva vászonból szőtt

lelkemben

éles a seb

gyógyítható lenne

de ehhez már nincs erő

felkutatni merre van

a gyógyerő

valami megszakadt

a térben tévelygő

szövettestben

az idő nem gyógyítja

számomra értelmezhetetlen

sok dimenziós e tér

melyben ténfergek

vége nem lesz soha

csak elférek míg élek

soha ne bántsatok

míg élek

vérem csak szivárog

nem szédülök

sebnyalogatással elvagyok

hát soha ne bántsatok

még élek

míg lelkem el nem fogy

Tata, 2015.

napfényben fürdik az erdei ösvény

napfényben fürdik az erdei ösvény

az égig érő bükkök ernyői közt

beszökik a fény

egy holtfát fotózom

csodálom:

haldoklásában is vannak céljai

otthont adni

szállást és táplálékot

közösséget teremteni

mikrouniverzumot

tökéletesebb lény egy fa

mint az ember

aki minden tulajdonságában ellentéte

öncélú

önző

magamutogató

hiú

érdekből cselekedő

fölényes

kirekesztő

a fa

növésében egyre tökéletesebbé válik

ha baj éri

meggyógyítja magát

vagy belepusztul

de mindenképpen

hasznára lesz a környezetének

s ha megnézzük

a fa és az ember kapcsolatát

mit láthatunk?

az ember neveli a fát

amíg az hasznos neki

aztán kivágja

feldolgozza

elégeti

és a fa ekkor is szolgál valakit

az embert

a fák többen vannak

az ember pedig hiába alkotta meg a láncfűrészt

hogy bármelyikük vághasson ki fát

amikor már nem lesz ember

még egy emberöltőnyi idő sem kell

hogy nyomait eltüntesse

fa lesz majd mindenhol

ahol addig ember élt

már nem lesz idő sem

hisz azt is az ember találta ki

önmagának

hogy sürgesse

gyötörje vele a lelkét

az elfelejtett időre már nem lesz

aki emlékezne

a fák pedig nőnek tovább

szaporodnak

magoncai megküzdenek a fa-létért

benépesítve hajdanvolt feltört ugarokat

eltüntetve házakat és udvarokat

lassan helyre áll akkor a rend

a természet rendje

amit egy túlfejlődött emlős faj felborított

új fajok születnek

és minden megy tovább a maga útján

nem lesznek már emlékek és semmi se

aminek csupán az idő függvényében lenne értelme

napfényben fürdik az erdei ösvény

az égig érő bükkök ernyői közt

beszökik a fény

egy holtfát fotózok

csodálom

pillanatnyira vagyok álomtól és valóságtól

megértettem miben különbözöm e világtól

Saját fotók, 2024. június hó

A holtfa, amely e verset ihlette a múlt században táborozott le oda, ahol én is találkoztam vele, az Öreg-kovács hegy jelzésektől mentes részén...

Kéklő búzavirág mező a búzatábla közepén, Vértesszőlős határában

Napfényben fürdő nyári erdő

Egy gerecsei klasszikus útvonalon

Vértesszőlős - Öreg-kovács-hegy - Baji szőlőhegy - Baj - Tata

Ez egy könnyen megközelíthető, jól járható útvonal, Vértesszőlős határának gyönyörű látványával, az Öreg-kovács hegy hatalmas bükkjeivel, az Árpád-korból itt maradt kápolna helyreállított alapjaival, adótoronnyal, víznyelő barlangokkal.

A háttérben a Kő-hegy és kilátója, az aknatorony (Ratzinger Vince kilátó). A hegy előre kiugró részén székel a Turul madár, 1896 óta.

Az Ökörfarkkóró mindenki figyelmét magára vonja. Méretei és gazdag virágzata öröme turistának és nektárgyűjtő rovarnak egyaránt.

Vértesszőlős látképe a hegy Simon halála nevű részének kilátópontjáról. Eredetileg a piros sávon indultam a falu buszmegállójából. Útba esett a híres előember telep múzeuma is, de nem mentem be. Ez a rész azonban nem érhető el jelzett úton, le kell róla térni.

Felérve az Öreg-kovács fennsíkjára, hatalmas bükkök nyújtanak védelmet a nyári nap sugarai elől. Ez egy csodás bükk, ami már haldoklik. De állatok és növények komplett mini univerzuma fogja birtokba venni, míg a gombák le nem bontják.

Íme egy kép erről az óriásról, ami nemsokára kidől, de mindig is hasznára lesz az erdő ökoszisztémájának.

Étlap, ki mit kíván, merre szeretne menni... Ám ahová én készültem, oda nem vezet jelzés.

A hegy legmagasabb részén található a régi és az új adótorony. Este távolról látszik a tetején villogó piros lámpa. Egyébként nappal is villog.

Az Árpád-kori kápolna romjai. A kora középkorban itt volt Kovácsi település. Ez van belőle a felszínen.

A hegynek ez a része elérhető sárga és piros jelzéseken is.

Ezt a hatalmas, darabokra tört bükköt könnyebb megkerülni, mint átmenni rajta.

Amikor tovább indultam a kápolnaromtól, rátértem a Kereszt út nevű útvonalra, amelyen stációk közt haladva éri el az ember a baji Szőlőhegy területét. Távolról látszott, hogy a Nap milyen érdekesen világítja meg azt a pontot. Ennek a területnek a neve: Kereszthát.

Ez az óriás, amely a környező fennsíki legelő egyetlen fája, uralja az utat.

Az egyik stáció. Helyi családok összefogásával készültek ezek az igényes kivitelezésű építmények.

Az útról letérve, gomba, szamóca, Minden földi jó, amit az erdő adhat.

Az erdőnél nincs jobb léleksimogató hely, nincs jobb terápia. Különösen, ha csendben vagyunk és hallgatjuk a fák suhogását és a madarak éneket. Vendégek vagyunk itt és vendégségben tudni kell, hogyan viselkedjünk.

Én soha nem hagyok nyomot. Persze a lábnyomom ott marad, de nem tudok repülni. Nem viszek el, és nem hagyok ott dolgokat. Főleg nem szemetet.

Ezt a részét a Kereszt útnak, Rheim hegynek hívják. A lefolyó csapadék árkot, majd kanyont vés a hegy testébe. Lejjebb már akkora, hogy beleférne a panelház.

A Kereszt út első stációja, szemben paddal, ahol ültem én is, amikor ezt a fotót készítettem.

A Szőlőhegyről lejövet ilyen kilátópontokkal ajándékoz meg az út, ha már idáig eljutottál. Az előtérben Baj, a háttérben Tata látképe.

A Kereszt út alsó részében, hétvégi házak, kisebb borponcék és néhány feltörekvő pincészet is található.  Ők ilyen részlettel gazdagították az utam.

Nagy élmény a löszbe vágott úton végigmenni, amit éppen besüt a kora délutáni nap. Hány ember, ló kordé és modern autó ment már itt végig, amíg ilyen mély lett ez az út.

Visszanézek, honnan jöttem. Ez a Szőlőhegy Baj felöli oldala, a Rheim hegy, mögötte az Öreg-kovács.

Ideteszem a térképet is. Menj te is végig. Halkan és lehetőleg semmi nyomot és szemetet nem hagyva. Az erdő nem értünk van és túlél minket.

Fotó és szöveg: Paphnutius

Vérteskozma

A Vértes ölében megbúvó kincs

Vérteskozma, a Vértes déli részén fekszik. Nem túl magas, de meredek hegyek találhatók a településtől délre, egészen a Székesfehérvárra, illetve Csákvárra tartó útig, illetve Kőhányásig.

Ez az út volt annak idején az Esterházy grófság kocsi-sztrádája, amely egészen Tatáig vezetett. Az itteni erdőrengeteg szinte érintetlen, hisz fokozottan védett természeti érték, amit védenek. Csupán néhány rész járható, illetve a védett részeken tilos letérni a turista jelekkel ellátott útról. 

Amikor erre a területre megterveztem ezt a túrát, én is figyelembe vettem ezt. Olyan helyekre nem mentem, ahová tiltva van. Minden természetet szerető embernek ez kötelessége!

Hársvirágzás

A múlt heti szári túrámtól délre lévő területet jártam be. Hasonlóan érintetlen, 16 km megtétele alatt egy emberrel sem találkoztam. Viszont annál több erdei állattal: vaddisznóval, őzekkel, csodás bogarakkal és lepkékkel. Csodás madárdal vezetett végig az úton. Mostanában rászoktam, hogy mobilommal madárhangokat rögzítek az erdőkben. Nagyon jó szórakozás. 

A túrát úgy terveztem, hogy a vége, a falun vezessen végig.

Vérteskozma területe már az ősidők óta lakott volt. Első írásos emléke az 1300-as években történt. A Gesztesi-várhoz tartozó területként írnak róla. Katonák szálláshelyeként tartották számon. A török időkben a legtöbb magyar faluhoz hasonlóan elnéptelenedett. 1744-ben 59 katolikus sváb családot telepítettek be a faluba, akik erdőgazdálkodást végeztek és földet műveltek.

A község sorsát a második világháború pecsételte meg, mivel a frontvonal több mint három hónapon keresztül a Vértesben húzódott. 1946 május 18-án 318 német származású lakosát telepítették ki német származása miatt.

Mindössze négy család élt tovább a faluban. Aztán a települést Gánthoz csatolták a közeli Kőhányással együtt. Én még ismertem olyan családot, akik a 90-es évek elején adták fel itteni házukat és költöztek Gántra.

A viszonylag érintetlen vadon nagyon jó vadászterület. Ismert politikusok rendelkeznek vadászházzal Gánton és jómagam is láttam híres politikai személyiségeket egy tél végi vadászatra indulni a 2000-es évek elején, amikor arra szerettem volna menni, hogy texasi rokonaimnak megmutassam, hogy néz ki a hó.

Annak idején Kádár János egyik kedvenc vadászterülete volt a vidék. A gánti kocsmát is sokáig Kádár kocsmának hívták. De már régóta nem. Állítólag a vöröshagymás zsírosdeszkát szerette nagyon, vörösborral leöblítve.

A Pamlag-völgyi hasadékbarlang, alíg észrevehető

Az erdők nagyvadban is gazdagok. Annak idején egy akkora vadmacskát lőttek itt Kozma mellett, hogy egy nyugat-európai világkiállításon arany érmet nyert a kitömött trófeája.

Ma, ahogy az erdőt jártam, én is találkoztam egy hatalmas vaddisznóval. Olyan nyugodtan eszegetett, hogy mintegy 20 méterre meg tudtam közelíteni.

Mára Vérteskozma újra benépesült. Nem lehet új házat építeni, csak a meglévőket felújítani. Nincsenek új eladó telkek.

A kirándulók kedvelt célpontjává vált ez az egyutcás zsákfalu. Autóval csak az itt ingatlannal rendelkezők hajthatnak be. A többieknek a falu szélétől néhány száz méterre kijelölt parkolóból gyalog kell megközelíteni.

Természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik. Egy Községvédő Egyesület gondoskodik róla, hogy a tradicionális utcakép, a házak megmaradjanak.

Amikor a napos rétről, a félhomályos erdőbe visz az út.

Forrás:

Wikipédia

VérteskozMa

Csodálatos Magyarország

Saját leírások

A középkor szelleme Wieliczkában és a világhírű sóbánya

Bármerre megyek Magyarországon, számtalan vár és templomrom található. Városainkban is volt középkori városfalak maradékai, mind-mind számunkra fontos és értékes műemlék.

A középkori várost körülvevő fal tornya, Wieliczka

Tőlünk északra a Felvidéken, Lengyelországban, vagy Csehországban már sokkal épebb várakat, középkori városközpontokat őrzött meg a történelem, az utókor számára. Nem járt arra a török.

Wieliczka

Wieliczka lengyelországi település, Krakkó agglomerációs körzetében. Lakosainak száma 27 ezer fő. Nagyon régi város, 1123-1127 között alapították és 12. században épült fel. 1290-ben pedig már városi rangot kapott. A város alatt található a világ egyik legrégebbi sóbányája.

Wieliczka

Nem saját fotó!

Hangulatos főtere van, egy érdekes művészeti alkotással. Bányász alakok tartanak egy 3D technikával, a járófelületre festett sóbányába.

A kősót 13. századtól bányásszák. Ez a világon az egyedüli olyan bánya, melyben megszakítás nélkül folyt a kitermelés, a középkortól máig. A sótelepek a miocén korban keletkeztek, a bádeni korszakban. 15 millió évesek. A miocén kori tenger eltűnésekor, a Kárpátok északi előterében, zárt tenger alakult ki, növekvő sótartalommal.

A főtér bányacsillével

A forró éghajlat és a Kárpátok felgyűrődése, a tengerfenék megemelkedése lehetővé tette az üledék lerakódását. Először a karbonátok, majd a szulfátok, végül a kősó vált ki. A folyamat 15-20 ezer évig tartott, majd a medence iszappal és agyaggal töltődött fel. A későbbi tektonikai folyamatok mintegy 10 km-rel tolták arrébb a sótelepeket, a mai helyükre.

Kopernikusz kamra

Az elmúlt évszázadokban számos híresség megfordult itt. Kopernikusz, lengyel csillagász, az 1500-as években. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elméletének kidolgozása, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, a Hold pedig a Föld körül. Tiszteletére neveztek el egy termet Kopernikusz-kamrának. Ez a terem 1785 előtt alakult ki, a zöld kősó bányászata folyamán. 1973-ban születésének 500-adik évfordulóján Kopernikusz sószobrát is elhelyezték itt.

Bányász életkép

Az 1800-as években Johann Goethe író, költő, a német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője, aki remekművek sorát alkotta. Róla nevezték el a bánya egyik termét Weimar kamrának, hisz a költő életének legfontosabb éveit ott töltötte és ott is van eltemetve. A Weimar kamrában mini hang- és fényjáték zajlik a sóbányászást mutatja be.

Sóból faragott életkép a Bibliából

Frédéric François Chopin lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz, az 1800-as évek első felében.

A pápa szobra

Karol Wojtyla, aki a környéken született és II. János Pál néven pápa lett belőle 1978-ban és mára már szenté avatása is megtörtént. A bánya védőszentje, aki 1999-ben pedig hivatalosan kanonizálta Szent Kingát a sóbányászok védőszentjévé.

Sielec-kamra

Végül, William Jefferson Clinton, azaz Bill Clinton, aki 1993 és 2001 között az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke volt.

A bánya 1976-tól műemlék, 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 1989-ben pedig a veszélyeztetett világörökségi helyszínként is bejegyezték. 1989-től Lengyelország történelmi emlékhelye. Hatalmas népszerűségnek örvend, évi több, mint 1 millió látogató keresi fel, akiknek 60%-a külföldi.

Én is kétszer jártam ott, 1981-ben és 2019-ben.

A turisták által bejárható rész hossza mintegy két kilométer. A 64 méter mélyen kezdődő sóbányába több emeletet kitevő 378 lépcsőfok megtételével lehet lejutni. Innen indul a nem mindennapi túra. A közel 2 órás kirándulás alatt kápolnákat, járatokat, kamrákat és tavakat lehet megnézni.

Kifelé pedig bányalifttel lehet kijönni.

Utolsó vacsora - sókép a Szent Kinga kápolnából

A bányában 9 szintet különböztetnek meg. Az első 64 m mélyen van, a legalsó 327 méter mélyen fekszik. A tárnák összes hossza az összekötő folyosókkal, tavakkal, termekkel, aknákkal együtt meghaladja a 300 kilométert.

A bánya egyedülálló mikroklímával rendelkezik, melynek a nagy pára- és nátrium-kloridtartalom mellett állandó a hőmérséklete 12-14 °C. A 135 m mélyen fekvő Wessel-tó termébe rehabilitációs turnusokat szerveznek légúti betegségekben szenvedő személyek számára.

A wieliczkai bánya világszerte ismert földalatti turistaútja már a 18. és 19. század fordulóján kialakult. 20 teremből áll és körülbelül 3 km hosszú. A túra időtartama körülbelül 2 óra.

A Kiégett-kamrában, ahol egykor metán robbanás volt, látható a sújtólég elleni védekezés kezdetleges módszerét. Hosszú botokra erősített fáklyákkal égették a mennyezeten felgyűlő gázt.

Janowice terem

Janowice, egy falu Wieliczka közelében. A kamrát a 17. században alakították ki. A teremben elhelyezett szobrok a wieliczkai sótelepek keletkezésének legrégebbi legendáját illusztrálják. A kősó bányászását a 12. század végén, Szemérmes Boleszláv király és felesége, Szent Kinga uralkodása idején kezdték meg. A legenda szerint, amikor Kinga, IV. Béla lánya megérkezett Lengyelországba, szeretett volna új hazájának valami rendkívüli ajándékot adni.

Szent Kinga a főoltáron

Amikor megtudta, hogy Lengyelországban nem termelnek ki kősót, ami abban az időben komoly jövedelmet jelentett volna, apjától IV. Bélától a máramarosi sóbányát kérte. Amikor Kinga meglátogatta ezt a sóbányát, jegygyűrűjét az aknába dobta, annak jeléül, hogy birtokába vette a szóban forgó sóbányát.

Szent Kinga-kápolna

Lengyelországba utazott és amikor Kinga Wieliczkába ért, megparancsolta, hogy az egyik dombon kezdjenek ásni. Csodák csodájára, néhány ásónyom után megtalálták a Magyarországon eldobott gyűrűt és a sót. Itt nyitották meg az első sóbányát.

Szent Kinga-kápolna

A sóbánya legcsodálatosabb terme a Szent Kinga-kápolna, mely méreteit tekintve egy föld alatti templomnak is nevezhető. A terem 54 méter hosszú, 18 méter széles és 12 méter magas. S mindezt 101 méter mélyen a talajszint alatt találjuk.

Nagy Kázmér mellszobra

Nagy Kázmér-kamra

A termet Nagy Kázmér lengyel királyról nevezték el, aki a krakkói sóbányákról törvényt alkotott. 1968-ban, a törvény kibocsátásának 600-ik évfordulóján történt a névadás, egyúttal akkor állították fel Władysław Hapek bányász-szobrásznak a nagy királyról készített.

Michałowice-kamra

Ez a turistaút egyik leglátványosabb kamrája. 35 m magas, és mintegy 100 évig bányásztak benne sót a 17. század közepétől a 18. század közepéig. Méretei létesítésétől kezdve különleges beomlás elleni biztosítás építését igényelték, sótömbökből építettek támfalakat és támpilléreket, melyeket végül hatalmas gömbfákból épített két, rendkívül látványos pillérköteggel egészítettek ki az 1870-es években.

Sielec-kamra

Ebbe a terembe gyűjtötték össze a bányában használt, a só vízszintes szállításra szolgáló eszközöket, amilyen például a „magyar kutyának” nevezett, emberi erővel vonszolt kis kocsi, mely a sóbálványok mozgatására szolgált, vagy a sóval töltött fahordók szállítására szánt szánkó volt. Az összes fából készült eszközt az évszázadok alatt eredeti minőségében konzerválta a sós levegő.

Bánya hivatali épület és középkori falmaradványok

Forrás: Wikipédia, krakkoinfo.hu, setakrakkoban.hu, Felvidék.ma

Az utcák közül kitekintve megláthatjuk a Tátra lengyel oldalának csodásan csipkézett ormait.

más az utam

más az utam

nincsenek hozzá turista jelek

nincs útmutatás a tudományos könyvekben

sem a bibliában

az én utam befelé vezet

mondhatnám

hogy a testemben

de csak a fejemben

Tata, 2024. május

A fotók a törökbálinti Kálvárián készültek.

A panoráma képeken a Budaörs feletti hegyek

vándor

vándor vagyok

a tejút köpenyén baktatok

igyekszem a csalóka fénybe

tán a lófej köd közepébe

de oda soha nem jutok

nem is tudom merre haladok

oly távoli még bármilyen cél

folyton haladni mindent megér

odaérni? minek?

megfelelni? kinek?

körkörös vagy spirál

geometrikus spirituál’

lecsupaszított lélekkel

a test is védtelen

így hát magamra veszem

erdő-köpenyem

csalán-nadrágom

sár-csizmám

tapló-kalapom

betakarom magam az erdővel

zsákom telve illatos mezővel

védenek-táplálnak éjsötétben

utam során bárhol is leszek

a szupermindenség ködében

míg végleg oda nem veszek

szellemem képzeletben

galaxisokban szárnyal

lelkem agg testemben

osztozik a magánnyal

 Fotók - Csonkás - hegy, Gerecse

Naszreddin Hodzsa szobra Buharában, Üzbegisztánban. Olyan népszerű volt, hogy sok nemzet tartja magáénak. Török, perzsa, üzbég, és ki tudja még hány...

Gyakorlatban bizonyítva!

Bárhova el tudok menni. Ismeretlen ösvények, városok. Itthon, vagy külföldön. Mindenhova odatalálok. Ma mégsem találtam el hajnalban a buszt, amivel munkába indultam. De lássuk be: egy olyan kicsi városban, mint Tata, aminek ráadásul a buszpályaudvarán 11 kocsiállás is ki van jelölve, mekkora az esély arra hajnali ötkor, hogy ugyanazon kocsiállásról öt percen belül két távolsági busz is indul egymás után. Én úgy gondoltam, hogy ennek az esélye 0%, ezért haláli nyugalommal felszálltam a már benn álló, naszályi buszra, a környei helyett.

Így bizonyítást nyert, hogy ennek a dolognak az esélye 100%, vagyis „Gyakorlatban bizonyítva!”

Az idézetet, a híres török mókamester, Naszreddin Hodzsa, a 13. században élt szufi tanító történetéből vettem. Ő egyszer azt olvasta egy könyvben, hogy akinek rövid a homloka és két ökölnél hosszabb a szakálla, azt az emberek bolondnak nézik. Belenézett a tükörbe és látta, hogy az ő homloka bizony igencsak rövid, a szakálla pedig két ökölnél hosszabb. Gondolta, gyorsan változtatni kell ezen. Ollója nem lévén, odahajolt a tűzhöz közel, amely mellett üldögélt éppen. Beletartotta a szakállát, ami rögtön lángra lobbant. Foltokban leégett a bajuszával együtt. Megégett az arca és a keze is, ahogy próbálta eloltani.

Amikor felgyógyult, a könyvbe, ahol olvasta ezt a bölcseletet, odaírta:

Gyakorlatban bizonyítva!

Tata, 2024. 05. 13.

A tanító egy jellemző ábrázolása

Ha az ERDŐ beszélni tudna

Tudnivalók kíváncsi erdőbarátoknak és tettre kész klímaaktivistáknak

Április 26.-án megjelent a hatalmas sikert megélt „Az elveszett ERDŐ” című könyv folytatása. Az elveszett ERDŐ 2022-ben jelent meg. Az első kiadás elfogyott, ezért a 2023-as júniusi könyvhétre megjelent a kötet második kiadása. Időközben megnyerte az ÉV KÖNYVE 2022-es versenyének album kategóriáját, a benne található kb 100 természetfotónak és fontos témájának köszönhetően. A kötethez Zelei Anna, a könyv szerzője és szerkesztője, készítette és amatőr természetfotósok képeiből válogatta a képanyagot. Az első kötetet háttérből támogatta WWF Hungary.

Ezután kezdte el Anna a második kötet írását, természetfotósok és néhány szövegíró támogatásával. Év végére elkészült a kötet anyaga. Mindenféle utómunkák és szervezési kérdések leküzdése után, két hete végre megjelenhetett a könyv, amelynek címe:

Ha az ERDŐ beszélni tudna

A kötet alcíme pedig:

Tudnivalók kíváncsi erdőbarátoknak és tettre kész klímaaktivistáknak.

A kéziratot a szerző eljuttatta a Greenpeace magyar szervezetéhez. dr Rodics Katalin nagy szimpátiával fogadta és felvállalta a könyv támogatását a szervezet médiafelületein.

Május 8-án, a Greenpeace Instagram és Facebook oldalán ez jelent meg:

„greenpeacehu: Kíváncsi vagy, hogy hogyan képesek meghódítani a fák az eget? Melyek a legszebb és legveszélyeztetettebb erdőalkotó fafajaink? Tudni szeretnéd, hogy felkészíthetőek-e az erdők a klímaváltozásra, és hogy konkrétan mit tehetünk mi az erdőkért? 🌳🌳

Megjelent Zelei Anna második erdővédelmi-természetvédelmi kötete, melynek címe: Ha az ERDŐ beszélni tudna. A kötethez kollégánk, Rodics Katalin írt ajánlót, és megvásárlásával a szerző jóvoltából most teljes egészében a Greenpeace-t támogatod!

Az edukatív, ismeretterjesztő olvasmányhoz közel száz önkéntes járult hozzá munkájával, fotóival vagy átütő erejű szavaival, így igazi közösségi alkotás vált belőle, több művészeti ággal karöltve.

Ha szereted az erdőket, és tennél is a védelmükért, akkor csupán vedd a kezedbe ezt a könyvet és olvass bele! Mert erdőből és természetbarátból sohasem elég!”

2017 óta nem jelenek meg nyomtatásban és nem is foglalkozom az irodalmi élettel. Csupán Zelei Anna eltökélt törekvése az erdők iránt mozgatott meg engem is és szívesen írtam ezekbe a könyvekbe. Így aztán az első kötet mindkét kiadásába került szövegem és most a második kötetbe is egy versem, amit nagyon köszönök.

Íme a frissen megjelent vers, amelyben gondolataim és képzeletem engedem szárnyalni, ahogy ez valójában is sokszor megtörténik, ha az erdőket járom:

Éden

Az én templomom az erdőben emelték.

Állatok osonnak, szökkennek, kúsznak és másznak benne,

tündérek bújnak a vastagabb törzsű fák mögött

és törpék guggolnak viháncolva,

a csipkebokrok és csalánosok tövén.

Madarak dalolnak, vagy perlekednek a lombokban

és szél hárfázik a fák törzsei közt.

Rovarok döngicsélnek, zümmögnek,

az erdei zenekar fontos tagjaiként.

Csodás szárnyú pillangók táncolnak

e folyamatosan létrejövő szimfóniára,

a természet zenéjére,

a végtelen színű és formájú virágok nektárját kóstolgatva.

Az öreg tölgyek vastag törzsében boszorkányok nyugszanak,

örök álmot színlelve.

Arcuk, agg testük formája, kiolvasható a fák koronájából.

Ha nem zavarjuk őket, nem fognak bántani.

Az égig érő bükkök,

a föld mélyének üzeneteit sugározzák szerteszét, a légbe.

Hívhatjuk ezt bárminek,

teremthette bárki,

Istenek, vagy az evolúció.

Az erdő,

az utolsó mennyek országa, az általunk ismert világnak.

Én Édennek hívom.

Tata, 2022. szeptember