Anyák napja

Anyák napja. Kettős érzésem van, mint minden ünnep alkalmával. Lassan már mindegyikhez a halál emléke is csatlakozik. Akire érdemes emlékezni, arra gyakran gondol az ember, akire nem, arra meg lehetőleg minél ritkábban. Anyámra sokszor gondolok és próbálok minél kevesebbszer a betegségére és a halálára. Most is eljön a nap, május első vasárnapja. Pénteken vettem két csokor minitulipánt. Az egyiket még aznap kivittem Zsuzsi sírjához, a másikat vasárnap délután elviszem majd az oroszlányi temetőbe, Anyu sírjához.

Most szombat van. Délelőtt mindenféle házimunkákat csináltam. Előre tudtam, hogy nem lesz idő túrázni. Viszont a nap második fele szabaddá vált. Már kora délután volt, amikor odajutottam, hogy eltervezem mit fogok csinálni. Országbérletem miatt ingyen utazom, ezért már délelőtt kigondoltam, hogy Budapest lesz a cél. De hova menjek, mit csináljak? Kb fél órával vonatindulás előtt beugrott egy régi tervem, hogy felkeresem az óbudai Grafisoft parkot és megnézem Steve Jobs szobrát, valamint az Utolsó játszma című szoborcsoportot.

Vonattal a Délibe mentem, onnan a 2-es metróval a Batthyány térre, ahonnan a H5 hévvel kellett továbbmenni. Azt nem tudtam pontosan hol kell leszállni, de úgy saccoltam, hogy az Aquincum megállónál. Onnan gyalog az Aquincumi Múzeum kerítése mentén eljutottam az óbudai Auchanhoz. Bementem és vettem egy csomag sótlan mogyorót. Éhségűzőnek jó lesz. Az áruház mögött ott fénylett ezüstösen a park első épülete.

Sok szobor van itt és gyönyörű a park is. Apró kis tó is van, tavirózsákkal, (az aranyhalakat hiányoltam belőle), híddal és egy akvaduktot szimbolizáló fémépítményt, művízeséssel. Az ápolt parkban hanyagul elszórva római kori kő díszítő elemek, szarkofág… végül is Óbudán vagyunk! Annyi itt a római emlék, hogy mindenki szégyellheti magát, aki nem járta végig, mielőtt Rómába ment tátani a száját. Én is ott láttam először, de most már évek óta pótlom.

Sorban fotóztam a mindenfelé fellelhető modern szobrokat. Imádok szobrokat fotózni. Teljesen kicserél egy időre az interakció, amikor ráhangolódom az alkotásokra. Megtaláltam az Utolsó játszma című szoborcsoportra. Lenyűgöző alkotás. Két végletesen lefogyott, halálra váró férfi sakkozik. Max von Sydow jut eszembe Bergmann A hetedik pecsét című zseniális filmjéből, amikor a lovag, a Halállal sakkozik.

Aztán átmegyek a modern akvadukt alatt és eljutok a park szélére, ahol a volt budai gázgyár lenyűgöző épülettömbje áll. Budapesti bakancslistás látnivaló volt számomra ez az épület. Aztán kiérek a Dunapartra. A Hajógyári sziget dús növényzete szinte beleomlik a Dunába. A vasúti összekötő hídon épp átmegy egy vonat. A bicóúton percenként jönnek. Nagyon népszerű ez az útvonal egész Szentendréig, bár sokan csak a Lupa-tóig mennek.

Elindulok a folyó mentén vissza és akkor eszembe jut, hogy még nem is láttam Steve Jobs szobrát. Újra meg kellett kerülnöm a területet és vissza, amerre már voltam, de meglett Steve Jobs kezében egy iPhone-al.

Rájöttem, hogy közeleg az este. Visszaindultam és elkaptam a következő a HÉV-et. Néztem, ahogy elsuhanunk az egykori akvadukt maradványai mellett. Kilométereken keresztül megvannak a darabjai. Egy kis helyen rekonstruálták is.

Aztán kezdett furcsa érzésem lenni. Olyan megmagyarázhatatlan nyomás a hangulatomban. Az agyam jelzett. A ráció pillanataira ráúsztak a lelkem gerjesztette emocionális hullámok. Szépvölgyi út, hangzott halkan a következő megálló neve. Eltelt pár perc, amíg ráeszméltem, hogy mi is történik vele éppen. Ahogy a Komjádi uszoda mellett elhaladt a szerelvény már tudtam, mi ez a jelzés. Azt, hogy itt és most dolgom van nekem magammal, magamban. Anyu emléke és nem a holnapi anyák napja ürügyén. Az uszoda mellett van a Budai Irgalmasrendi Kórház. Itt voltunk együtt 2022 október 23-án délután 4 és 5 között. Ekkor feltűnt az ablakban a SZOT üdülőre emlékeztető épület apartmanszerű kórtermeivel, aminek saját erkélye volt, és ahol kinn állva néztük a Margit-szigetet és a Dunán elsuhanó hajókat.

Nem akarok itt lenni, nincs már semmi bajom, mondta. De mindketten tudtuk, hogy ez nem igaz, csak otthon akar lenni és betegségét, állapotát, hangulatát nem megosztani idegen emberekkel. Nagyjából két hónappal később már nem kellett megosztani senkivel semmit. Átköltözött agyam emléktárának abba a legbelsőbb zugába, a lelki szekreterem kicsi központi fiókjába, ahol csak igen kevés embernek van hely.

Lassan én is hazaértem. Már késő esti dolgokkal kell foglalkozni, mint vacsora és tusolás, de a lélek mégsem engedte, hogy szellemem ismét szabadon szárnyaljon. Odakényszerített a klaviatúra elé, hogy megírjam ezt a különös délutánt, amikor Steve Jobstól eljutottam az egyik legfájóbb emlékemig.

A Gulács

Hívták már a magyar cukorsüvegnek, vagy a magyar Fuji-nak is, mert a Gulács, jellegzetes alakú hegy. Egyike a Tapolcai-medencében található 7 tanúhegynek. Hegyes hegy, cukorsüvegszerű kúp.

Fonyódról a Gulács, ott a Badacsony mellett jobbra. Nem ennyivel kisebb, csak messzebb van!

Magassága 393 méter, ezzel a 3. legmagasabb az itteni kihunyt vulkánok közül. Bazaltból épül fel. Korábban bányászták az itt található kőzetet, 1961-ig. 

Na! Így már jobban látszik, hogy nem olyan kicsi az a Gulács a Badacsonyhoz képest!

A Gulács körülbelül 3 millió éves lehet, vagyis akkor történt a kürtőjéből az utolsó kitörés. A területen a vulkáni tevékenység körülbelül a pliocén kor, felső pannon részben kezdődhetett 4,5-5 millió évvel ezelőtt és a mai...

A hegy szoknyáján itt is nevet szerzett bortermelők szőlőültetvényei vannak mindenfelé. Ez itt például az Istvándy borászat egyik ültetvénye.

...Magyarország területét nézve a pleisztocén kor elején, 1,9 millió éve ért véget. Tehát ennek a hosszú vulkáni periódusnak a közepén képződött. Például a Badacsony, vagy Somló ennél idősebb, a Szent György-hegy pedig egy kicsit fiatalabb.

Jellegzetes kifejlődésű bazalt oszlopok

A málló törmelékek nehezítik a járást. Ez egy szép szögletes bazalt darab.

A hegy klímájának köszönhetően már a római korban is termesztettek itt szőlőt és azóta is fontos szőlőtermő terület. Főleg olaszrizling, a szürkebarát, a zöld szilváni terem itt. 

Jó rálátás, a valamivel kisebb Tóti-hegy tetejéről, a Gulácsra

A hegy nevét az ómagyar Gula névből származtatják. A név írásos forrásban először 1268-ban jelent meg. Lábánál fekszik Nemesgulács település, ahonnan a hegyet legkönnyebben megközelíthetjük a zöld sáv, majd a kék háromszög jelen.

Ahogy a Gulácsra menet hátranézünk, a Badacsony látképe állít meg minket folyton. Sok fotó készült így, spontán:

Ez pedig a Szent György-hegy

Én egy másik utat választottam, Badacsonytomaj vasútállomásról indulva, majd a kék sáv jelre érve, összefonódva a zöld sávval. Innen már a kék háromszög visz a csúcsra, közepesen nehéz, időnként törmeléklejtőkkel nehezített spirálvonalban vezetett ösvényen. Ezt az ösvényt 1934-ben alakították ki és Lóczy Lajosról, a híres magyar geológusról nevezték el. 

A két fonyódi hegy, a Gulács tetejéről és az ezüstös, napfényben fürdő Balaton

Több helyen láthatjuk az 5, illetve 6 szög alakú bazaltoszlopokat. Itt nem olyan látványos függőleges formában, mint a Badacsonynál, vagy a Szent György-hegynél, hanem mintegy 45 fokban megdőlt állapotban. 

Ebből a hegyből sem elég...

Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Badacsonyra, Szigligetre, a Szent György-hegyre, a Balatonra, túlpartján Fonyód két hegyével. A hegy túlfeléről pedig a Csobánc és Nemesgulács látható.

Panoráma a Gulácsról - Hálás-tető - Antal-hegy - Szigligeti várhegy - Keszthelyi-hegység

Ha valaki csak ezt a hegyet akarja felkeresni, Nemesgulács felől jó két óra alatt megjárja, oda-vissza. Badacsonytomaj felől kb 5-6 órát tart a túra. Nekem 6 és fél óra volt, de még felmentem a hasonlóan magas Tóti hegyre, betértem Salföldre, és végigjártam a Csönge hegyi tanösvényt is.

...és végül szeretném megmutatni a kevésbé ismert Hármas-hegyet amelyen át kell menni, hogy a Gulács megmutassa magát.

Salföld, a Káli-medence egyik ékköve és a Csönge-hegy

Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel. A Balatontól körülbelül 3 kilométerre északra fekszik. Teljes népesség: 67 fő (2023. jan. 1.)

A területen 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok. Kál horka, majd a Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet.

Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos, az Atyusz nemzetségbeli tagja, Sal (Saul) volt, akitől fennmaradt két végrendelet (1221-ből és 1227-ből), mint hiteles írásbeli dokumentum. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak. A család férfi ága 1560 körül kihalt. 

A török hódítás elpusztította a falut. A vidéket 1687-ben szabadították fel a keresztény seregek, de csak 1711 után éledt újjá a falu, betelepülő magyar jobbágyok által.

1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban. A lakosok tehéntartással, a halászattal és a szőlőműveléssel foglalkoztak. 

Salföld társadalmát 1950-től a szocialista rendszer alakította át. A parasztok 1959 tavaszán termelőszövetkezetbe kényszerültek. A történelmi kényszerrel létrejött téesz 1973-ig működött, amikor egy nagygazdaságba olvasztották be. 

Egy településfejlesztési koncepció áldozataként 1973-ban mégis hanyatlani kezdett a falu. Megszűnt a helyi tanács, az iskola, a lakosság a kiemelt övezetnek számító Balaton-partra vagy városokba költözött, megkezdődött az elvándorlás. Míg 1970-ben 243-an voltak a salföldiek, addig 1990-re 77 főre apadt a lélekszám.

A régi házakat olyan városiak vették meg és újították fel, akiket vonzott a környék, a táj szépsége. 

A nemzeti park igazgatóság a falu határában alakította ki a Salföldi Majort 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és őshonos magyar háziállatfajtákat: rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat, mint például pulit, pumit és mudikat valamint lovakat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidrán fajtát mutatja be.

A Csönge-hegy

Geológiailag nagyon érdekes hegy. Anyaga nem bazalt, mint körülötte a Badacsonynak, Tóti-hegynek, vagy a Gulácsnak, hanem homokkő és kavicsos konglomerátum.

Rehabilitált borókás a Csönge-hegyen

Csönge-hegyi kilátó

A faluból indul egy tanösvény amelyen betekintést nyerhetünk a terület rehabilitációjába is. A Nemzeti Park létesített egy kilátótornyot, a Csönge-hegyi kilátót, amelyről rálátni a Káli medencére. Egy ösvényen végighaladva a geológiailag érdekes Csönge-hegyen is végigmehetünk, amelyről leereszkedve rácsatlakozhatunk a Balatoni kék túraútvonalra.

Napfürdőben a Csönge hegyi erdő

Kilátás a Káli-medencére, háttérben a Hegyestű

A Káli - medencére nagyon jellemző a számtalan kereszt, bárhol is. Ez a Steiner kereszt.

Bár a Balaton csak 3 km-re van, ez az egyetlen rálátás innen.

Szép rálátás a Gulácsra

Balra a Gulács, jobbra Tóti-hegy

Még egy búcsúpillantás a csodás Káli-medencére

Forrás:

Balatonvidéki Nemzeti Park

Wikipédia

Magyarország egyik legszebb sétánya és két fonyódi szobor

A tájban élő művészet

Sok oka van annak, hogy az ember Fonyódra menjen. Élvezni akarja a Balatont. Hajózni szeretne a túlpartra, Badacsonyba. Megfürödne a vízben, vagy sétálna a parton. Ha áprilisban teszi, fő célja sétálni egyet és közben felfedezni azokat a látnivalókat, amelyek mellett nyáron elmenne.

Ha befut a vonatunk, egy aluljárón keresztül tudunk a Balaton partra menni.

A Balaton leghosszabb mólója felé haladva feltűnik a mezítelen emberpár szobra, akik a Badacsony irányába kémlelik a vizet. Ha belegondolunk ezt a szobrot a legtöbben hátulról látják és meg kell ahhoz fordulni, vagyis elfordulni a Balaton, a Badacsony, a hajók és a móló csábító látványától. Ezért azok nézik csak meg jobban, akik legyőzik ezt a csábítást.

Az egyszerűen Emberpár nevet kapott szobrot 1960-ban állították fel. Alkotója Kiss István. Eredetileg a vízhez sokkal közelebb helyezkedett el, de a kikötőben végzett partalakítási tevékenység miatt messzebb került.

Az alkotó 1927-ben Erdélyben született. A II. világháború idején családjával Magyarországra költözött. A szobrász 33 éves volt az Emberpár felállításakor. Alkotásai Budapesten, Veszprémben és Várpalotán is megtalálhatóak.

A Kádár-korban ideológiai művei készültek, például Lenin szobrok. Ezért tűnt el a közterekről oly sok műve 1990 után. A letűnt kor alkotásait bemutató Szoborparkba is kerültek szobrai.

Az Emberpár azonban klasszicizáló stílusával, nemes egyszerűségével, mindenképpen jelentős, megőrzendő köztéri alkotás. Jelenlegi helyén pedig hozzáad a hely szelleméhez.

Mindig egy irányba néznek, ezért ezt látják már 64 éve.

Őket pedig a Sipos-hegy nézi…

A piros sáv jelet követve Magyarország egyik legszebb panorámájú sétányára jutunk, amelyet Szaplonczay Manó Dr (1856 - 1916), magyar orvosról neveztek el, aki Somogy vármegye tisztifőorvosa volt. A Balaton nagy rajongója, a Bélatelep alapítója.

Szaplonczay Manó emlékoszlop

A sétány mentén található villája közelében 1934-ben emlékoszlopot állítottak, melyről a világháború idején eltűnt emléktáblát 1976-ban a ma látható, Kiss László René szobrászművész alkotta domborművel pótolták.

A sétány csodás pontja előtérben egy Mária szoborral. A Bélatelepen egy csodás villasor található, amelyek java éppen felújítás alatt áll, de egyet megmutatok, amelynél nincs munkavégzés. Ez a Velics -villa. 

Velics-villa

Szinnyei-Merse Pál 1916-17 nyarán a Fonyód-Bélatelepi villasor Velics villáját bérelte ki. Az első évben legalább 6, a második nyáron 4 képet festett a Balatonról. Két gimnazista unokája is ott tartózkodott, akinek nevelésére, főiskolai növendékét, a később híressé vált festőművészt, Molnár C. Pált kérte fel. Az épület, ma múzeum.

Séta közben már messzebbről látszik egy érdekes, modern szobor, a Balatoni szél.

1987. április 18-án avatták fel, ifj. Pál Mihály 180 cm magas bronz alkotását.

Pál Mihály Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész. (Gyömrő, 1936. április 25. – Budapest, 2023. március 29.) Gyömrő díszpolgára. Modern szobraiban barokkos formakincset használ, ami ezen a szobron is látható.

Főleg figurális ábrázolás jellemezte munkáit. Kis- és térplasztikákat, portrékat készített. A szobor szimbolikus jelentésekkel bír. A Balatont hullámzó drapériának ábrázolja. Ebből tör ki egy női alak, mintha a Balatonból kiemelkedő istennő, esetleg sellő lenne.

Más szemléletből: karját felemelve int, vagy jelzi, hogy indulok. Mintha a szelek szárnyán repülve a víz felé, fölé, bele szeretne menni. Ha mellé állunk és széttárjuk karjaink olyan érzésük támad, mintha magunkba akarnánk fogadni, magunkba zárni ezt a csodálatos látványt.

Forrás:

Google.hu

Csuhai.com

Köztérkép Fonyód

„Végig hallgattad mindig, amit mondtam.

Halandóból így lettem halhatatlan.”

Pilinszky János

Somogy megismerését vettem célba ez év tavaszára és ennek második állomása Fonyód és környéke volt. A városkörnyéki túrának talán a legérdekesebb állomása a Kripta Villa felkeresése ígérkezett. Ezt szeretném most megmutatni. 

A Kripta Villa egy bizarr célzattal épült épület, ugyanakkor az örök szerelem emlékműve. Ezért a magyar Tádzs Mahalnak is szokták hívni. A karmazsinvörös és krém színű, mediterrán stílusú villát Abrudbányai-Rédinger Ödön építtette az esküvőjük előtt elhunyt menyasszonya, Magdus emlékére.

Történetük a XX. század elején, Erdélyben kezdődött. A fiatal gyógyszerész első látásra beleszeretett Magdusba, aki viszonozta szerelmét. Már megtervezték az esküvőjüket, ám Magdus 3 héttel a frigy előtt váratlanul elhunyt.

A világháború után Ödön Magyarországra költözött, Pécsre és patikát nyitott. Elhozta magával elhunyt szerelme tárgyait és hamvait is. Ödön fájdalma még évek múltán sem csillapodott, annak ellenére sem, hogy időközben megnősült és gyermekei születtek.

A Sipos-hegy a kikötő felől

Egy fonyódi kirándulás alkalmával, amikor a Sipos-hegyre is felmentek és megpillantotta a Balaton panorámáját úgy döntött, hogy telket vásárol és felépíttette villáját, 1941-ben, majd családjával együtt ide költözött.

A történet itt vesz bizarr fordulatot. A beteljesületlen szerelem arra késztette a kedvesét elvesztő férfit, hogy a maga és elhunyt szerelmének alakját kő-nászágyba faragtassa.

Az alagsorban vörös homokkőből kifaragott nászágyukat, benne fekvő szobraikkal helyezett el. Nem tudom mit szólhatott ehhez felesége és gyermekei.

A különös épületet a háború után államosították, így először lakás, majd orvosi rendelő, később raktár lett. A '60-as évektől kezdve helyi látványosságként mutogatták a turistáknak. Eközben állapota nagyon leromlott.

Néhány éve felújították, a kripta feletti szinten kávéház nyílt. Sajnos még nem volt nyitva, amikor ott voltam, pedig a Balaton egyik legszebb panorámájával rendelkező kávézója.

A villa kertében szerelemlakatok fogadására készült hatalmas vasállvány, előtte egy csodás rózsabokor, ami már áprilisban is pompázott.

Molnár Csilla mellszobra

Az épület udvarán kapott helyet a fonyódi születésű, tragikusan elhunyt Molnár Csilla szépségkirálynő mellszobra. 2017. május 14-én állították fel Túri-Török Tibor keszthelyi szobrászművész alkotását, amely a szépségkirálynő halálának harmincadik évfordulója alkalmával (2016) készült. A hófehér spanyol kerámia büszt az ártatlanságot és a fiatalságot szimbolizálja, háttere pedig a csodás balatoni panoráma.

Molnár Csilla Andrea egy fonyódi gimnazista lány volt, akit Magyarország 1945 utáni első szépségkirálynőjének választottak 1985-ben. Zavaros és tisztázatlan események következtében 1986. július 10-én szülei fonyódi házában öngyilkos lett. Halála után könyvek, cikkek kutatták halálának motivációit. Róla szól Homonyik Sándor Álmodj királylány című dala.

Walkó-kilátó 1916-ban épült, a Sipos-hegy lábánál, a József utcai szerpentinen felfelé haladva. Az ország egyik legszebb panoráma útján csodálatos kilátás tárul elénk a Balaton északi partján magasodó tanúhegyekkel és a Keszthelyi hegységgel.

A kilátót Walko Lajos (1880-1954) konzervatív politikus, bankelnök, a húszas évek közepén pénz- és kereskedelemügyi- illetve külügyminiszter állíttatta. Az Országgyűlésen 1927-ben, Gaál Gaszton szólalt fel fonyódi panoráma út és annak már akkor Walkó-kilátónak nevezett részével kapcsolatban. Szóvá tette, hogy az út építése drága és felesleges. Később rájöttek, hogy igaza van, ezért megcsinálták a fonyódi hegy alatti utat is, ez a mai 7-es főút nyomvonala.

A kilátó faragott kőből készült, közepén címerszerű, képkeretes tábla.

A Walko-kilátó az elmúlt években egyre jobban megdőlt, lebontották, majd 2019-ben újjáépítették. A kilátó mellett meredek lépcső vezet fel a Kripta Villához. 

Forrás:

Csodálatos Balaton.hu

Wikipédia

Köztérkép

Fonyód város honlapja

Femina. hu

Kripta Villa Fonyód

Kilátás a Kripta Villa kertjéből

Útmenti kereszt Péliföldszentkereszt közelében

Péliföldszentkereszt

Péliföldszentkereszt Komárom-Esztergom megye északkeleti részén fekszik. Bajót községhez tartozik, bár nincs vele összeolvadva, attól 4 km távolságra, a bajóti Öreg-kő (374 m) aljában. 

A péli határ Juhállás nevű helye

Környéke ősidők óta lakott hely. Közelében található ismeretlen eredetű földvár, a Berény. Az Öreg-kő meredek lejtőn megközelíthető sziklafalában kialakult Jankovich-barlangban megtalált ősembermaradványok, a solutréi és a magdaléni kultúra jelenlétét bizonyítják. 

Az Abranovics bírtok

Oklevelek 1243–1244-ben említik először, Peel (Pél) néven, majd 1262-ben Pel alakban. 1265-ben Pél – Pély néven említik egy oklevélben, mint népes települést. 1388-ban Zsigmond király az akkori esztergomi érseknek, Kanizsai Jánosnak adományozza. 

Régi híd Péiföldszentkereszt határában

Attól kezdve Péliföld egyházi birtok. Nagy valószínűséggel a török időkben lakatlanná vált, innen eredhet nevének Péliföld alakja. A Szent-Kereszt névrész temploma nevére utal és sokkal később kerülhetett a nevébe.

Az Abranovics bírtok főépülete

...és csodás kertje

Középkori templomának romjai 1700 elején még álltak a mai templom helyén. A romok közé több jámbor remete vonult vissza a világ elől. A leromlott állapotú templom helyén 1735-ben épült fel a ma is látható, barokk jegyeket viselő templom. 

Az építtető Eszterházy Imre hercegprímás két búcsúnapot engedélyezett: május 3-án a Szent Kereszt megtalálásának ünnepén és szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén. 1735-től hivatalosan is búcsújáróhely. 

Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtetett a nazarénusoknak, akik 1763 és 1770 között működtek itt. Utánuk a pálos rend letelepítését kísérelték meg először 1866 és 1867, majd 1903 és 1906 között. 1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága vette át. 

A kálvária domb stációi mind építészeti kuriózumok

1950-ben a szalézi rendet feloszlatták és az épületeket államosították. Vájárképző iskola és internátus működött itt 1950–1981 között, majd az emeletes zarándokház fogház lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológiaépület a helyi TSZ vadászháza lett. 

1988 és 1994 között a Nyolc Boldogság katolikus közösség lakta a kolostorépületet. 1992-től kezdve fokozatosan visszaköltözött a kolostorba a szalézi rend, jelenleg is ők üzemeltetik a helyet. 

Világháborús emlékmű, még épülőfélben a hozzá vezető híd

Péliföldszentkereszten született a magyar szalézi történelem. Az ősi zarándokhely barokk kegytemplomát és kolostorépületét 1913-ban ajánlotta fel Csernoch János hercegprímás Don Bosco Szalézi Társaságának magyarországi központként. 

Kedves helyszíne a Szent-kúthoz vezető útnak ez a színes bicikli karaván

A rend gyorsan fejlődött, hamarosan kinőtte a régi falakat. 1932 körül építették a manzárdos Don Bosco házat, ahol szalézi teológiai főiskola működött. A tágas zarándokház a kolostortól nyugatra 1943-ban épült, ma Ifjúsági Központ.

A föltámadt Jézus megjelenik az apostoloknak Tibérius tavánál

A rendházat a Szent-kúttal összekötő úton létesítették a Via Lucis-t, a Feltámadás, az Öröm és a Világosság útját. Nagyon hatásos kőképek ezek, amelyek a feltámadás fontos mozzanatait örökítik meg. Soha nem láttam még ilyet. Mondhatnánk, hogy ellentéte a kálvária stációinak, de inkább azt mondanám, hogy a folytatása a történetnek.

A föltámadt Jézus átadja a főhatalmat Péternek

Bosco Szent János (1815-1888) olasz katolikus pap, a Szalézi társaság, férfi szerzetes rend megalapítója. Jó kapcsolatot ápolt IX. Pius pápával. 8 teológiai műve jelent meg magyar fordításban. Születésének 200. évfordulójára rockoperát mutatott be a komáromi Magyarok dalszínház.

A föltámadt Jézus elküldi a Szentlelket

Péliföldszentkereszt országosan ismert búcsújáróhely. Zarándokhelyi jellegéről a Visitatio Canonica azt írja, hogy 1730. május 30-án egy sántán született gyermek itt csodálatosan meggyógyult.

Szent-kút

Péliföldszentkereszt folyamatosan fejlődik, mint zarándokhely és szakralitása hat minden vándorra, turistára és kirándulóra is. Az országos kék sáv is elhoz ide és látogató központ is létesült a nemzeti park részéről. 

A lourdesi barlang

Csodás a kálvárián felvezető út és rendkívüliek a stációi. Egy fantasztikus sétányt létesítettek a Szent-kúthoz, ahonnan mindig bőven folyik a csodás, hideg forrásvíz. Sokan nagy kannákkal jönnek ide, hogy vizet vigyenek haza. A Szent-kúttal átellenben létesült a lourdesi barlang. Az ilyen és hasonló kegyhelyeket a Mária kultusz részeként olyan helyeken emeltek, ahol bányászkodás folyt a környéken. Péliföldszentkereszten vájárképzés volt és az emlékművet a Dorogi szénbányák igazgatójának kezdeményezésére készítették. Bár a bányászok védőszentje Szent Borbála, Szűz Mária lourdesi jelenése, a betegek világnapja és sok bányásznak volt szüksége a segítségére.

Ő is a békés hangulatot szolgálta, legalábbis számomra

Egy utolsó csodás kép erről a vidékről

Forrás:

Szalézi rendház honlapja

Wikipédia

2013 tavaszán készült a kép, március végén

3 pillanatfelvétel a természetkárosításról, 2012 teléről. Azóta már sok minden változott, de nem elég! Sőt egyre rosszabb a helyzet!

Téli mustra Lacival

Triptichon a természetért

Dél-Bakony, január

narancsszínt lopott a tócsa

az aszfalton péntekre virradóra

mikor a teodolit fölé hajolt

Laci kukaszín anorákban a tarolt

fennsíkon valahol Fűzfő felett

hol a földbe mérget vetett

lelkiismeretlen humanoid faj

míg meg nem történt a baj

s most talajt cserél sietve

szégyenlősen szepegve

mint fiatal lányka alsóneműjét

ha átázott az intimbetét

Mátra, február

megszenvedte már az embert e vidék

ércét megsarcolták kiontva hegynek belét

míg a patak tisztára mossa a tájat

a felszín alatti rend magára még várat

a fagyos Toka-patak éppen áradt

Gyöngyösoroszi felett s alatt

én óvatosan a mederbe léptem

- beleloccsan a csizmámba!- féltem

egy ragaszkodó akácág belém karolt

kitéptem magam: bőrömbe karmolt

vérem vidáman kézfejemre serkent

a prizmát tartottam sodrásnak ellent

derekam görcsös pózmerevében

talpam a gumicsizma hidegében

már vártam a teodolit lézerpirosát

rögzítse prizmám koordinátapontosát

eltelt vagy két perc e megfeszített pózban

megállt akkor az idő a gravitációban

lekiabált fentről a műszer mögül Laci:

nem látlak Pisti! állj arrébb oda ki! 

Ferencmajor, március

meghasadt hordóhasú silók

szögvas óriáslábaikon

égfele meredő bitók

dér csillan rozsdavirágaikon

beszakadt a megtépázott falú istállók teteje

szétáradt itt minden mint tört koponya veleje

a természet már majdnem visszavette

a nagy betonplaccot dacos gyeppel fedte

Laci azt mondja: jó még ez a beton

én úgy gondolom rég vége vagyon

itt lassan újra a természet az úr

s ha megzabolázza újra egy nagyúr

a természet majd vár türelmesen

az Által-ér partján lapul sejtelmesen

ideje időtlen nem jár le soha

ő nem, csak az ember mostoha

Tata, 2012-13 hosszúra nyúlt telén

A földmérőképek 2020-ban készültek

*Triptichon

 Forrás: Wikipédia

ne legyen ennek címe

ne legyen ennek címe

a vers dal és

nem daloltak akkoriban a madarak

a fenyők is csak kopogtak az ólomszínű ablakon

s történhetett volna más is

de úgysem hallottam volna meg

te csak feküdtél az ágyon anyám

öt perce szedtelek össze a földről

aszott tested már elette a kór

mégis súlyos volt

többedszerre sikerült csak

a heverőre tegyelek

betakartalak

ernyedten feküdtél

hogy fogom én ezt tovább csinálni

mondtam magamban

szégyenletes nyafogás

aztán olyan békés lett minden

csend

nyugodtság

de jó

megpihentél

majd csak lesz valahogy

leültem a fotelba

és a semmire gondoltam

az üresség végtelen univerzumára

a békesség végigsimította arcomat

tán még a fenyők is beintegettek az ablakon

az ónszínű ablaküvegek szinte felragyogtak

lehunytam a szemem

próbáltam egy kicsit kívül kerülni innen

csak egy percre

találni valami relaxációs pontot

valami kellemes helyet

képzeletben voltak ilyen helyeim

akár a szeretetfa meditációban

mindig valami vizes hely

az afrodité forrás hangja az olimposz lábánál

tenger hullámzás hangja

az által-ér túlfolyó folyamatos csobogása

de akkor rájöttem

már nincsenek ilyen helyeim

elhasználtam mindet

sokszor volt rájuk szükség

talán észre sem vettem

hogy mikor fogytak el a menedékeim

s most itt ülök csupaszon

védtelenül

páncéltalan

nem maradt már semmi a szépségből

csak mentő-sziréna

megalázó alárendelt beszélgetések orvosokkal

félhazug csevejek

hogy rendbejön minden

húsdaráló törte szét a menedékeim

és pépes masszába sűrűsödtek

a források

patakok és tengerek

üveges tekintetem

ráfókuszált a megtört valóságra

mintha egy angyal szállt át a szobán

és hirtelen eltűnt

hozzádhajoltam

tested már élettelen volt

szemeid félig lecsukva

mintha magad után néztél volna

és én lágyan lezártam szemhéjaid

mert engem már úgysem látsz

A híd két oldala

Ezt a két fotót az Által-éren átvezető hídról készítettem egymás után, vagyis egyidőben. Két csodás, vizes tájfotó. De mennyire különbözőek.

Az egyiket beragyogta a napfény és megvilágította az éledő természetet. Ha nem tudnánk, hogy csupán kora tavasz van, elhinnénk róla, hogy nyárvégén, vagy ősszel készült. Lágy, pasztell színek jellemzik, a talaj növényzete még kicsit fakó zöld. A vízben tükröződő táj romantikus gondolatokat ébreszt.

Miután kiélveztem a látványt megfordultam és feltűnt, hogy mennyire más a táj. A Nap fénye még nem érte el és merőben más színeket láttam. Előre nem terveztem, de úgy éreztem, ezt is le kell fotózzam.

A zöldek sokkal erősebbek. A lombozat is fejlettebb. A vízben a tükörkép élesebb. Olyan, akár egy Constable* festményen megörökített angol vidéki táj. Természetesen ez is romantikus érzeteket keltő hangulattal bír.

*John Constable (1776-1837). Angol festő. A romantikus tájképfestészet meghatározó alakja. Befolyása jelentős volt a francia romantikus festőkre, az impresszionistákra és a barbizoni iskolára. Olyan festőkre, mint Sisley, Dupre, Monet, Géricault, Delacroix, vagy Corot,

John Constable, Wivenhoe Park, Essex, 1816, oil on canvas, 56.1 x 101.2 cm (National Gallery of Art)

A húsvét üzenete

amíg halál van

van élet is

amíg bánat van

van öröm is

amíg sírás van

van mosoly is

amíg reménytelenség van

van hit is

Tata, 2024. április elseje